Szántó T. Gábor író, költő, a Keleti pályaudvar, végállomás (itt írtunk róla) és az Európa szimfónia szerzője, írásaiban gyakran jelenik meg a II. világháború utáni holokauszt túlélő zsidóság helyzete, interakciói, élményei. A szerzővel készült interjúnkat itt olvashatod, a podcastet itt hallgathatod meg.
2017-es, 1945 és más történetek című elbeszéléskötete olaszul, szlovákul, angolul és kínai nyelven is megjelent. A finnországi kiadás apropóján több lap is méltatta a kötetet.
Nem húz éles határvonalat jó és rossz között
A Helsingin Sanomat, Finnország vezető napilapja Felkavaró könyv tárja fel a holokauszt utáni társadalom sötét titkait címmel közölt kritikát a az elbeszélésgyűjteményről.
„A könyv nyolc novellát tartalmaz. Mindegyik – így vagy úgy – a kirekesztettséghez, a kívülállósághoz, a történelem átkaihoz kapcsolódik. A történetek mind megrendítőek (…) A kötet utolsó három elbeszélése már a 21. századi Magyarországon játszódik. Ha van valami, ami a modern időkig fennmaradt, az az emberi kegyetlenség – erről ad komor tanúságot a szerző. Nagy érdeme, hogy még a legszélsőségesebb helyzetekben sem húz éles határvonalat jó és rossz között: a határok elmosódnak, rétegesek.
Az emberi természet univerzális, és a körülmények hatására sokféleképpen torzulhat – származástól, kultúrától, vallástól függetlenül”
– olvasható a cikkben.
A helyi könyves magazin, a Kiiltomato is írt a kötetről:
„Egy magyar író novelláskötete a kisebbségi lét feltételeit vizsgálja a történelemtől napjainkig, és nehéz etikai kérdéseken késztet gondolkodni. (…) Az 1945 (Hazatérés) című novella gyönyörűen ragadja meg az erkölcsi dilemmát. Ha ketten visszatértek, talán mások is jönnek. És ha mások is, akkor sokan lesznek, és előbb-utóbb eszükbe jut, hogy visszaköveteljék azt, ami másoknál van. (…)
Szántó olyan helyzeteket mutat meg, amelyek ritkán jelennek meg holokauszt-elbeszélésekben. A legtöbb történet a táborélményre vagy a túlélésre szűkül.
Szántó művei azt vizsgálják, mi történik azután: 1945-ben és a 2000-es években egyaránt”
– fogalmaz a lap kritikusa.
A szerző kötetének – melynek címadó elbeszéléséből, közösen írt forgatókönyvük nyomán Török Ferenc sokszorosan díjazott sikerfilmet forgatott 1945 címmel –, ez az ötödik külföldi kiadása.
