Össztűz alatt a díjazott, Hollandiában lemondták a ceremóniát

Össztűz alatt a díjazott, Hollandiában lemondták a ceremóniát

Astrid H. Roemer az első suriname-i szerző, aki megkapta a Prijs der Nederlandse Letteren elnevezésű rangos irodalmi díjat, de egy megjegyzése akkora felháborodást váltott ki, hogy a szervezők lefújták az egész díjátadó ünnepséget.

ro | 2021. augusztus 17. |

A Prijs der Nederlandse Letteren az egyik legelismertebb – nem mellesleg 40 ezer euróval járó – holland irodalmi díj, amelyet háromévente ítélnek oda. Még márciusban jelentették be, hogy idén a suriname-i szerző, Astrid H. Roemer lesz az idei díjazott. Ő az első alkotó, aki az egykori holland gyarmatról származik és megkapja ezt a díjat, mégpedig az indoklás szerint eredeti, költői munkájáért ítélte neki a zsűri az elismerést.   

Roemer amúgy rendkívül sokoldalú szerző, hiszen több regény, dráma- és verseskötet fűződik a nevéhez.

A napokban derült ki ugyanakkor, hogy az átadó ünnepség elmarad, miután Roemer számos bírálatot váltott ki az egykori suriname-i elnökkel, Dési Bouterse-zel kapcsolatos megjegyzésével. Bouterse tíz évig vezette a dél-amerikai országot, 2019-ben ugyanakkor húsz év börtönre ítélték, miután bűnösnek találták egy 1982-es mészárlásban, amelyben tizenöt ellenzékit végeztek ki. Astrid H. Roemer viszont egy Facebook-bejegyzésében „feledhetetlenül bátornak” nevezte az egykori elnököt, amivel hazájában és irodalmi körökben is sokaknál kiverte a biztosítékot.  

A bírálatokra válaszul a holland irodalmi díj szervezői úgy döntöttek, hogy lefújják az ünnepélyes ceremóniát, igaz, az elismerést Astrid H. Roemer ugyanúgy meg fogja kapni.

Forrás: Literary Saloon, Guardian

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Krasznahorkai könyve továbbra is versenyben van a holland díjért

A Báró Wenckheim hazatér felkerült az előző évben holland nyelven megjelent legjobb kortárs európai regényt díjazó Europese Literatuurprijs rövidlistájára. A győztes nevét szeptemberben jelentik be.

...

Forgách András könyve is esélyes a holland irodalmi díjra

...

Fél évszázad után is el tud varázsolni az egyik leghíresebb holland gyerekklasszikus

SZÓRAKOZÁS
...

Florence Pugh főszereplésével érkezik az Éjfél Könyvtár filmadaptációja

Film készül Matt Haig nagy sikerű regényéből, az Éjfél Könyvtárból, melynek főhősét Florence Pugh fogja játszani.

...

Oscar-díjas színész veszi kézbe a Fourth Wing-adaptációt

Mutatjuk, mit lehet tudni a készülő Fourth Wing-adaptációról.

...

A The Housemaid írójának legújabb könyvéből is film készül

A The Divorce még meg sem jelent, de már dolgoznak a filmes feldolgozáson.

Olvass!
...

Egy egynapos baba, egy eltűnt anya és egy kapcsolat, amire nincs szó: Olvass bele a Trutyi című regénybe!

Hogyan alakulnak ki újfajta kötődések ott, ahol a klasszikus családi struktúrák nem működnek?

...

Három kutató és egy magyar felfedezés a jeges sarkvidéken – Olvass bele A csillagtudósok című regénybe!

Vetle Lid Larssen regényét valós történelmi események ihlették.

...

Létezik szerelem első utálatra? – Olvass bele Kollár Betti legújabb könyvébe!

Lehet-e szerelem egy versengéssel induló kapcsolatból?

...

Harag Anita: Én mindig novellákat akartam írni // Alkotótárs podcast II.

...

Társadalmi tabu még, ha valaki szingli? És mennyire botrányos az Onlyfans? Kibeszélő!

...

Biró Zsombor Aurél: Jól színlelem az érzelmi nyitottságot // Alkotótárs podcast I.

„A punkok nem haltak meg, csak gyereket nevelnek” – interjú Garam-Nagy Kata költővel

„A punkok nem haltak meg, csak gyereket nevelnek” – interjú Garam-Nagy Kata költővel

Garam-Nagy Kata hisz benne, hogy a punkság, a lázadás és a szexuális szabadság nem válik semmivé a gyerekszüléstől. Interjú.

Szerzőink

Schillinger Gyöngyvér
Schillinger Gyöngyvér

Schillinger Gyöngyvér: Jobb napok (2. rész)

Takács Dalma
Takács Dalma

Nem a természet mellett, hanem a természet részeként kellene léteznünk – Miczhaletzky Luca: Zöld lélekkel