Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Ki mondta, hogy az indiánnak csak íja lehet, űrhajója nem?
A krí Savage Bear a kanadai McMaster University őslakos kutatóintézetének igazgatója. Beszélgettünk vele a kortárs őslakos irodalmi trendekről, az erotika jelentőségéről az őslakos képzőművészetben és az irodalomban, a magukat indiánnak tettető írókról, de előkerült Háy János Mamikámja is.
Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között
Rendhagyó művészeti eseményre kerül sor Macskabölcső címen szeptember 27-én.
Tove Jansson eddig nem látott, Múminokról készített vázlatait állítják ki Párizsban
Tove Jansson finn író és művész eddig soha nem látott Mumin-vázlatait állítják ki Párizsban.
Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált
Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.
Párisban járt az Ősz [vasárnapi liezon]
„Züm, züm: röpködtek végig az uton / Tréfás falevelek." Ady Endre és a vele kortárs magyar festők Párizsa a vasárnapi liezonban.
Könyv lesz a világjárvány legjobb művészeti kihívásából
Fenyvesi Orsolya: Homokórázás [Egy kiállítás képe]
Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Fenyvesi Orsolya írása Gémes Péter Homokóra című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.
Cserna-Szabó András: Holttest és tükör [Egy kiállítás képe]
Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Cserna-Szabó András írása Johns Jasper Holttest és tükör című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.