Idén induló, a Bookline-nal közös Zöld rovatunkban könyvek mentén járjuk körbe, mit lehet tudni a klímaváltozásról, mik a környezet kizsákmányolásának, illetve védelmének ökológiai, gazdasági, társadalmi, pszichológiai, életmódbeli vetületei. Az elmúlt fél év során több olyan könyvvel találkoztunk, amit jó szívvel ajánlunk karácsonyra is. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat, ha zöldebbé tennéd az ajándékaidat.
Jane Goodall: A remény könyve - Túlélési útmutató veszélyeztetett bolygónk számára
Jane Goodall a Föld nevű bolygó bölcs nagymamájaként kedvesen, de határozottan figyelmeztet: fogy az időnk, amíg még lehet valamit tenni a környezet és vele együtt az emberiség pusztulása ellen. A remény könyvében Douglas Abramsszel beszélget az életéről és pozitív példákról. Ahogy cikkünkben írtuk: “A világhírű primatológus reménykedése nem vakfolt vagy naivitás eredménye, hiszen ő is ugyanolyan sötéten látja a bioszféra helyzetét, mint bármely kutató, de a pozitív természetvédelmi eredményekből és a működő közösségi erőfeszítésekből erőt merít. Ezek olyan modellek az emberiség számára, melyeket ha globálisan és napi szinten is alkalmaznak, bizonyos folyamatok még megállíthatóak vagy lassíthatóak. A pandémia előtt évi 300 napot utazó és előadásokat tartó természetvédő pontosan tudja, hogy az emberekre a legnagyobb hatással az erőteljes, emocionális történetek vannak, így A remény könyve az ökogyász és a klímaszorongás helyett a tántoríthatatlan emberi lélekről és a természet elképesztő regenerációs erejéről szól.”
A felvételen arról is beszél, milyen fontos szerepük van az erdőknek a klímaváltozás elleni küzdelemben, illetve a hőmérséklet és a csapadék szabályozásában.
Tovább olvasok
Dr. Lelkes Orsolya: Fenntartható hedonizmus - Boldog élet, amely nem méreg(drága) a Földnek
Nemcsak akkor élhetünk rosszul, ha nélkülözünk, hanem akkor is, ha halmozunk. Lelkes Orsolya közgazdász és coach a boldog élet titkát keresi Fenntartható hedonizmus című könyvében. Interjúnkban úgy fogalmazott: “Van három mély, emberi vágy, ami mindannyiunkat mozgat. Szeretnénk egyfelől autonómok lenni, megélni a szabadságunkat, azt, hogy mi magunk dönthetünk az életünk fontos kérdéseiben. Szeretnénk emellett kompetensek is lenni: kreatív, alkotó módon lenni jelen a világon, és végül szeretnénk valahova tartozni is: azt, hogy szeressenek, tiszteljenek minket, és mi is tudjunk másokat szeretni és tisztelni. Amikor ártunk magunknak vagy másnak, akkor az sokszor abból ered, hogy nem jól kapcsolódunk ezekhez az alapszükségletekhez.” Szerinte érdemes megvizsgálnunk kollektív és személyes meggyőződéseinket a sikerről és a jó életről, és gyakorlati segítséget is nyújt belső erőforrásaink és akadályaink feltárásához.
Lelkes Orsolyával Litkai Gergely is beszélgetett podcastban:
"Aki már mélázott az Ali Express felett egy olyan biszbaszt helyezve a kosarába, aminek egyetlen célja 10 másodpercnyi boldogság, illetve egy kínai szénerőmű csúcsra járatása, már a célcsoport része." A Zöld podcast legújabb részét alább meghallgathatod, a házigazda Litkai gondolatait a témáról elolvashatod cikkében.
Tovább olvasok
Hegyes Katalin: Ki a szabadba! - 130 izgalmas tanösvény Budapesten és környékén
Miért jók a tanösvények? Mert olyan szakértők segítségével ismerheted meg a közvetlen környezeted élővilágát, akik úgy adják át tudásukat, hogy nincsenek jelen melletted; mert mindig tanulhatsz valami újat; mert közvetlenül kapcsolódhatsz a természethez - írtuk, és ajánlottuk is Hegyes Katalin kötetét. Budapest és környékének tanösvényei ugyanis jóféle kirándulási lehetőséget kínálnak: függőhíd, kilátók, magasles, valamint innen megfigyelhető madarak várnak. És ugyanígy láthatunk védett növényeket, színpompás tarka réteket, elfeledett mocsárvilágot és rejtelmes barlangokat. Ez a kalauz nemcsak természeti, hanem mese-, gasztro- és kultúrtörténeti tanösvényeket is bemutat. A könyvben lévő QR-kódok leolvasásával elérhetővé válnak a tanösvényhez készült füzetek és más, az útvonalhoz kapcsolódó, érdekes cikkek, filmek vagy dalok is.
Maja Lunde: Az utolsó vadlovak
“Ha kapcsolatba kerülünk a természettel, az abban is segít, hogy megszeressük, ez pedig már a megoldás része, mert motivál, hogy megtegyük a szükséges lépéseket. Tehát nemcsak azért változtatjuk meg az életmódunkat, mert valami absztrakt dolog történik a légkörben, hanem mert meg akarjuk menteni azokat a kis fajokat, amik minden nap körülvesznek bennünket. Egyszerűen könnyebb minket motiválni, ha a kismadárra gondolunk a kertben vagy a parkban, mintha a nagy vízrendszerekre” - mondta interjúnkban Maja Lunde, többek között a nagy sikerű A méhek története szerzője, amikor ősszel a Margó meghívására Budapestre látogatott.
A Klímakvartett harmadik kötete Az utolsó vadlovak, ismét három idősíkon, a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amit a franciaországi barlangok falára festettek, ami évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, ami a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle.
A regénybe itt beleolvashatsz.
Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma
Kim Stanley Robinson, a science fiction egyik legnagyobb ma élő óriása a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be ebben a regényben, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk. A Párizsi Egyezményt aláíró országok kongresszusa egy új szervezetet alapít 2025-ben. Célja az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme a jelenben és a jövőben. Hamarosan mindenki a Jövő Minisztériuma néven kezdi emlegetni.
A teljes egészében fiktív szemtanúk által elmesélt történet arról szól, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a klímaváltozás a következő évtizedekben. Az egyes fejezetek nem egy kihalt, posztapokaliptikus világban játszódnak, hanem a közvetlen jövőnkben - amelyben még az is előfordulhat, hogy legyőzzük az előttünk álló rendkívüli kihívásokat.
A kötetet ajánlotta Bill Gates, Barack Obama, Robinson vendég volt a New York Timesnál, és előadást tartott az ENSZ klímakonferenciáján. Podcastben Litkai Gergely is beszélgetett róla, és megírta a maga magyar verzióját is a regény felütésére:
Milyen lenne Kim Stanley Robinson sci-fijének, A Jövő Minisztériumának magyar verziója? Litkai Gergely megírta, olvassátok!
Tovább olvasokFalyuna Nóra (szerk.) - Krekó Péter (szerk.): Sarlatánok kora
Miért ront a tudomány helyzetén, ha dogmatikusan hiszünk benne? Mi tekinthető áltudománynak, és mi köze van a konteókhoz? Hol segít és hol hátráltat az evolúciósan csúcsra járatott gondolkodásunk az információs dzsungelben? A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent kötet 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit, amik ellen még akkor sem vagyunk teljesen védettek, ha pedig erről mélységesen meg vagyunk győződve.
A könyvbe itt beleolvashatsz, itt pedig részletesen írtunk róla:
A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve.
Tovább olvasok
Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale: A jövő embere
Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? A napjainkban zajló biotechnológiai forradalom válasza erre a kérdésre biztosan egy határozott nem lenne – derül ki Sigrid Bratlie és Hallvard Kvale A jövő embere - A biotechnológiai forradalom - és annak hozadéka az emberiség számára című könyvéből.
A könyvbe itt beleolvashatsz, itt pedig írtunk róla:
Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie?
Tovább olvasok