Miért jók a tanösvények? Mert olyan szakértők segítségével ismerheted meg a közvetlen környezeted élővilágát, akik úgy adják át tudásukatt, hogy nincsenek jelen melletted; mert mindig tanulhatsz valami újat; mert közvetlenül kapcsolódhatsz a természethez. Magyarországon ráadásul több mint ötszáz tanösvény közül választhatsz, ezek közül 130 Budapest környékén található. Mi most a mesékhez, szerzőkhöz, könyvekhez kapcsolódók közül válogattunk.
„Csak azt oltalmazhatjuk, amit szeretünk. Csak azt szerethetjük, amit ismerünk. Rohamos ütemben pusztítjuk bolygónk természeti kincseit, ezáltal sokszínűségük elvész. Ugyanakkor egyre többünk számára fontos cél a megmaradt értékek megóvása. Ám ismerjük-e kellően ezeket az értékeket? Aligha. Sokszor anélkül élünk apróbb és nagyobb természeti csodák tőszomszédságában, hogy egyáltalán tudomásunk lenne róluk” – írja Takács-Sánta András humánökológus egyetemi docens Hegyes Katalin Ki a szabadba! 130 izgalmas tanösvény Budapesten és környékén című kézikönyvében.
A tanösvények remek lehetőséget kínálnak arra, hogy közvetlen környezetünket szakértő segítséggel vehessük szemügyre, szakember jelenléte nélkül. „Egy természetrajzot ismerő barát sétálni invitál és érdekes dolgokra hívja fel a figyelmet” – állt a világ első, 1925-ben az egyesült államokbeli New Jerseyben alapított tanösvényének feliratán. Dr. Frank E. Lutz múzeumigazgató volt az első, aki kézzel írt táblákat függesztett ki az egyik állami parkban, hogy felhívja a kirándulók figyelmét az érdekes fákra, növényekre, rovarokra. Nem sokkal később Európában, Berlin melletti Bredowi erdőben is létrehoztak egy tanösvényt, 116 táblával. Ennek népszerűsége valóságos tanösvény-boomot okozott Németországban, ami a ’70-es évekre csúcsosodott ki. A német útvonalak célja az volt, hogy országszerte tudatosítsák az erdők fontosságát. A magyar tanösvények leginkább turistaútvonalakon alakultak ki. A legelső magyar túraút az 1972-ben a Szalajka-völcsi Erdei Múzeumhoz kapcsolódó, Horotna-völgy sétaút volt. Itthon a '80-as évektől terjedt csak el a tanösvény elnevezés és a '90-es években egyre több ilyen útvonal jött létre. 2021 végén 10 nemzeti parkunkban 201, az országban 509 tanösvényt tartottak számon - olvasható Hegyes Katalin könyvében.
Fekete István nyomában
Korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, vajon legismertebb természetjáró szerzőnk országa létezik-e még abban a formában, ahogyan ő azt regényeiben megírta? Illetve azzal is, milyen fenntartható tippeket leshetünk el szereplőitől. A Fekete István Tanösvény az író életét és munkásságát mutatja be, de nem csupán az írónak, híres szereplőinek – Kelének, Csínek és Lutrának – is emléket állít. Vuk kapott egy külön tanösvényt is, amelyik a II. kerületből, a 11-es busz végállomásához közel eső "erdei macis" játszótér közeléből ehhez a tanösvényhez nincsenek táblák, egy Digitális vándor nevű applikáció segítségével tudunk a 12 állomáson végigmenni. Ha megtaláltuk az egyik állomást, elolvashatjuk az egyik regényrészletet, játékos feladatokat oldhatunk meg és az AR (kiterjesztett valóság) technológiának köszönhetően közelről láthatunk egy fülesbaglyot vagy meghallgathatjuk a rókák különféle hangjelzéseit.
Ki máshoz is fordulhatnánk útbaigazításért, amikor a természet és az ember viszonya a természethez újra az egyik legmeghatározóbb kérdéssé válik, ha nem Fekete Istvánhoz?
Tovább olvasokVisszatérve a Fekete István Tanösvényre: ez a szerző egykori otthonától – és Kuckó becenevű dolgozószobájától, ahol nagysikerű ifjúsági regényeit írta –, a Tárogató út 77.-től nem messze kezdődik. A csupán 800 méteres szakaszt a 129-es busz Szent Ferenc Kórház megállójától a zöld kereszt jelzésen elindulva 5 perces sétával érhetjük el. Az útvonalon több játékos feladat vezet végig - az állat-szereplőket körvonalaik vagy hangjuk alapján próbálhatjuk felismerni.
A mesék erdejében
A meseösvények főképp óvodásoknak és kisiskolásoknak szólnak. Két kedves mesehős, Mimó és Csipek vezet rajtuk végig. A második kerületi Zuhany utca és a védett terület sarkánál induló Érzékek ösvénye játékosan mutatja be a Ferenc-hegy természeti értékeit, a gyerekek különböző érzékszerveiket használva fedezhetik fel a természet élővilágát.
A Jane Goodall tanösvény
Jane Goodall az egyik legismertebb természetvédő és etológus, aki a Föld nevű bolygó bölcs nagymamájaként kedvesen, de határozottan figyelmeztet minket: zárul az időablak, amíg még lehet valamit tenni a környezet és vele együtt az emberiség pusztulása ellen. Goodall történeteivel reményt ad és cselekvésre sarkall, erről szól A remény könyve című beszélgető kötet, melyet Douglas Abramsszel jegyeznek (és amelyről itt írtunk korábban).
Jane Goodall az egyik legismertebb természetvédő és etológus, aki a Föld nevű bolygó bölcs nagymamájaként kedvesen, de határozottan figyelmeztet minket: zárul az időablak, amíg még lehet valamit tenni a környezet és vele együtt az emberiség pusztulása ellen. Goodall történeteivel reményt ad és cselekvésre sarkall, erről szól A remény könyve című beszélgető kötet, melyet Douglas Abramsszel jegyeznek.
Tovább olvasokAz etológusról elnevezett tanösvény a Hármashatárhegyi replülőtér mellett található. Vörös-kőváron él a fokozottan védett haragossikló, amely Magyarország legnagyobb testű siklója. 2016-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület öt siklót nyomkövetővel látott el, hogy jobban megismerhessék rejtett életmódjukat. A tanösvény onnan kapta a nevét, hogy Jane Valery Goodall budapesti látogatásakor személyesen engedtett vissza két siklót az öt közül - ezeket róla nevezték el őket Jane-nek és Valinak.