Februárban a Reuters több, mint 200 olyan e-bookot talált az Amazon Kindle Shopban, melynek szerzőségét vagy társszerzőségét a ChatGPT-nek tulajdonítják. De mivel az Amazon nem várja el, hogy a szerzők feltüntessék, használták-e mesterséges intelligencia segítségét az íráshoz, ez a szám ennél jóval magasabb lehet.
Az egyik szerző, aki igénybe vette a népszerű chatbot segítségét, azzal hencegett, hogy egy 119 oldalas regényt egy nap alatt „termelt”, és körülbelül 300 hasonló terjedelmű könyvet tudna létrehozni ezzel a módszerrel egy év alatt. Az olyan eszközök, mint a ChatGPT úgy válhatnak egy pillanat alatt írókká, hogy nem kell esszéket írniuk a szüleik válásáról egy íróiskolában, jegyzi meg némi iróniával a témával foglalkozó egyik újságíró.
A kiadói szakma most nagy kihívás előtt áll, hiszen valahogyan reagálnia kell arra, hogy a chatbotok megjelentek az írott művek piacán. Jó példa az amerikai Clarkesworld esete: ez egy olyan magazin, amelynek bárki küldhet science fiction-novellákat, ha a szerkesztők jónak ítélik, megjelentetik és még fizetnek is érte (nem mellesleg pedig a lapnak neves szerzői is vannak, például Jeff VanderMeer). Az alapító szerkesztő, Neil Clarke szerint egy tipikus hónapban eddig nagyjából tíz olyan novellát küldtek el nekik, amelyekről feltételezhető volt, hogy íróik más szerzőket plagizáltak, ám a ChatGPT térnyerésével egyszerűen kilőtt az elutasítások száma.
Példaként említette, hogy januárban 100 írást utasítottak el, és szerzőiket feketelistára is tették (azaz a magazinhoz már nem nyújthatnak be több szöveget). Februárban ugyanez a szám 500-ra ugrott. Ezekkel az írásokkal kapcsolatban alapos a gyanű, hogy nem az író kreatív elméje, tehetsége, íráskészsége, hanem az MI áll mögötte.
A magazin végül úgy döntött, hogy egy ideig nem fogad be új írásokat, miután a mesterséges intelligencia által kreált szövegek egyszerűen elözönlötték a szerkesztőséget, és a helyzet fenntarthatatlanná vált. Clarke eléggé borúlátóan nyilatkozott, szerinte a jelenség nem fog magától elmúlni, ugyanakkor egyelőre nem látja a megoldást sem.
Az viszont biztosnak látszik, hogy a nagy számban beözönlő írásokat nem sci-fi vagy fantasy szerzők jegyzik, hanem olyanok, akik gyorsan, könnyű pénzt akarnak keresni a ChatGPT-vel. A jelenség nem ismeretlen a képzőművészetben sem: tavaly például nagy port kavart az amerikai művészvilágban, hogy egy mesterséges intelligencia által készített fotó nyerte meg az egyik díjat Colorado állam éves vásárán.
Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.
Tovább olvasokA téma amúgy nyilván az írókat is foglalkoztatja, Moskát Anita egyik műhelynaplójában például arra kereste a választ, valóban átveheti-e az író helyét a mesterséges intelligencia:
"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.
Tovább olvasokAmúgy a tudományos kiadók sincsenek jobb helyzetben: a világ egyik legnagyobb tudományos profilú kiadója, a Springer Nature elmondta, hogy bár a ChatGPT-t nem lehet elfogadni cikk szerzőjeként, de a chatbotot ettől függetlenül fel lehet használni az írás folyamán, hiszen lehetetlen ellenőrizni a használatát.
Forrás: Morning Brew, Guardian
