Digitális állampolgár ne legyen, de kiváló diagnoszta lesz az MI-ből
sa

Digitális állampolgár ne legyen, de kiváló diagnoszta lesz az MI-ből

zöld mesterséges_intelligencia mustafa_suleyman cnn ai a_következő_hullám fareed_zakaria MI

A mesterséges intelligencia egyik vezető fejlesztőjével, A következő hullám szerzőjével, Mustafa Suleymannal a CNN-nél beszélgettek a technológiai közeljövőről. Hogyan válik hamarosan az MI-ből személyi asszisztens és empatikus segítő? Hogyan kontrollálhatjuk az MI-t, és ki ellenőrzi a szabályozások betartását? És miben hasonlít az MI a korábbi istenképünkre?

MUSTAFA SULEYMAN, MICHAEL BHASKAR
A következő hullám - Mesterséges intelligencia, technológia, hatalom és a 21. század legnagyobb kihívása
Ford. Farkas Veronika, Magnólia, 2023, 400 oldal
-

A 2023-as év mindenképpen technológiatörténeti fordulópont, ha figyelembe vesszük, hogy év elejétől került a mesterséges intelligencia (MI) a közbeszéd fókuszába, és így az informatikában járatlan vagy kevéssé érdekődő átlagember tematikus horizontjára is. 

Szintén tavaly jelent meg magyarul a mesterséges intelligencia fejlesztésében résztvevő egyik legjelentősebb szakember, a Deep Mind-társalapító Mustafa Suleyman A következő hullám című könyve, amiben amellett érvel, nehogy alábecsüljük az érkező, új technológiai forradalom (élén az MI-vel és a szintetikus biológiával) drasztikus és már belátható hatásait – és amellett is, miért nem megoldás, ha ijedten elutasítjuk az újításokat. “A felvetett problémák és kilátások nem egyszer a science fictiont vagy a konteókat idézik, Suleyman viszont alaposan adatolja állításait, így veszi számba a következő technológiai hullám fő vonásait, hatásait az államra és az egyén életére, majd az olvasót végül konkrét javaslatokkal engedi útjára” – írtuk a könyvről, amibe itt beleolvashatsz.

Így élhetjük túl a technológiát az MI egyik vezető fejlesztője szerint
Így élhetjük túl a technológiát az MI egyik vezető fejlesztője szerint
Tovább olvasok

Suleyman hétfőn a CNN-en beszélgetett Fareed Zakariával, összefoglaltuk a legérdekesebb állításokat.

  • Suleymant mindig is lenyűgözte, hogy az eszközök és felfedezések hogyan teszik egyre sikeresebbé a civilizációnkat. A felfedezés és a kreativitás motorja szerinte fundamentálisan hozzátartozik az emberi fajhoz.
  • Az elmúlt években az MI kétféle módon fejlődött. Az egyik az osztályozó típus, ami mintázatokat azonosít az adatokban, így működnek például a hangot szöveggé alakító szoftverek. A másik a megismert minták alapján létre tud hozni, mondjuk, olyan képeket, amik soha nem léteztek korábban – a videóban egy kék szárnyas, lila zebra rajzát. A harmadik, hamarosan érkező típusa az MI-nek interaktív, ez már tanulni tud az embertől, akivel kapcsolatba kerül, annak érdekében, hogy hasznos legyen a felhasználó számára. Amolyan személyi asszisztens válik belőle, ami helyettünk intéz el ügyeket, például lefoglal szállást, jegyet vesz, megrendel pár könyvet. Suleyman szerint ez az MI abban is segíteni tud majd nekünk, hogy meghozzunk fontos döntéseket például arról, hova költözzünk vagy érdemes-e elvégeztetnünk egy komolyabb operációt.
  • Suleyman szerint az új MI a szociális készségeket is el tudja sajátítani, így például jó hallgatóság válik belőle. Jó kérdéseket tesz fel, képes egy vitában mindkét oldal szerint érvelni, emlékszik arra, mit mondtál régebben, akár újra meg is fogalmazza, amit korábban mondtál, hogy úgy érezd, tényleg meghallottak téged. Az empátiának ezen elemei megtanulhatók az MI számára, ami a fejlesztő-szerző szerint emberek millióinak nyújthat támaszt. 

“Alábecsüljük ennek a fontosságát, pedig nincs mindenkinek támogató szülője, házastársa, gyereke vagy barátja, akik segíthetnek neki túllendülni a nehéz időszakokon.”

  • Az MI fejlődésével viszont felmerül a kérdés, hogyan maradhatunk kontrollban – Suleyman szerint pedig az is lehetséges, hogy egyáltalán nem tudjuk ezt megőrizni. “Nem akarjuk, hogy az MI-k autonóm módon létezzenek a világunkban. Nem kellene nekik jogokat adnunk, ahogy egyesek javasolták. Nem akarunk új, digitális állampolgárokat a társadalmunkban.”
  • Suleyman úgy véli, ahhoz, hogy ezt a kontrollt megőrizzük, együttműködésre van szükség: arra, hogy a kutatók, kormányzati döntéshozók, fejlesztők (a magánvállalatoknál is) mind prioritássá tegyék ennek a megoldását. Hozzátette, optimizmusra ad okot, hogy az elmúlt tíz évben az derült ki, hogy minél nagyobbak ezek az MI-modellek, annál könnyebb őket kontrollálni és annál kevesebb hibát vétenek. A kérdés szerinte az, ki és milyen instrukciót ad az MI-nek. 

Milyen szabályokhoz ragaszkodjanak az MI-k? Ki ellenőrzi és erősíti meg, hogy az MI-k ezek szerint működnek?

  • Zakaria rákérdezett arra is, hogyan kerülhetjük el, hogy az emberek tömegei – akik a számítások és működések bonyolultsága miatt már nem értik a világot – újra a felvilágosodás előtti módon, nem ráció-, hanem hitalapúan döntsék el, kinek vagy minek adnak igazat. “Akkor Istenre néztünk, most erre az MI nevű fekete dobozra, de mindkét esetben elhiszünk valamit, és nem ténylegesen megértünk.” A felvetéssel Suleyman mélyen egyetértett, és némi behaviorista kitérő után elismerte, hogy ez egy olyan kihívás, ami még megoldásra vár. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy emiatt nem szabad elvetnünk az MI olyan megkérdőjelezhetetlen jótéteményeit, mint ahogyan a következő évtizeden belül megváltoztatja az egészségügyi ellátást pusztán azáltal, hogy mennyire pontos, világszínvonalú diagnózist tud adni.

A beszélgetést itt tudod megnézni: