Míg a Nyugat egysége szétforgácsolódik, a keleti államok a kapcsolataikat erősítik

Míg a Nyugat egysége szétforgácsolódik, a keleti államok a kapcsolataikat erősítik

"A Nyugat már rég elveszítette világformáló szerepét." Az oxfordi történész Selyemutak című könyve friss nézőpontjával rákényszerített bennünket, hogy teljesen új szemszögből tekintsünk a történelem elmúlt évszázadaira. Az Új selyemutak napjainkig viszi tovább a történetet, sebesen változó világunk jelenét és jövőjét vizsgálja. Az Európából Oroszország és a Közel-Kelet érintésével Kínáig húzódó új selyemutak beszédesen bizonyítják, hogy egy sokszorosan és bonyolultan összekapcsolódó világban élünk. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2022. február 14. |
Peter Frankopan
Új selyemutak - Világunk jelene és jövője
Ford. Makovecz Benjamin, Park, 2021, 370 oldal
-

Miközben nyugaton bekövetkezett a Brexit, az Európai Unió súlyos problémákkal küzd, az Egyesült Államok pedig Trump alatt az izoláció politikáját választotta, keleten a selyemutak mentén egyre szorosabbá váló kapcsolatoknak és együttműködéseknek vagyunk a szemtanúi. Peter Frankopan briliáns éleslátással vizsgálja e kapcsolatok bonyolult rendszerét, próbálja felmérni a politikai erőközpontok folyamatos elmozdulásának következményeit. Fontos és végső soron reményt keltő könyve arra késztet, hogy újradefiniáljuk, voltaképpen kik vagyunk, és hol is a helyünk a világban. "Régen minden út Rómába vezetett. Ma Peking a cél."

Peter Frankopan (1971) az Oxfordi Egyetem professzora, 2019-ben az angol Prospect Magazine a világ 50 legkiemelkedőbb gondolkodója közé választotta. A The New Statesman szerint ő "napjaink történész rocksztárja". Selyemutak című könyve eddig több mint 30 nyelven jelent meg.

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Peter Frankopan: Új selyemutak - Világunk jelene és jövője (részlet)

A nyugati országok elszigetelődése és egységük szétforgácsolódása éles ellentétben áll azzal, ami a selyemutak mentén 2015 óta végbemegy. A Csendes-óceántól a Földközi-tengerig húzódó régió hatalmas részein zajló történet a mind szorosabb egységről szól és arról, hogy az országok kidolgozzák az együttműködés hatékonyabb módjait; a feszültségek enyhítéséről és szövetségek megkötéséről – a viták pedig arról folynak, hogy miként találják meg a kölcsönösen kielégítő megoldásokat, illetve a hosszú távú közös tevékenység alapjait.

Mindezek elősegítésére intézmények egész hálózatát hozták létre, amelyek lehetővé teszik a párbeszédet, és gyakorlati lépéseket tesznek az államközi kapcsolatok erősítésére: multilaterális pénzügyi intézményeket, mint például az Ázsiai Fejlesztési Bank vagy az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organization), az Eurázsiai Gazdasági Unió, a BRICS-országok csúcstalálkozói, a Transz-csendes-óceáni Partnerség (az Egyesült Államok részvétele nélkül) és az Átfogó Regionális Gazdasági Partnerség (Regional Comprehensive Economic Partnership) – utóbbinak délkelet-ázsiai országok a tagjai, továbbá Kína, India, Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland. Együttes GDP-jük csaknem harminctrillió dollár – a globális GDP 30%-a –, és összlakosságuk eléri a 3,5 milliárdot. A „modern, átfogó, magas színvonalú és kölcsönösen előnyös gazdasági partnerségi megállapodás” létrehozását célzó tárgyalások egyre nagyobb lendülettel folynak, és mind közelibbnek látszik annak megszületése, amit egy közgazdász a világtörténelem legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményének nevezett.

Természetesen Ázsiában sem volt egyöntetű az együttműködés felé való elmozdulás. Nem lenne sportszerű, ha csekélységnek állítanánk be az egyes népek közötti, nagyon is jelentős nézetkülönbségeket, vitákat és vetélkedéseket, amelyek a regionális, sőt a globális stabilitást is veszélyeztethetik. Mindazonáltal szembetűnő, hogy a világ két fele ellentétes irányba sodródik: 

az egységről való lekapcsolódás és az egyedül boldogulás, illetve a kapcsolatok erősítése és a közös munkával való próbálkozás felé.

Közép-Ázsia természeti erőforrásokban igen gazdag országai közül többen például már gyakorlati eredményekkel is járó együttműködést folytatnak. 2017 márciusában Türkmenisztán és Üzbegisztán elnökei felavatták az Amu-darja folyó új vasúti hídját Türkmenabat és Farab között. Az új létesítmény nemcsak a két ország kapcsolatát erősíti, hanem új távlatokat is nyit a nagy távolságú nemzetközi kereskedelem előtt. Említenünk kell még a közép-ázsiai köztársaságok együttműködését olyan kezdeményezésekkel, mint Tádzsikisztán déli, Afganisztánnal közös határának megerősítése és ezzel párhuzamosan a kábítószer-kereskedelem visszaszorítását célzó hadművelet, vagy 2017 második felében új ellenőrző pontok létesítése Kirgizisztán Os, Batken és Dzsalálábád körzeteiben annak érdekében, hogy gyorsabbá és biztonságosabbá tegyék az Üzbegisztán határán való átkelést.

A kapcsolatok javulása nyomán fellendül az áruforgalom. A Kazahsztán és Üzbegisztán közötti kétoldalú kereskedelem például csak 2017-ben 31,2%-kal növekedett, és ez a trend később sem állt meg. Kazahsztánban a 2018-as évet Üzbegisztán évének nyilvánították, és Üzbegisztán a 2019-es év hasonló kiemelésével viszonozza a lépést, bár kérdés, hogy ezek a gesztusok mennyiben befolyásolják a két ország hosszú távú gazdasági kapcsolatait. Az olyan kijelentések, hogy „a két testvérnép […] vállvetve halad a gazdasági fejlődés útján”, és kölcsönös előnyöket talál „az örök barátságban és stratégiai partnerségben”, csupán hangzatos szlogenek, amiket nem kell túlságosan komolyan venni, habár erősítik a formálódó nagy, közös narratívát, amely szerint a két országot a kölcsönös érdekek, a közös múlt és a közös jövő egyesíti.

Kézzelfoghatóbbak a kétoldalú áruforgalmat jelentősen fejlesztő lépések, például a 2019 áprilisában aláírt megállapodás, amelynek értelmében Kazahsztán évi kétmillió tonna olajat, vagyis a jelenlegi mennyiség tízszeresét szállítja közép-ázsiai szomszédjának – azzal a megjegyzéssel, hogy a közeljövőben ez is a duplájára emelkedhet.

Másutt is hasonló folyamatok javították az államközi kapcsolatokat, és serkentették a kereskedelmet. Az Üzbegisztán és Tádzsikisztán közötti áruforgalom például 2014 és 2018 között a hússzorosára növekedett. Eközben Iránban és Azerbajdzsánban, jelentette ki az iráni elnök vezérkari főnöke, Mahmud Vaezi 2018 kora nyarán egy Bakuban tartott megbeszélés után, 

„minden szükséges előkészítő lépést megtettek a stratégiai programokban való együttműködéshez, például az energiaszektor területén”.

A tudományos együttműködésről szóló, valamint a csővezeték építésével kapcsolatos megállapodások azt jelzik, hogy szorosabb lesz az együttműködés Afganisztán és Tádzsikisztán között. Jóval fontosabb az azerbajdzsáni Şah Deniz II gázmezőt Délkelet-Európával összekötő transzanatóliai gázvezeték (Trans-Anatolian Natural Gas Pipeline, TANAP), amelyet 2018 júniusában adtak át – noha egyesek szerint Európa hosszú távú energiaellátásában betöltött szerepe egyelőre csak korlátozott lehet.

A TANAP csak egy a megvalósítás eltérő fázisában lévő, hasonló programok közül, amelyek összekapcsolják Ázsia szívének energiaforrásokban gazdag országait. Közép- és Dél-Ázsiát köti össze a CASA-1000 energiaprogram, amellyel a tádzsikisztáni és kirgizisztáni vízerőművek által termelt többletenergiát adnák át Pakisztánnak és Afganisztánnak. A rendszer építése 2020-ban kezdődött, és a tervek szerint 2023-ra készülhetne el. A kapcsolatok jelentős mértékben javulnak: Kirgizisztán pakisztáni nagykövete, Erik Bejsembijev a közelmúltban a biskeki és az iszlámábádi kormányok kétoldalú kapcsolatainak erősödéséről beszélt, „mert országaiknak közösek a történelmi gyökereik, azonos a vallásuk, hasonlóak a hagyományaik, és számos tekintetben egyezik a világszemléletük is”.

Az egybevágó érdekek ugyancsak elősegítették az Oroszország és az Eurázsiai Gazdasági Unió más tagországai (Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Belarusz), illetve Irán között folytatott tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi zóna létrehozásáról, valamint közös befektetésekről és bankközi megállapodásokról (ez okozza a legtöbb nehézséget), amik Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke szerint minden részt vevő fél számára hasznosak lennének.

Mindez része egy szélesebb körű közép-ázsiai egység létrejöttének, amelyben Oroszország és Irán játszana kulcsszerepet.

A kereskedelem arányainak növelését, az államközi viszonyok javítását és a csempészet visszaszorítását nem csupán elméleti prioritásnak tekintik, hanem intézményi reformokkal és a nyilvánvaló kölcsönös érdekeket felügyelő és összehangoló szervezetek létrehozásával tevékenyen munkálkodnak a megvalósításukon. Ezek a szervezetek egyben a kötelékek erősítésére és a politikai kapcsolatok javítására irányuló törekvés mutatói is.

Annak, hogy a világ szívének országai egyre szorosabbra fűzik kapcsolataikat, jellemző példája volt a 2017 novemberében Szamarkandban megrendezett konferencia, amelyen a közép-ázsiai köztársaságok, valamint Afganisztán, Oroszország, Kína, Törökország, Irán, India és Pakisztán magas rangú képviselői vitatták meg a terrorizmussal, a vallási szélsőségekkel, a nemzetközi szervezett bűnözéssel és a kábítószer-kereskedelemmel való szembeszállás lehetőségeit. A találkozó mottója ez volt: „Közép-Ázsia – közös múlt és közös jövő, együttműködés a fenntartható fejlődés és a közös boldogulás érdekében.”

Az effajta konferenciák – és a selyemutak mentén élő népek közötti szolidaritásról tett hangzatos, semmitmondó kijelentések – kétségkívül jóakaratról és a nehézségek megoldásának szándékáról tanúskodnak, de nem feltétlenül hoznak valódi eredményeket. Közép-Ázsiában azonban komoly haladás is történt a határviták kényes kérdésében, noha a történelmi és etnikai feszültségek láttán egyes megfigyelők katonai konfliktusok lehetőségére is figyelmeztettek. Mindenesetre történtek kezdeményezések az ilyen természetű nézetkülönbségek elsimítására is. A rendezés felé tett, talán legfontosabb lépés a Kaszpi-tenger jogi helyzetének tisztázása; ennek vitatottsága igen sokáig akadályozta – kivált az energiaszektorban – Oroszország, Törökország, Irán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán együttműködését. Az átfogó, minden fél számára elfogadható feltételek kidolgozása évtizedekig tartott, de a végső megállapodás a part menti országok földjében és a Kaszpi-tenger alatt rejlő szénhidrogén-készletek hallatlan gazdagsága révén nemcsak a régió ellátását, de az egész világ olaj- és gázpiacát is átformálhatja. Mindazonáltal akadnak megfigyelők, akik szerint a 2018 augusztusában aláírt megállapodás jelentős lépés, de számos mozzanat megoldatlan maradt, és teljességgel bizonytalan, hogy mikor sikerül megválaszolni az összes kérdést – ha sikerül egyáltalán.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Jamie Susskind szerint a politikát három komoly fejlemény fogja átformálni a következő században

"Az ember feljavítása többé nem fikció" - áll a jogi végzettséggel rendelkező, nagyszerű amerikai gondolkodó, Jamie Susskind könyvében. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A jól működő közösségek társadalmában egy-egy pártnak nincs jelentősége a hétköznapokban

Itthon a "politizálás" szitokszó, pedig politizálni valójában annyit jelent, hogy foglalkozunk a közös ügyeinkkel. Mint ahogy azt ebben a könyvben Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa Facebook-oldal főszerkesztője is teszi. Olvass bele!

...
Beleolvasó

L. Ritók Nóra: Olyan ellentmondásokkal vádoljuk a mélyszegénységben élőket, amik minket is feszítenek

Gyermekek tízezrei élnek ma Magyarországon a 21. századi Európához méltatlan nyomorúságban. Éhesen, gyógyszer nélkül, teljes és végleges kilátástalanságban. L. Ritók Nóra megmutatja ennek a legtöbbünk számára láthatatlan világnak a kegyetlen mindennapjait. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...
ko

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

...
Valuska László

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

Ott Anna Ezt senki sem mondta! című podcastsorozata a szülővé válás és az alkotás viszonyáról szól. A sorozat negyedik részének vendége Oltai Kata.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.