A kiváló költő, műfordító és esszéista, Mesterházi Mónika közel másfél évtized után jelentkezik újra verseskötettel, ennek érvényében a Nem félek több szempontból is költői szintézis. A tizenkét ciklusra tagolt könyv röntgenképszerű átvilágítása a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyoknak Tatárszentgyörgytől a Pillangó utcáig, 2008-tól napjainkig.

Mesterházi Mónika
Nem félek
Magvető, 2021, 126 oldal
Mesterházi Mónika: Nem félek

Szociofotókra emlékeztető közérzetverseiből és az utazások, találkozások, megfigyelések, megtisztított talált tárgyak személyes gyűjteményéből építkező kötete katartikus megragadása gyásznak és eleven hiánynak, ugyanakkor egy önironikus, analitikus költészet kiteljesedése. Mesterházi Mónika verseit olvasva, egyik metaforájával, belépünk egymás tereibe, otthon leszünk a létezés idegenségében. Így lesznek a Nem félek töredékes monológjai és emlékszilánkjai, a veszteségeket számba vevő, megrendítő versei az orpheuszi költészet fényében végtelen dialógussá.

Mesterház Mónika: Nem félek (részlet)

Magyarország 2008-ban

 

1.

A falu szélén, az anya-

természet és a civilizáció

határán egy (vagy több)

hős ember önvédelemből

vagy eszméi védelmében

robbanószerkezetet dob

egy kisház lakóira,

vagyis demokratikusan

véleményt nyilvánít.

 

2.

Odabent gyerek alszik,

öreg, cigány, beteg,

kisebbnél is kisebbség:

álmában is veszélyes

a fajtiszta társadalomra.

 

3.

Szemtanúk híján

a közmegbecsült

gyanúsítottak mellett

– együttérzésük jeléül –

aláírásokat gyűjtenek,

pártatlanul követelik

az áldozatokat

leleplező igazságot.

 

4.

Ám a magára adó

gondolkodó

a szavát nem emeli fel,

egy petíciót nem ír alá

akárkivel –

minek is jelezné,

hogy legalább figyel.

 

Sápadt arccal

 

Seamus Heaney-nek

 

Ahonnan már semmi nincs,

vagy ahonnan a természet kezdődik,

a falu szélén, a temetőben álltunk,

 

kora tavaszi kontúrok között,

éppen mint négy éve,

tehetetlenül,

 

tanúi legfeljebb, de semmiképp

nem megállítói vak gyűlöletnek,

kéjes rosszindulatnak –

 

Nem jajgatás és sírás,

hallgatás és keserűség kísérte

a fiatal nagyapát.

 

Ahogy rálőttek más ártatlanok után

a kisgyerekre, az apára,

és nem történt semmi,

 

megértette a teste, hogy a tudat

hiába vár, bőrszín van, nem igazság,

és megadta magát –

 

Némán álltunk, sápadt arccal,

a homoktalaj puffanásai felett

szaggatott madárhangok szóltak,

 

a fényes, tágas égen

ívben, rendben, kiáltozva

hazaérkeztek a vadludak.

 

 

Hidegfront

 

Éveket öregedtem

ezen az éjszakán,

mikor arra riadtam,

hogy esik az eső,

és hajléktalan vagyok.

Előtte valahol

egy színdarabban kellett

szöveget mondanom,

a szöveg nem volt nálam,

otthon volt, nem olvastam,

így kerültem a parkba.

Értesíteni

már nem lehetett senkit,

a telefon is

végképp kettéesett,

és nem volt más segítség,

mint újra felébredni,

felidézni, amit

előzőleg gondoltam

jövendő opciókról,

és hogy miért akartam

egy ilyen szép hangzású

szóba költözni épp,

mint a hajléktalanság.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Beleolvasó

Krusovszky Dénes új verseskötete olyan, mint egy modern álmoskönyv

Akik már nem leszünk sosem című Libri-díjas regénye után idén verseskötettel jelentkezett Krusovszky Dénes. Az Áttetsző viszonyok verseiben hangsúlyosan jelenik meg az ember és természet viszonya, valamint az idő múlásának témája is, közben pedig találkozik bennük a mindennapi és a szürreális. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám bizalmas felismeréseket oszt meg velünk új verseiben

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Polc

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...

A diktatúra fenntartóinak süketnéma a lelkiismerete

...
...

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

...

Podcast: Hová tűnt Ott Anna? Ezt senki nem mondta!

...

Oscar 2024: Barbie, Oppenheimer vagy egy nevető harmadik győz a csatában?

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?