A magyar televíziózás hőskorában a bemondók voltak az influenszerek

A magyar televíziózás hőskorában a bemondók voltak az influenszerek

Radnai Péter televíziós újságíró húsz meghatározó tévéssel, háttér- és frontemberrel készített interjút a Spektrum televíziós csatorna számára, majd a kötetben ezeket gyűjtötte csokorba. A beszélgetések felelevenítik a "királyi" tévé hőskorát, azt az időszakot, amikor az esti műsorok adták a másnapi társalgások fő témáit. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2022. október 19. |
Radnai Péter
A magyar televíziózás legendái - Interjúk az első influenszerekkel
Athenaeum, 2022, 320 oldal
-

Ki ne emlékezne Egri János "villamosszékére" az Elmebajnokságból vagy Vitray Tamásra és a legendássá vált thonetszékére a beszélgetős műsoraiból? Rózsa György pohár vizére a Kapcsoltamból, Dévényi Tibor pontos labdáira a Három kívánságból, Vágó István kis cetlijeire a Van benne valamiből vagy Juhász Elődre és a Zenebutik élő adásainak varázsára? Vagy épp Gálvölgyi Jánosra, aki mindent és mindenkit emlékezetessé tett a paródiáival? És a bemondókra, a ma már eltűnt szakmára, amelyet Endrei Judit, Kertész Zsuzsa és Kovács P. József képviselt mindennap a képernyőn? Tőlük akartuk ellesni a divatot, utánozni a frizurát és a beszédfordulatokat. Ők voltak a mai influenszerek előképei, hiszen egy egész ország ízlését, véleményét és gondolkodásmódját befolyásolták a magyar televíziózás aranykorában. 

Az interjúkat olvasva kirajzolódik a Kádár-korszak utolsó két évtizede, a rendszerváltás és az azt követő zűrzavaros időszak, a hazai televíziózás története, hullámvölgyei és -hegyei, legemlékezetesebb műsorai és pillanatai.

Radnai Péter: A magyar televíziózás legendái (részlet)

Az úgy volt…

„Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, hogy volt, meséljek már. Én általában tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi.” 

Így kezdődött Janikovszky Éva csodás írása, amire olyan jól emlékszem gyerekkoromból. Velem is sokszor megesett, hogy nem akartam mesélni arról, hogy mi hogyan történt, de ezúttal minden másképp van. Amikor kiderült, hogy nagy büszkeségemre könyv lesz a beszélgetéseimből, amihez előszót kell írnom, nyilván felmerült, hogy miként pattant ki Az első influenszerek ötlete. Nos ez is, mint sok minden más, a koronavírus miatti bezárkózásnak köszönhető. Amíg otthon voltam, sokat néztem a tévét, és egyszer valamelyik csatornán szembejött velem egy beszélgetéssorozat az ellenzéki kerekasztalról. Feledy Péter volt a riporter, és én ottragadtam. A rendszerváltozás idején érettségiztem, illetve kezdtem egyetemre járni.

A politika mindig is érdekelt, a televíziózás pedig gyerekkorom óta meghatározta az életemet.

A családi legendák szerint állandóan tévét néztem, ezért amikor 1990-ben egyetemi gyakornokként bekerültem a televízióba, tulajdonképpen ismerősként üdvözöltem az aulában és büfében szembejövő „kollégákat”, akiket nézőként már mind ismertem, és akiknek persze fogalmuk se volt arról, hogy ki az a fiatalember, aki mindenkire ráköszön. 

Miközben 2020 tavaszán néztem, ahogy Feledy beszélget Szabad Györggyel, Tölgyessy Péterrel és a többiekkel, az jutott eszembe, hogy felhívom őt telefonon, egyszer meséljen már nekem személyesen erről az időszakról. Kíváncsi voltam, milyen volt a televíziózás a hirtelen jött szabadságban, hogyan tudták ők abban az időben bemutatni a közéletet, milyen riportalany volt Antall József, hogyan került rá a pizsama a legendás interjúban (válasz a könyvben!). Aztán elmeséltem az ötletemet az egyik mentoromnak, Román Péternek, aki azt mondta, hogy miért nem kamera előtt beszélgetek. Innentől beindult a fantáziám, és arra gondoltam, hogy tovább tágítom a kört. Persze ehhez kellett az az elképesztő két-három óra Feledy Péter lakásán (ami egyébként olyan, mint a 20. század történetét feldolgozó múzeum rengeteg izgalmas dokumentummal), hogy rájöjjek,

ezek a régi kollégák mennyi izgalmas dologról tudhatnak, ám alig kérdezi őket valaki.

Arra gondoltam, hogy csinálok egy próbaforgatást, amire Feledy mellé hívok még egy alanyt. Azért jutott eszembe Gát György, mert ő teljesen az ellentéte Feledynek: életpályájában, habitusában és talán világnézetében is. Összeszedtem egy remek stábot, találtam egy gyönyörű helyszínt és felvettük a két beszélgetést 2020 szeptember elsején. Elkezdtem beszélni róla a kollégáknak, de még mindig nem tudtam, hogy mi lesz a felvétel sorsa. Szerencsém volt, mert a munkahelyemen, az AMC-nél épp a digitális platform fejlesztése előtt álltunk, és az ezért felelős kollégának, Szaniszló Csabának, illetve a cég vezetőjének, Málnay B. Leventének megtetszett az ötlet. Készüljön egy ilyen sorozat először oda! Csaba javaslata volt az is, hogy kerüljön bele egy mai fiatal youtuber (ő lett Trunk Tomi), aki a fiatal nézőknek némi vizuális segítséggel elmagyarázza az én korosztályomnak még egyértelmű, de nekik már teljességgel ismeretlen fogalmakat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a történetek, anekdoták megértéséhez (ezeket keretesben olvashatják a beszélgetésekben). 

A beszélgetések koncepciója az volt, amit a Szabadság tér 17. körül autózva minden beszélgetés elején elmondtam. Nem nosztalgiázni szerettem volna, hanem bemutatni azokat a talán nem csak általam tisztelt, régi kollégákat, akik még az internet, a Google, YouTube, Spotify előtt „nyitották ki” a világot az akkor még szigorú és zárt rendszerben élő embereknek. Meggyőződésem ugyanis, hogy

az én generációm először a tévében láthatta, hogy milyen színes, érdekes a legvidámabb barakkon kívül az élet.

Ezek a kollégák, ahogy a Szabadság tér körül autózva elmondtam, nem licenszeket vásároltak, hanem a saját ötleteiket valósították meg. Ma ez már szinte lehetetlen. 

Nekem mindezt a helyszínen végighallgatni felvétel közben, a nézőknek pedig akár a YouTube-on, akár a Spektrumon követni, igencsak érdekes és maradandó élményt jelentett – remélem másoknak is. De olvasni őket még különösebb érzés. Így lehet igazán megérteni, hogy milyen volt a televíziózás a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években és a rendszerváltás után. Mennyire revelatív volt, gyakorlatilag minta nélkül létrehozni új dolgokat, a beszélgetések szerkesztett verziói valószínűleg igen szokatlan szemszögből rajzolják meg a Kádár-korszak történelmét és hétköznapjait.

Ezúton köszönöm még egyszer a riportalanyaimnak, hogy vállalták a beszélgetést, Önöknek meg jó és értékes szórakozást kívánok a könyvhöz. 

Radnai Péter

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

A Túl a plafonon júliusi vendége Bódis Kriszta dokumentumfilmes, író, a Van Helyed Alapítvány létrehozója, akivel beszélgettünk a turbulens kilencvenes évekről, valódi esélyekről, és arról is, mit adhatnak nekünk az olyan beskatulyázhatatlan példaképek, mint Tüdős Klára.

...
Nagy

Spáh Dávid regényében újra lehet kezdeni az életet

Mindenki feltette már önmagának azt a kérdést, hogy mi lett volna ha…Utólag ostorozzuk magunkat, hogy nem voltunk bátrabbak, vagy nem mondtuk ki, amit ki kellett volna. Spáh Dávid Még egyszer című első regényében ezeket a kérdéseket járja körül, a könyvet tegnap a Margón mutatták be, ahol a szerzővel Valuska László beszélgetett.

...
Podcast

Mautner Zsófia: A szolidaritás önmagában elég ok, hogy odaálljak egy társadalmi ügy mellé

Hogyan lett brüsszeli diplomatából a magyar gasztronómia nagykövetévé? Mi jelent kihívást egy szakácskönyv megírásában? Mit gondol a fine diningról? A Delonghival közös Túl a plafonon podcast augusztusi vendége Mautner Zsófi.

Margó 2023
...
Nagy

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

...
Nagy

Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

...
Nagy

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

...
Nagy

A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Olvass!
...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...