Fotó: Valuska Gábor
2019. október 10-én a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként megvalósuló Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron ötödik alkalommal adták át a Margó-díjat a legjobb első prózakötet szerzőjének, Fehér Boldizsárnak. Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte a Holtverseny című regényével, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, harmadjára Szöllősi Mátyás kapta meg az elismerést Váltóáram című könyvéért, negyedik alkalommal pedig Mécs Anna vehette át a díjat Gyerekzár című kötetéért.
Fehér Boldizsár könyve, a Vak majom egy kifordított fejlődésregény, a főszereplő ugyanis megkap mindent, mégis összeomlik az élete. „Sziszüphosz voltam, akitől elvették a kövét” – mondja magáról az antihős, aki a felelősségvállalás elől egészen Franciaországig képes menekülni. Sorsa a boldogtalanság tökéletes receptje: anyja elhagyja, apja bekattan, a felesége pedig már a nászéjszaka után lelécel. Viszont alig huszonnégy évesen már a Forbes magazin címlapján szerepel mint a világ leggazdagabb multimilllárdosa. Igaz, mindezért semmit se kell tennie. A céltalanság vezérli, illetve a tudat, hogy ha nem csinál semmit, nem is ronthat el semmit. Azonban hamar kiderül, hogy a világ nem így látja, így rá kell döbbennie, hogy a valóság kicsit máshogy működik.
A Vak majomnak nagyon sok rétege van, de leginkább az emberi hiedelmekről szól, amelyek olykor pótolni tudják a hiányzó magyarázatokat a világ dolgaira és ezzel új célokat adnak az életnek, még ha ezeknek a céloknak a valóságalapja nehezen bizonyítható is. A Vak majom szereplői mást sem csinálnak, mint összeesküvés-elméleteket gyártanak, hogy aztán a végletekig ragaszkodhassanak saját vélt igazukhoz, amelyben szentül hisznek. És bár a regény elbeszélője van annyira szarkasztikus, hogy ne dőljön be a többiek által kreált vízióknak, azért megvannak a saját hiedelmei, amelyekbe kapaszkodik. Például, hogy ő nem tehet semmiről, és minden rosszért, ami vele történik, csak mások lehetnek felelősek. Fehér Boldizsár könyve egy csavaros, egzisztenciális problémákat feszegető regény, amely rengeteg humorral közelíti meg a „ki vagyok én?”, a „mi a boldogság” és „mi az élet értelme?” típusú kérdéseket.
Fehér Boldizsár: Kicsit félre akartam vezetni az olvasót
Fotó: Valuska Gábor„Sziszüphosz voltam, akitől elvették a kövét" - mondja magáról Fehér Boldizsár regényének főhőse, akinek az a legnagyobb baja, hogy nem vágyik semmire. Valójában nem is lehet igazán hősnek nevezni, hiszen sokkal inkább az „antihősisesség" jeleit mutatja, nem alakítója, csak...
A Margó-díj kiemelt támogatója idén a Bookline, a Zeppelin és az Aegon Művészeti Díj volt. A nyertes a díjjal 500 ezer forintot, kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. A Bookline idén 10 millió forint értékű médiatámogatással járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez.
2019-ben összesen 34 könyvet jelöltek a kiadók és a szerzők, melyek közül a tíz legjobbat előzsűri választotta ki, majd a szakmai zsűri döntött a legjobb háromról: Fehér Boldizsár könyve mellett Moesko Péter Megyünk haza és Mucha Dorka Puncs című könyve került az élmezőnybe.
A Margó-díjról döntő zsűri tagjai idén: Antal Nikolett (Fiatal Írók Szövetsége), Czinki Ferenc (Szépírók társasága), Gaborják Ádám, valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezője.
A Margó-díj 2019-es kiírásának 10 legjobb könyve:
Fehér Boldizsár: Vak majom, Magvető Könyvkiadó, 2018
Forgács Péter: Szuperhold, Madách Egyesület, 2018
Jassó Judit: Kaszt, Fiatal Írók Szövetsége, 2019
Mesterházy Balázs: Gesztenye placc, Pesti Kalligram, 2018
Moesko Péter: Megyünk haza, MŰÚT, 2019
Mucha Dorka: Puncs, 21. Század Kiadó, 2019
Nemes Péter: Amerigo, Európa Könyvkiadó, 2019
Novics János: Hózentróger, Napkút Kiadó, 2019
Pungor András: A hetedik nap a papáé, Scolar Kiadó, 2019
Vass Norbert: Indiáncseresznye, FISZ – Apokrif Könyvek, 2019
