A munkás családba született szerző, Édouard Louis története abból a szempontból nem tipikusan francia, hogy kevés pénzből, állami segélyekből élnek, sőt a fiú próbál kitörni, és az apa kultúrafüggetlenül olyan apa, mint amilyeneket mi is ismerhetünk: maszkulinitás előnyökkel jár, a szabályok és határok kijelölésével, a teljes kontroll a másik identitása, és így teste és szexualitása felett is, elég természetes. Annyiban viszont nagyon francia, hogy lehetséges a kitörés: tanulással, önmagunk elfogadásával, amivel együtt jár annak megértése, hogy az egyén és az állam viszonya mindig politikai és hatalmi. Itt írtunk a regényről.
A regény a színdarabokra jellemző szerzői instrukcióval indul:
"Egy apa és a fia néhány méter távolságban van egymástól egy nagy, üres térben. Ez a tér lehetne akár egy búzamező, akár egy elhagyatott, kihalt üzemcsarnok vagy egy linóleumpadlós tornaterem.
Talán esik a hó.
Talán a hó szép lassan beborítja az apát és a fiát, és végülmár nem is látszanak. Az apa és a fia szinte soha nem néznek egymásra."
Az elbeszélés első mondata ez:
Ruth Gilmore amerikai földrajztudós szerint a rasszizmus egyes népességek várható korai halálát jelenti.
Amikor a fiú önmagára ismer apja fényképén:
"Egy este, amikor barátokhoz mentetek vacsorázni, én nem akartam veletek menni, így otthon maradtam, egyedül. A fatüzelésű kályhánkból áradt a hamuszag és a megnyugtató narancssárga fény, én pedig egy molyrágta, régi, dohos családi albumban olyan fényképeket találtam,
ahol te nőnek, mazsorettnek voltál öltözve.
Amióta az eszemet tudom, mindig mélységesen megvetetted a nőiesség bármilyen jelét mutató férfiakat, sokszor hallottam tőled, hogy egy férfi soha nem viselkedhet úgy, mint egy nő, soha."
A fiú és az emlékezés folyamata:
Elfelejtettem szinte mindent, amit akkor mondtam neked, amikor utoljára voltam nálad, de pontosan emlékszem mindenre, amit nem mondtam el neked.
A vádbeszéd, ami a politika és egyén viszonyát mutatja meg:
“Hollande, Valls, El Komri, Hirsch, Sarkozy, Macron, Bertrand, Chirac. A szenvedésed története nevekben ölt testet.
Az életed története ezeknek az embereknek a története, akik szép sorban tönkretettek téged.
A tested története e nevek története, amelyek sorban tönkretették a testedet. A tested története vádirat a politikatörténet ellen.”