A civilizált társadalmakban élő nők egyre inkább elveszítették a kapcsolatukat a vágy ritmusával

A női vágy ritmusa őszinte, személyes és izgalmas utazás a női szexualitás legmélyébe, és hasznos kalauz az élet minden szakaszához. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2022. július 26. |
Elisabeth Davis
A női vágy ritmusa
Ford.: Szécsi Noémi, Jaffa, 2022, 296 oldal
Elizabeth Davis: A női vágy ritmusa könyv

Gondolkoztál már valaha azon, hogy:

- vajon miért hullámzik a szexuális vágy a menstruációs ciklus során?

- hogyan befolyásolja a terhesség, a szülés és a szoptatás a női szexualitást?

- lehet-e az önmegtartóztatás jó döntés?

- hogyan is működik pontosan a szerelemhormonnak nevezett oxitocin?

Elizabeth Davis egyszerre provokatív és informatív könyve a szexualitásban az idők során bekövetkező változásokra koncentrál. A legfrissebb tudományos kutatásokra alapozva bemutatja, hogy az egyes szexuális szakaszokban, így a menopauza utáni és a gyermekágyas időkben mi számít normálisnak, és hogyan tartozik mindez össze az élet szövetében. Az első menstruációt, a szülést és a menopauzát átalakító erejű, biológiai fordulópontokként jeleníti meg, és rávilágít, hogy mi a közös ezekben az eseményekben a hormonális és pszichológiai változásokat tekintve. Ismerteti az oxitocin, az agyhullámok és az intuíció közötti összefüggéseket, a xenoösztrogének okozta hormonegyensúly-hiányt, és beszél arról, hogy az abortusz, a vetélés és más jelentős veszteségek hogyan hatnak a szexuális vágyra. Mindezekkel kapcsolatban pedig öngyógyításra serkentő javaslatokat is kínál, valamint egy kérdéssort a trauma és bántalmazás kezeléséhez.

ELIZABETH DAVIS bába és női testre specializálódott gyógyító 1977 óta. A National Midwifery Institute (Országos Bábaintézet) társigazgatója, számos sikeres könyv, többek közt az Orgazmikus szülés és az Életkör szerzője. Szerte a világban tart előadásokat bábáknak, nővéreknek, nőgyógyászoknak és szülészeknek a női egészséghez, lélektanhoz, termékenységhez kötődő témákban. A kaliforniai Sebastopolban él, három gyermeke és egy unokája van.

Elizabeth Davis: A női vágy ritmusa (részlet)

Nők, szex és kultúra

Ha sohasem értetted a szexuális hangulatingadozásaidat, a szeszélyeidet, fantáziáidat és fenntartásaidat, akkor ez a könyv neked szól!

A civilizált társadalmakban élő nők egyre inkább elveszítették a kapcsolatukat a vágy ritmusával, különösen a férfias értékrendek és attitűd uralta kultúrákban. A nők szexuális ritmusára való egyetlen közismert utalás negatív, és a menstruáló nő visszataszítóságával kapcsolatos. Ezt a tabut majd részletesen megvizsgáljuk, a terhességet, menopauzát és a kései évek szexualitását illetőkkel együtt. De először meg kell határoznunk azt a kulturális miliőt, amely a nők testével és szexualitásával kapcsolatban ilyen negatív és leereszkedő nézeteket ültet belénk.

A patriarchátus evolúciójának szakértői azt állítják, hogy a bajok az agrártársadalom kialakulásával kezdődtek. Amikor a vadászó-gyűjtögető életmódunkat feladtuk a földművelés érdekében, a tulajdonlás problémává nőtte ki magát – különösen a férfiak számára, akik a fiúivadékukra kívánták átruházni a birtokukat. Ez vezetett oda, hogy a gyermekek anyja felett is kifejezzék tulajdonjogukat.

A vallás intézményesülése sem segítette a nők egyenlőségért folytatott harcát. A spanyol inkvizíció korában (15.-17. század) sokat romlott a társadalmi helyzetük. Az akkor már tisztátalannak, bűnösnek és veszélyesnek bélyegzett nők közül a legnagyobb hatalommal rendelkezőket – a gyógyítókat, látókat, füvesasszonyokat és bábákat – boszorkánynak kiáltották ki, és megkínozták, felakasztották vagy megégették őket. A Malleus maleficarum, az inkvizíció kézikönyve nyíltan kijelenti: „Senki sem árt annyit a katolikus egyháznak, mint a bábák”.

Íme a történelem egy olyan fejezete, amelyről a legtöbbünknek fogalma sincs: a nők holokausztja. 

Úgy becsülik, hogy az ebben az időben a valamilyen módon kivégzett nők száma százezrektől akár hatmillióig is terjedhet.

Nem csupán az elítéltek vittek magukkal a sírba rengeteg, kizárólag szájról szájra terjedő tudást a gyógyításról, de a lányaikat és fiaikat arra kényszerítették, hogy végignézzék az elhallgattatásukat, szenvedésüket, majd halálukat. Nem csoda, hogy ennyire félünk a nők erejétől és az általuk megtestesített tudástól: ez a női felmenőinkkel szemben elkövetett erőszakos cselekedetek által vésődött be az emlékezetünkbe.

És ez csupán az európai és amerikai történelem. A női tudás és hatalom elnyomása világszerte hasonlóképpen következett be a vallások és gazdasági tényezők eredményeképpen. A kapitalizmus által létrehozott magcsaládban a nők elszigetelődtek a tágabb családjuktól, és kizárólag a férjükre hagyatkozhattak anyagi szempontból, hogy felnevelhessék kicsinyüket. Ezért a nők elvesztették a közös gyermeknevelés, a megosztott erőforrások és egyéni képességek szerinti részvétel törzsi hagyományait. A nagycsalád háttérbe szorult, így a nők magukra hagyatva igyekeztek megküzdeni a háztartás kötelezettségeivel. Ha mindebbe még egy kis vallási dogmát is vegyítünk – hogy a nők félrevezetik és elcsábítják a férfiakat, elvonják a figyelmüket a fontos dolgokról, veszélyes, legjobb esetben is vegyes csoportot képviselnek – meg is van, hogyan vesztették el a nők az erejüket és szenvedélyüket.

Gondoljunk csak a gyerekkorunkban elsajátított nemi sztereotípiákra és mítoszokra. Töprengjünk el azokon a nyílt és rejtett üzeneteken, amelyekkel a média folyton bombáz és elborít minket. Bevésték az agyunkba, hogy a nőiesség csak bajt hoz, legyen az az intrikus „rossz lány”, a ribanc vagy a végzet asszonya. De a média ennek tökéletes ellentéteként szerető, odaadó, erényes és önfeláldozó nőideálokat is ábrázol. Ez a madonna és a kurva kettőssége, amelynek nyomán minden kísérlet, amely a szexualitás holisztikájára irányul,  kisiklik. A „rendes lányok” nem vágynak annyira a szexre, mint a férfiak, csak azért adják oda magukat, mert biztonságra vágynak: az otthon és a család kedvéért. A „rossz lányok” nem törődnek a biztonsággal, feldúlják a családot, és arra használják a szexet, a csábítást és a félrevezetést, hogy megzabolázzák és igába hajtsák a férfi megfelelőiket. Ezáltal a szex csatatérré válik: a férfiak dominancia és hódítás révén győzedelmeskednek, a nők pedig számítók és manipulatívak.

Nem valami fényes társadalmi-szexuális örökség, ugye?

 Ezek a felvetések mindkét nem számára lealacsonyítóak és rosszindulatúak.

A szexualitás olyan meghatározását alakítják ki, ahol a női és férfi minőség egymást kizáró ellentétek, ahol a férfiak és a nők folytonos harcban állnak egymással.

A szexszel kapcsolatos értékrendünket a nyelv is kifejezi. Számos, a szexualitás leírására használt szlengkifejezés kifejezetten kínos a nők számára, mert a szexualitást a nőkkel szembeni férfiagresszióként láttatja. Ezek a szavak arra is utalnak, hogy a szex egyenlő a behatolással, és hogy a pénisz és a vagina az elsődleges nemi szervek. Nem csupán kevés szlengszó létezik a nők nemi szerveire, de a csikló megnevezésére például egy sincs általános használatban. A szexuális élvezetnek ez a legfontosabb forrása gyakran nincs is megrajzolva vagy megnevezve az anatómiai ábrázolásokon: Nancy Friday szerint ez felér egy „mentális csiklóeltávolítással” . Natalie Angier pedig megjegyzi, hogy több mint ötéves kutatása során a MEDLINE keresések maximum hatvan, klitoriszra történő utalást adtak ki, míg a péniszre majdnem harmincszor többet .

Ami a szexuális tevékenységet illeti, a férfireakció az alapértelmezett, míg a női reakciót minősítik és megítélik. Amikor a pénisz megtelik vérrel, akkor az „áll”, míg a klitoriszba „vér tolul”. Még a vagina szó is a tok, kardhüvely jelentésű latin szóból ered, arra utalva, hogy passzívan várakozik a pénisz befogadására. Ahogyan Sheila Kitzinger, a szülés és női szexualitás elismert szaktekintélye bölcsen megjegyzi, „a nyelv vagy hallgat a női testről és szexualitásról, vagy pedig elítélően szól róla”.

A fogamzásgátlás fejlődése nagy szerepet játszott a szexuális erkölcsök meglazulásában,

mivel a fogamzásgátló tabletta új lehetőségeket teremtett a kísérletezésre, és a művi terhességmegszakítás könnyebben elérhetővé vált, mint bármikor. A történelemben még sosem uralták annyira a piaci fogyasztást a harminc alattiak, mint az 1960-as években. Ez a mély idealizmus, erős optimizmus, tévútra siklott fanatizmus és a valódi bátorság időszaka volt. Ez a „szexuális forradalom” először ígéretesnek tűnt, de végül más-más végkifejlettel járt a nemek számára. A nőknek több lehetőségük lett a szexuális önkifejezésre, de nem volt többé legitim okuk nemet mondani. A férfiaknak ugyanakkor nagyobb lehetőségük nyílt a szabad szexuális életre anélkül, hogy felelősséget kellett volna vállalniuk. Visszatekintve, a végkimenetel nagyobb nyomást helyezett a nőkre, mert bár vágyaikat követve élhettek szexuális életet, azokat, akik nem éltek ezzel a lehetőséggel, gátlásosnak, hidegnek vagy frigidnek bélyegezték. A férfi felsőbbrendűséggel és előjogokkal kapcsolatos kulturális beidegződések változatlanok maradtak, és a nők sokkal inkább rabságnak élték meg a szexualitásukat, mint hogy felszabadultan, a maga teljességében kiélvezzék. Sokan megszenvedték, hogy megtanulják: az alkalmi szex ritkán jár intimitással, sőt inkább gátló tényezőként hat.

A popzenét hallgatva még ma is olyan üzeneteket hallok, hogy a lányok „pakolják ki” magukat, kezeljék a partnereik vad és felelőtlen viselkedését, és valahogy a saját érzelmi reakcióikat is tartsák kordában. Persze a szexuális úton terjedő fertőzések, a terhesség és az ennek nyomán kialakuló anyagi kiszolgáltatottság miatt is aggódniuk kell. 

Hát ez nem úgy hangzik, mintha felszabadultak volna!

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Igaz történeteken keresztül mesél a szexualitásról a Három nő-sorozat

Sorozat készül Lisa Taddeo bestsellérből, amelyben három nő mesél őszintén a szexuális életéről. Mutatjuk az előzetesét!

...
Könyvtavasz

Emily Ratajkowski könyve útkeresés a szexualitás, a hatalom és a feminizmus labirintusában

A modell, színésznő és politikai aktivista Emily Ratajkowski A testem című könyvéből megtudhatjuk, hogyan változott a gondolkodása arról, miként válnak árucikké a nők a nyugati kultúrában. Olvass bele!

...
Kritika

Négy nő harca a szexualitás szabadságáért

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?
...
Zöld

A jövő városa az a hely, ahol minden 15 percre van tőled

Egyre több nagyváros áll át a “15 perces város” koncepcióra, ami sokak szerint a legértelmesebb és legzöldebb megoldás a károsanyag-kibocsátásokat tekintve és egyáltalán: az élhetőbb városok kialakításának útján. Összeszedtük, miért ez az egyik legélhetőbb megoldás és természetesen ajánlunk néhány könyvet hozzá.   

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

Szerzőink

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

...
Sándor Anna

Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik

...
vl

Balla Gergely: Ezen a nyelven tudok a legmélyebben kapcsolódni önmagamhoz/ a.dal.szöveg

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.