Húsz évet kellett várni rá, hogy magyarul is olvashassuk Ayu Utami tabudöntögető bestsellerét, a Samant, amely négy indonéziai nő történetén keresztül mesél az emancipáció, a szexualitás és az emberi jogok helyzetéről. A világ negyedik legnépesebb országában játszódó regény egy nagyon kényes időszakban, a Suharto-féle rezsim összeomlásakor született meg 1998-ban. Utami az első olyan aktivisták közé tartozott, aki újságíróként és íróként nyíltan foglalkozott a helyi társadalmi és politikai problémákkal, például a nők helyzetével, az ültetvényesek kiszolgáltatottságával vagy a korrupcióval, ezért könyve a szabadságért és a változásért harcoló indonéz mozgalom egyik jelképe lett.
Ayu Utami: Saman
Fordította: Vécsei Anna, Athenaeum Kiadó, 2018, 264 oldal, 3490 HUF
A Saman számunkra igazi egzotikus történet, amelyben találkozhatunk azzal a világgal, „ahol nem ismerik az évszakokat”. Sok szálon futó cselekménye négy nagyon különböző személyiségű, társadalmi helyzetű, és értékrendű nő történetéből áll össze, akiket a barátság, illetve egy rejtélyes, Saman nevű férfihoz fűződő kapcsolat köt egymáshoz. A költői hangvételű regény az ő nagyon eltérő nézőpontjukon keresztül mutatja meg az indonéz szigetek egyszerre vonzó és veszélyes világát, amelynek a buja testi vágyak éppúgy természetes részét képezik, mint a lappangó indulatok.
Bár a Saman nagyon sokrétegű könyv, két központi problémakör egyértelműen kirajzolódik belőle: az egyik a női szexualitás szabadságáért folytatott küzdelem, a másik az emberi jogokért vívott harc. Utami olyan női figurákat vonultatott fel a történetben, akik a lehető legkülönbözőbb módokon viszonyulnak a testükhöz. A felnőttként is szüleivel élő, állandóan szerelmes Laila hosszú éveken át tartogatja szüzességét, reménykedve abban, hogy majd az Igazinak ajándékozhatja oda magát, de végül egy nős férfiba szeret bele reménytelenül. A férjezett, monogámiában hívő Yasminnak folyamatosan testi vágyaival és bűntudatával kell megküzdenie. A fiúit naponta váltogató Cok a szülei szigorúsága ellenére is szabados, elkötelezettségtől rettegő felnőtté válik. Míg a nagyon hamar szexualitására ébredő Sakuntalát kurvának bélyegzi a környezete szenvedélyes és szabad személyisége miatt.
„Az emberek iszonyatosan félnek a szexualitástól, de mivel a férfiak nem akarják, hogy őket okolják a vágyaikért, inkább áthárítjuk a bűnt a nőkre.”
A női szereplők perspektívájának egyetlen férfi ellenpontja, a katolikus papként cölibátusban élő, szinte aszexuális Saman nevű figura, aki szolidaritásból és elhivatottságból megpróbál segíteni az államnak és a maffiának kiszolgáltatott ültetvényeseken. Ám hiába fejleszti fel a környéket saját erőből, jószándéka ellenére is a korrupt és ellentmondást nem tűrő hatalmi játszmák kereszttüzébe kerül. Emiatt idővel kénytelen lemondani papi szerepéről, hogy a sajtó és a civil szervezetek segítségével az emberi jogokért való harcnak szentelhesse életét.
A regény hazájában rengeteg díjat nyert, összesen 34 kiadásban több mint százezer példányban adták el, de a most magyarul megjelent kötet csak a sorozat első része, 2002-ben Larung címmel adták ki a folytatását, pár évvel ezelőtt pedig megszületett a Maya című regény is. Utami ezekkel a könyvekkel robbant be köztudatba és lett az indonéz feminista próza, azaz az „illatos irodalom” legmeghatározóbb alakja. Gyakorlatilag az ő úttörő munkássága tette lehetővé, hogy Indonéziában végre szabadon lehessen írni a szexualitásról.
A Samant már húsz évvel ezelőtt is a női öntudatra ébredés és a test felfedezésének könyveként tartották számon, ennek ellenére gender-témájú üzenetei a mai Magyarországon is sok szempontból aktuálisak. Szó esik benne a családon belüli erőszakkal, abortusszal, és nemi megkülönböztetéssel kapcsolatos témákról is:
„Egyik éjszaka aztán odakötözött az ágyhoz, és alaposan fejembe véste a szerelem első két szabályát. Egy. Egyedül a férfi előjoga, hogy közeledjen a nőhöz. Az a nő, aki megcsal egy férfit: kurva. Kettő. Egy nő kizárólag a megfelelő férfinak adhatja oda magát, aki majd egész életében támasza lesz. Ezt nevezik házasságnak.”
Ez a regény azonban nem csak témája miatt elgondolkodtató, különlegesen szép nyelvezete, összetett elbeszélői technikája és mágikus realizmusa is nagyon egyedivé teszi. A mitikus lények, különböző természetfeletti események magától értetődően épülnek bele a cselekménybe. Másrészről viszont Kelet és Nyugat találkozásáról is szól, amelyben a nyugati világ egyszerre jelenti a másságot, az előítéletességet és a menedéket.
A Saman bizonyos értelemben feminista regény, de ha jobban belemerülünk, rájövünk, hogy valójában nemcsak a nőkért, hanem minden kiszolgáltatott társadalmi csoportért felszólal. Emellett diagnózist nyújt a fejlődő országok és az autoriter rendszerek működéséről is.
