Kerber Balázs, az olvasó mesél a podcastban arról, hogy az olvasás hogyan tud inspirálóan hatni az írásra, vagy épp hogyan lehet gátja annak. Beszél arról, szerinte miért olvasnak kevesebb verset az emberek, és arról, hogy nekik melyik kötetek lettek az elmúlt években nagy kedvencei, de József Attila és Kerouac is szóba kerül. Cikkünkben az elhangzottakból szemezgetünk.
Amikor az író olvas
Kerber gyakran olvas olyan szövegeket, amik az alkotói tevékenységéhez és az őt foglalkoztató poétikai gondolatokhoz szorosabban kapcsolódnak, de ennek az ellentéte is igaz: olyasmit is szívesen vesz kézbe, ami távol áll tőle. Utóbbiak tágíthatják azt is, hogy számára mi elképzelhető vagy megvalósítható – és akkor persze a felfedezés öröméről még nem is beszéltünk.
A versíráshoz olyanfajta tudatos kutatómunkát nem végez, hogy a konkrét témához hozzáolvasna más költészeti munkákat. Szerinte az írás- és olvasásélmény jóval spontánabbul, szervesebben kapcsolódik egymáshoz, ami látszik a végeredményen is.
Amikor bekapcsol a szerkesztői érzék
Írószemináriumokon tanult sokat arról (például Kukorelly Endrétől), hogyan és mit érdemes kivenni, húzni egy szövegből. Ez a szem néha olvasás közben is bekapcsol nála, de törekszik rá, hogy elengedje, hiszen rontja a civil olvasásélményt.
Ahogy mindenkinél, nála is találunk olyan szerzőket, akiktől régen szeretne többet olvasni: ilyenek például a dél-amerikai írók, konkrétan például Roberto Bolaño.
Hogyan olvasunk verset?
Szerinte sokakat gátolhat a versolvasásban, hogy az irodalomról előregyártott kategóriákban gondolkodunk: hogy mik a költői képek nevei, vagy milyen hasonlatot, technikákat használt éppen a szerző.
Ez az attitűd Kerber szerint mechanikussá teszi a versolvasást, ami elidegeníti az embereket a költészettől.
Ráadásul a költők sem így írnak verset. Sőt, ez a fajta tudatosság akár annak is lehet a jele alkotóként, hogy az adott szöveg nem működött jól.
József Attila: Eszmélet
Kerber az első, aki kedvenc verset hozott magával ebbe a podcastsorozatba. Azt szereti az Eszméletben, hogyan jelenik meg benne egy teljes világkép és tág tér: nem lesz túl direkt, túl koncepciózus, hanem a versszakok az intuíció útján születnek.
A hajnaltól induló versben tettenérhető egyfajta mitikus kezdet, foglalkozik társadalmi és filozófiai kérdésekkel, majd az éjszakával zár, amiben ősi élet-halál metaforák fedezhetők fel.
Kerber mindig értékelte az irodalomban az enciklopédikus igényt, amikor a szerzők megpróbálják átfogni és egészében bemutatni, hogyan létezünk a világban. Ez az Eszméletben is nagyon tetszett neki.
Jack Kerouac: Cody látomásai
A szöveg Kerouac szerint is karaktertanulmány, Cody az Útonban még Dean Moriarty néven jelenik meg – a karaktert egyébként a beatnemzedék nagy alakja, Neal Cassady inspirálta. Ez a könyv is összefoglaló jellegű abban, ahogy Kerouac az amerikai világot mint egy költői látomást próbálja megmutatni. Kerber számára az izgalmas benne, ahogy a szöveg nagyon részletező, erős leírásai szinte szabadversszerűen követik egymást.
