Kerber Balázs: Az olvasás az sokszor az íráshoz is inspirációt jelent (podcast)

Kerber Balázs: Az olvasás az sokszor az íráshoz is inspirációt jelent (podcast)

sa |

Podcastsunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az hatodik epizódban Kerber Balázzsal beszélget a sorozat szerkesztő-műsorvezetője, Ott Anna.

Kerber Balázs, az olvasó mesél a podcastban arról, hogy az olvasás hogyan tud inspirálóan hatni az írásra, vagy épp hogyan lehet gátja annak. Beszél arról, szerinte miért olvasnak kevesebb verset az emberek, és arról, hogy nekik melyik kötetek lettek az elmúlt években nagy kedvencei, de József Attila és Kerouac is szóba kerül. Cikkünkben az elhangzottakból szemezgetünk.

Amikor az író olvas

Kerber gyakran olvas olyan szövegeket, amik az alkotói tevékenységéhez és az őt foglalkoztató poétikai gondolatokhoz szorosabban kapcsolódnak, de ennek az ellentéte is igaz: olyasmit is szívesen vesz kézbe, ami távol áll tőle. Utóbbiak tágíthatják azt is, hogy számára mi elképzelhető vagy megvalósítható – és akkor persze a felfedezés öröméről még nem is beszéltünk.

A versíráshoz olyanfajta tudatos kutatómunkát nem végez, hogy a konkrét témához hozzáolvasna más költészeti munkákat. Szerinte az írás- és olvasásélmény jóval spontánabbul, szervesebben kapcsolódik egymáshoz, ami látszik a végeredményen is.

Amikor bekapcsol a szerkesztői érzék

Írószemináriumokon tanult sokat arról (például Kukorelly Endrétől), hogyan és mit érdemes kivenni, húzni egy szövegből. Ez a szem néha olvasás közben is bekapcsol nála, de törekszik rá, hogy elengedje, hiszen rontja a civil olvasásélményt. 

Ahogy mindenkinél, nála is találunk olyan szerzőket, akiktől régen szeretne többet olvasni: ilyenek például a dél-amerikai írók, konkrétan például Roberto Bolaño.

Hogyan olvasunk verset?

Szerinte sokakat gátolhat a versolvasásban, hogy az irodalomról előregyártott kategóriákban gondolkodunk: hogy mik a költői képek nevei, vagy milyen hasonlatot, technikákat használt éppen a szerző.

Ez az attitűd Kerber szerint mechanikussá teszi a versolvasást, ami elidegeníti az embereket a költészettől.

Ráadásul a költők sem így írnak verset. Sőt, ez a fajta tudatosság akár annak is lehet a jele alkotóként, hogy az adott szöveg nem működött jól.

József Attila: Eszmélet

Kerber az első, aki kedvenc verset hozott magával ebbe a podcastsorozatba. Azt szereti az Eszméletben, hogyan jelenik meg benne egy teljes világkép és tág tér: nem lesz túl direkt, túl koncepciózus, hanem a versszakok az intuíció útján születnek.

A hajnaltól induló versben tettenérhető egyfajta mitikus kezdet, foglalkozik társadalmi és filozófiai kérdésekkel, majd az éjszakával zár, amiben ősi élet-halál metaforák fedezhetők fel.

Kerber mindig értékelte az irodalomban az enciklopédikus igényt, amikor a szerzők megpróbálják átfogni és egészében bemutatni, hogyan létezünk a világban. Ez az Eszméletben is nagyon tetszett neki.

Jack Kerouac: Cody látomásai

A szöveg Kerouac szerint is karaktertanulmány, Cody az Útonban még Dean Moriarty néven jelenik meg – a karaktert egyébként a beatnemzedék nagy alakja, Neal Cassady inspirálta. Ez a könyv is összefoglaló jellegű abban, ahogy Kerouac az amerikai világot mint egy költői látomást próbálja megmutatni. Kerber számára az izgalmas benne, ahogy a szöveg nagyon részletező, erős leírásai szinte szabadversszerűen követik egymást.

Kapcsolódó cikkek
...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

Ott Anna Kerber Balázzsal és Nemes Z. Márióval beszélgetett az Alkotótárs-podcastban költészeti rokonságról, verselési szuperképességekről, valamint a magány és a közösségi lét az alkotók számára nehezen feloldható dilemmáiról.

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

Kerber Balázs és Zilahi Anna nyerte a harmadik alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat. Ott Annának ezúttal Kerber Balázs mesélt egy általános iskolában írt kalandregényről, a nyugatosok és a klasszikus kínai költők hatásáról, valamint a stratégiai játékokról is.

...

Kerber Balázs és Zilahi Anna a Mastercard – Alkotótárs 2023-as győztesei

Kerber Balázs és Zilahi Anna nyerte az idén harmadik alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat és a vele járó 3-3 millió forintot.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

Kiemeltek
...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

Scarlett O'Harában és Szabó Magda alakjaiban az erejük, a kérlelhetetlenségük ragadta meg, hogy mindenáron túlélnek.

...

Friedenthal Zoltán újabb Margó Könyvekből olvas fel: hallgass bele!

Mutatjuk a két új „hangos beleolvasót” a Margó Könyvek sorozatból.

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

A Könyves Magazin podcastjének vendége az Illegalisták írója, Visky András.

Olvass!
...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

...

A nyomozás még az esküvő alatt sem áll le: olvass bele A csütörtöki nyomozóklub folytatásába!

A csütörtöki nyomozóklub még a legváratlanabb pillanatban is képes elkapni a tettest. 

...

Stephen King kedvenc horrorszerzője itthon szinte ismeretlen – Olvass bele Az árvíz című regénybe!

Michael McDowell nemcsak szakmai, de baráti viszonyt is ápolt Stephen Kinggel és feleségével.

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

Szerzőink

Valuska László
Valuska László

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

sza
sza

Focilegendák, lakótelepek és őrjöngő diktátorok – A Margó Könyvek 6 kötete 2025-ben