Hamarosan 54 pályázat közül választja ki a zsűri azt a két győztest, akik 3-3 millió forint támogatást kapnak kötettervük megvalósításához. A nyertesek nevét a szeptemberi, ünnepélyes díjátadón jelentik be; addig is ismerd meg azokat a 40. évüket még be nem töltött vers- és prózaírókat, akiknek már megjelent legalább egy, legfeljebb két önálló szépirodalmi alkotásuk, és részt vesznek az idei pályázaton.
Aradi Péter - A csend, amire vágytál
A csend, amire vágytál egy budapesti heist movie és egy kicsavart fejlődésregény keveréke, amit a fülszövegen Szolláth Dávid az alábbi sorokkal ajánl figyelmünkbe: „Olvasmányos, filmszerű, hirtelen vágásokkal, fordulatokkal. Az olvasó izgul a hősért, hogy mikor kapják el a rendőrök, de sokkal inkább önmagától félti. Nehogy végleg szétcsapja magát a legújabb, legmenőbb droggal, még mielőtt magára találna. Sodró, őszinte és mellbevágó regény egy srácról a mai Magyarországon.”
H. Balogh Gyula - Alsóvárosi hitregék
„A kötettel a célom tulajdonképpen az volt, hogy rövid történetek segítségével ábrázoljam egy világlátás legjellemzőbb ismérveit. Ennek a világlátásnak az egyik jellegzetessége, hogy amire kíváncsi, azt a saját szemével nézi meg, és a saját szájával mondja ki az ember” – mondta el a Kortárs Online-nak adott interjúban H. Balogh Gyula. 2021-ben megjelent, eleinte csak kis rajzoknak, irkafirkáknak, részleteknek szánt, végül kötetnyire nőtt szövegei a valahova tartozás heuréka-élményét kívánták megragadni.
Bánkövi Dorottya - A női test biztonsága
Az izgalmas és rendhagyó, gyakran sokkoló, a kötet címadásával vállaltakat teljesítő versek között olyan dolgokról olvashatunk, amikről még a poéták sem merészeltek beszélni. Bánkövi Dorottya 2020-ban megjelent, első kötetében négy, (az elsőt leszámítva) egyenként tizenegy versből építkező ciklus követi a bevezető Minden színben című verset, melyek címe egyfajta fejlődéstörténetet rajzol ki.
Bertóti Johanna - Szerelmes állatok
Bertóti Johanna Szerelmes állatok című gyerekverskötete a csíkszeredai Gutenberg Kiadónál jelent meg 2025-ben Kürti Andrea illusztrációival, Balázs Imre József szerkesztésében. A mesék hőseinek köszönhetően az összes lehetséges hangulatot végigélhetjük a szerelemben, ami bátrakká teszi vagy elsöprő találékonyságra sarkallja őket, a versek közül tízből pedig dal is született, amit a könyvet kiegészítő zenei albumon érhetünk el.
Biró Zsombor Aurél - Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek
A forgatókönyv- és drámaíróként is aktív Biró Zsombor Aurél 2024-es bemutatkozó, autofikciós regénye sok minden egyszerre: nemcsak egy család, hanem a felnőtté és az íróvá válás története is, mindeközben pedig a valóság és igazság kérdéseit feszegeti. A Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek végig azzal játszik, hogy mi a (vélt) igazság és valóság viszonya, mi az, amit sajnos meg kell hamisítani, mert az szövegben nem működik.
Borcsa Imola - Magnebéhat
70 oldal, 10 novella és a patikában összefutó rengeteg pletyka, ahogy viszi, viszi a világot. A 2019-ben megjelent kötet végére az olvasó megtanul különbséget tenni a pletykafészek és az élő legendárium között, miközben – az írónő szándéka szerint legalábbis – úgy oldja az olvasás a feszültséget, ahogy a felgyorsult, stresszes világunk hatásait enyhíti a gyógyszertárban adott Magne B6.
Borda Réka - Égig érő csalán
A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán költői nyelven mesél egy bántalmazó családi közegről, és egy mélyre temetett, de mindent átható traumáról, valamint a hallgatás megtöréséről.
Bordás Máté - Gnóm
Bordás Máté első kötete Egy völgy elárasztása címmel jelent meg 2020-ban a Napkút Kiadónál, második, Gnóm, a Fiatal Írók Szövetségénél 2022-ben. Egy időben kezdtek kimerülni számára a papírra nyomtatott szavak, a zene vette át életében a legfőbb esztétikai értékhordozó szerepét. Második kötetének írása közben az első kötethez hasonlóan újra zenei élmények hangulatát, jelenlétét próbálja visszaadni a líra eszközeivel: lírája a zenei munkái indukálta kicsapódás, és nem is akarja, hogy több legyen.
Borsi Bálint - Itt majd más lakik
Ha Varró Dánielt kérdezzük, Borsi bálintot kell olvasni:
„Olvassunk Borsi Bálintot?
Én e kérdésre bólintok.”
A Babits Mihály- és Móricz Zsigmond-ösztöndíjas költő évek óta publikál rangos folyóiratokban és antológiákban, olvasói pedig bíznak benne, hogy 2024-ben megjelent, első kötetét még több követi majd. Addig is viszont ez a szép kötet is újra- meg újraolvasható, hiszen a jelekkel, szavakkal és kifejezésekkel folytatott játéka, tömör, de nem kemény megfogalmazása izgalmas, egyedi nézőpontból mutatja meg a hétköznapi élet dolgait.
Böszörményi Márton - Meixner Józsefné apoteózisa
New weird, neogótikus kísértetsztori vagy spekulatív testhorror? Bárhogy nevezzük is, a szellemi-érzéki felforgatás biztos: az ismerős-ismeretlen elemekből épülő, privát szövegbörtön. Meixner Józsefné istenülése Meixner Józsefné szövegben való feloldódása, miáltal Meixner Józsefné: minden és semmi. De ez fertőző folyamat. Ha olvastál már Meixner Józsefnéről, akkor előbb-utóbb te is Meixner Józsefné leszel.
Celler Kiss Tamás - A mérgezett gyalog
Celler Kiss Tamás 2021-ben megjelent, második verseskötetének versei a családról szólnak és arról, amit a családtagok mondanak egymásnak, ennek megfelelően számos versben tematizálja a beszédet, a beszélést magát. Ebben a kötetben erre rásegít annak tudatosan illusztratív jellege is: az alkotó szándéka ezzel egy olyan könyvtárgy létrehozása volt, ami azok számára is figyelemfelkeltő lehet, akik nem ismerik eddigi munkásságát.
D. Kaiserer - Lépj: Tekints vissza
A D. Kaiserer írói álnéven, dacból írt regény írója tizenhét éves volt annak kiadásakor: Lépj - Tekints vissza című könyve 2019 végén jelent meg. A szegedi Kőrösy József Szakgimnázium egyik tanára egyszer azt mondta neki, majd akkor kap ötöst a fogalmazására, ha könyvet ad ki. A megjelent könyvbe néhány rajzát is beleillesztette, a nyilvánosan elérhető információkból pedig szinte csak az alábbi mottó derül ki: „Tudod-e vajon, hogy hány lépéssel vagy magad mögött, ha igen, akkor remélem megnézted, hogy ki tartsa előtted a répát”.
dr. Bujáki Márton - Magyar klasszikusok - Furfangos legények - Benedek Elek meséi nyomán
A 2012-ben, irodalmi pályázatok nyerteseként feltűnt alkotó négy Benedek Elek-mesét dolgozott át mai nyelvezetre: A csillagszemű juhász, Az aranyszőrű bárány, Erős János és Furulyás Palkó - elsősorban 6–8 éveseknek szóló - történetei új köntösben, a mai gyerekek számára is könnyen érthető, mégis igényes formában jelennek meg. A kötetet Varga Tamás színes, hangulatos illusztrációi kísérik.
Élő Csenge Enikő - Apám országa
Élő Csenge Enikő 2016 óta publikál szépirodalmat, első (nyolc év munkáját prezentáló) verseskötete Apám országa címmel jelent meg 2024-ben. A kötetben szereplő versek „súlyosak és szemtelenek, meghatóak, vidámak, vadak és őszinték” – és mind gyönyörű. A kötet címében összecsúszik az apa és az atya szavak jelentése, tartalma pedig erősen reflektál azokra a kérdésekre, hogy mennyire élje meg az ember a személyes hitét és mennyire a közösségit, hogyan és mennyiben tegyen különbséget a kettő között.
Ferencz Mónika - Búvárkodás haladóknak
Ferencz Mónika Hátam mögött dél című, a kortárs fiatal költészet és a skandináv kultúra lenyomatait is magán viselő kötetével mutatkozott be – második kötetében az ökológiai és társadalmi problémák iránt érzékeny nő alakját tárja elénk. Nem fél lemerülni a psziché mélyére, ahol párkapcsolati mintázatokban és az álmok nyelvezetében is búvárkodik. Az őszinte, hiteles és felszabadító erejű költői kérdések és képek az előző kötethez képest radikálisabbak és ezáltal sokszínűbbek is.
Ferencz Orsolya - Félálom
Ferencz Orsolya első, 2025-ben megjelent kötetének versei a belső működésünkről szólnak. Ha olvasni kezdjük, olyan labirintusban találjuk magunkat, ahová a szerző egyszerre engedte be a tudatos és a tudattalan állatokat, hogy aztán együtt vizsgáljuk meg azok viselkedésmintázatait.
Goldberg Emília - Vácz Irénnek vége!
A Vácz Irénnek vége! eredetileg filmterv volt; a forgatókönyvből lett regény 2022-ben jelent meg. Goldberg Emília regényének saját, vicces szellemre vágyó hőse egy cinikus figurát kap, aki előszeretettel gúnyolódik, és aki legszívesebben nassol vagy szunyókál. Mégis ő az egyetlen, aki a hatodikos Eszternek erőt tud adni ahhoz, hogy legyőzze a szorongásait és megtanuljon kiállni magáért.
Mucha Dorka - Puncs
Mucha Dorka 2012 óta publikál, számos helyen jelentek meg írásai, többek között az Élet és Irodalom, a Kalligram hasábjain és számos internetes folyóiratban is. 2019-ben megjelent, Margó-díjra is jelölt Puncs című regénye régi problémákról szól, de új keretben, letisztult, tömör, egyedi, szókimondó stílusban. Grecsó Krisztián így fogalmazott róla: „Pimasz és pontos mondatok, édeskés keserűség, öröknek látszó, mégis minden pillanatban elmúló kamaszság: ilyen (is) a Mucha Dorka próza. Nem érdemes elkerülni.”
Gyimesi Emese - Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca
Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész. Feltárta és sajtó alá rendezte Szendrey Júlia összes versét, elbeszélését és meséjét, valamint gyermekeinek levelezését és más családi dokumentumait is. Szendrey Júlia pályafutását elemző monográfiájáért Artisjus Irodalmi Díjat kapott. Kötete úgy világít rá Szendrey Júlia és Petőfi Sándor gondolkodásmódjának újdonságára, döntéseik súlyára és bátorságára, hogy az őket körülvevő társadalmi közeg sajátosságaira helyezi a hangsúlyt, miközben bevezet a korabeli Szatmár vármegye világába, a kibontakozó szerelem kulisszái közé.
György Alida - Hármasszabály
György Alida prózát, lírát, drámát és kritikát ír, a Látó irodalmi folyóirat nívódijasa, a Communitas alapitvány alkotói ösztöndíjasa 2017-ben, első kötete 2021-ben jelent meg. „Jó gyerek akartam lenni, ezért félni kezdtem a sötétben”, mondja a kötet elbeszélője az egyik novellában. A Hármasszabály 20 novellájából egy zárt erdélyi közösség mindennapjai bontakoznak ki, ahol az élet szabályai adottak, de arról senki nem beszél, hogy mi hívta életre őket.
Harag Anita - Évszakhoz képest hűvösebb
Harag Anita elsőkötetes szerzőként elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat, szerepelt az Aegon Irodalmi Díj rövidlistáján, majd 2020-ban megkapta a Margó-díjat is. Novelláinak szereplői az őket ért veszteségekkel próbálnak megbirkózni, a múltjuk és a hiányaik azonban rárakódnak a jelenükre. Az Évszakhoz képest hűvösebb szövegeinek középpontjában a diszfunkcionális családi kapcsolatok állnak, amelyeket jellemzően gyerekek, kamaszok vagy fiatal felnőttek szemszögéből ismerünk meg. Szomorú, kiválóan megírt könyv ez az érzelmi távkapcsolatokról, a hallgatásokról, a ki nem mondott vágyakról, az emberi kapcsolatok huzatos réseiről, melyeken beszivárog a hideg.
Hegedüs Vera - Ostoba
A Horváth Péter-ösztöndíjas Hegedüs Vera (Műút-könyvek sorozatának 49. darabjaként megjelent) Ostoba című könyve egy írástudatlan nő története. A történelem nélküli történelmi regényt író szerző számára az őszinteség önazonosságot jelent magánemberként és íróként is. Bizonyos körülmények közt ostobának lenni nagyon könnyű. Bizonyos körülmények közt okosnak lenni még könnyebb. Az Ostoba ezen körülmények elszenvedőjének, egyben túlélőjének hangját szólaltatja meg.
Hegyi Ede - A senki
Hegyi Ede írással azóta foglalkozik, amióta megismerte az ahhoz szükséges karakterkészletet. Első regényét – melynek központi kérdése, hogy mi történik, ha felismerjük, hogy semmi közünk nincs ahhoz az élethez, amit élünk – két hónap alatt fejezte be. A történet főhőse egy fiatal, húszas éveiben járó fiú, aki folyamatosan elégedetlen azzal, amit éppen csinál. Sodródik a munkahelyek között, és ez a sodródás sokszor kilátástalanul magába szippantja. Hegyi Ede regénye görbe tükröt tart a szokásokat igen, ám a kultúrát és az erkölcsöt nem értő multinacionális cégek elé egy olyan ember szempontjából, aki átélte ebben a közegben a sikert és a sikertelenséget is.
Horváth Florencia - Hiátus
Horváth Florencia a fiatal kortárs költészet gyakran publikáló alkotója: versei online és print számokban is megjelennek, de emellett irodalomszervezőként is munkálkodik. Első kötetével szépíróként is bebiztosította a helyét az irodalmi palettán: versei a hiány útvesztőjében kalauzolnak minket. Horváth Florencia Hiátus című debütkötete olyan beszédkényszert jelenít meg, amelyben a hiány és a feldolgozás kéz a kézben jár. Hogyan dolgozható fel a gyász és a veszteség? Mit jelent elfogadni, hogy valami, amit természetesnek vettünk, már soha nem lesz az életünk része?
Ivánovics Beatrix - Suttognak a Nornák, felőrlődik a föld
Ivánovics Beatrix első regénye két párhuzamos cselekményszálon fut – ez a prózatechnika megengedi az olvasónak, hogy betekintést nyerhessen három, művészeti területen elhelyezkedni kívánó fiatal lány felnövéstörténetébe és jelenlegi életükbe is. A regény mindeközben erőteljes társadalomkritika is: foglalkozik az alkotók nehézségeivel a kapitalista társadalomban, az emberi kapcsolatok elinflálódásából következő elmagányosodással, valamint azzal, hogy milyen áldozatokat követel világunk azoktól, akik beilleszkedni próbálnak, és hogyan veszi el a levegőt azoktól, akik különböznek.
Izer Janka - Ezért nem alszom nálad
Hogyan születik a végzet asszonya? Mikor lesz a szemérmes kislány ártatlanságából pusztító női vonzerő? A kötet novelláiban több huszonéves lány igyekszik létrehozni a sebezhetetlen femme fatale alakját. Próbálkozásaik sorra kudarcba fulladnak, bukásuk íve mégis törvényszerű. Mint a kalitkából kieresztett madár röpte: szabad, merész, kétségbeesett és védtelen. A hagymaszerkezetűen összeillesztett novellák egymásra boruló héjai mind mélyebben mart sebeket takarnak – a férfiaktól és a valóságtól való végső elszakadásig. Fékevesztett szexualitás, elkeseredett útkeresés, kiüresedett magány és a teljes mentális összeomlásig tartó zuhanás dúl és lebeg mozdulatlanul a kötet lapjain.
K. Varga Bence - Repedések könyve
A könyvben található tíz elbeszélés többsége eredetileg nem azért született, hogy egy egységes kötet részei legyenek; a szerző mindegyiket önálló történetként képzelte el. A szereplőket – a magány mellett – leginkább a fáradtság köti össze. Az elbeszélések hősei – akik jellemzően a magyar társadalom perifériáján élő, fásult alakok –, életkoruktól függetlenül gyakran utolsó energiáikat mozgósítva próbálnak szakítani a világgal, de a történetek végén mindig saját múltjukkal szembesülnek.
