Háy Jánosnál egyáltalán nem fontos, mire gondolt a költő

Háy Jánosnál egyáltalán nem fontos, mire gondolt a költő

Mire gondolt a költő? - tette fel sokszor a magyartanárom a kérdést az iskolában, és jogosan válaszoltam neki azt, hogy nem tudom. Egyszer egy iskolai szavalóversenyre is elküldtek, amin Petőfi Sándor hangján dörögtem 13 évesen, hogy ha férfi vagy, légy férfi. A Katona József Színház Háy János szövegeiből készítette el Kocsis Gergely főszereplésével, Tárnoki Márk rendezésében a Szavalóverseny című műsorát, ami klasszikus értelemben nem előadás, de apránként adagolva vicces és okos is. Az eSzínház Fesztiválon ezt is bemutatták, megnéztük.

vl |

A 2020 márciusában kirobbant járványra sokféle művészi válasz érkezett. Senkinek nem volt könnyű, a színházaknak sem, hiszen a színház élő műfaj, ott kell lenni. Az egyik fontos válasz például az eSzínház elindulása volt, ami hozzáférhetővé tett régi előadásokat, illetve támogatott olyan elképzeléseket, amelyek keresik erre az új helyzetre a választ. A Katona József Színház nem azon gondolkodott, hogyan tudja rögzíteni a már futó előadásait, hanem az online platformra tervezett egy projektet, amelyek közül az egyik Háy János szövegein alapszik.

A Szavalóverseny nem színházi szövegre épült, pedig Háy rendszeresen ír drámákat, amelyek nehéz, de mégis nagyon emberi helyzeteket, sorsokat ábrázolnak. A két és fél órás műsor monológokból áll össze, és miközben látszólag egy alkotó-értelmező belső kérdéseit mutatja be, irodalmi hagyománnyal, berögződött értelmezési keretekkel foglalkozik. 

Tárnoki Márk: Háy János Szavalóversenye abszurd, groteszk és gondolatébresztő
Tárnoki Márk: Háy János Szavalóversenye abszurd, groteszk és gondolatébresztő

Garaczi László és Szécsi Noémi után most Háy János szövegeivel találkozhatunk a Katona Streamen, ráadásul egy három részes sorozatként, amelyek külön-külön is megnézhetők. A három részből egy elképzelt kortárs magyar költő teljes életművét ismerhetjük meg. A költőt Kocsis Gergely alakítja, aki körül testet öltenek és megszólalnak maguk a versek is. A készülő előadásról a rendezőt, Tárnoki Márkot kérdeztük. 

Tovább olvasok

“Ahogy az ember képzelete csapong, cikázik, úgy kanyarog, ömlik ez a szertelen szövegfolyam, melynek központjában az irodalom, a versek és maga az alkotás áll. Rámutat a magyar költészetben lévő konvenciókra, sablonokra, sztereotípiákra, miközben magát sem kíméli. 

Leleplező, önironikus írás, paródia ez. És mint minden jó paródia, a tárgyát nemcsak pellengérre állítja, kigúnyolja, hanem újra is teremti”

- foglalta össze Tárnoki Márk a koncepciót, amikor erről kérdeztük. A Szavalóverseny ettől az újrateremtéstől működik.

A főszereplő, Kocsis Gergely egy sztereotipikus bölcsészlakásban cigarettázik szemüvegben, kordzakóban, szürke garbóban és magyaráz. Egy költő alkotói folyamatának kiemelt pillanatát látjuk, amikor megszületik a vers. Vívódva, filozofálgatva, önmagát is megkérdőjelezve beszéli szét a verseket, nagy gondolati íveket húzva. A koncepció egyszerű: Kocsis színházi játékára bízni Háy szövegét, az egy térből a lehető legtöbbet kihozni, mert végeredményben ez már elég lehet egy jó előadáshoz. 

Robogunk végig a szerelmes, a hazafias, öregkori vagy az őszi verseken Kocsissal, vagyis csupa olyan költészeti műfajjal, amelyeket az iskolában jól a fejünkbe vertek. Mert a verseket az iskolában ismertük meg, sokszor a tanárok mondták el az értelmezéseket, ők fejtették fel a költői képeket, miközben a tankönyvekben elsősorban az életrajzokkal foglalkoztak. 

Nem tanultunk meg verseket olvasni, nem ismerjük a líra működését, csak azt ismételgetjük, hogy mire gondolt a költő. 

A tankönyvek és tanárok a legjobb szándékuk ellenére is autoritásként jelentek meg a versolvasás során, vagyis jórészt nem az számított, hogyan értelmezünk egyes költői képeket, hanem az, hogy a bemagolt tényeket vagy memoritereket fel tudjuk-e mondani. Sokakat biztosan elriasztott a költészettől ez, ezért nem csoda, ha

Háy János ezt a hagyományt rúgja fel a Szavalóversenyben, ami a költészetet övező mítoszokat hozza játékba, hogy saját eszközeivel rombolja le azokat.

Közben a Katona színészei is beszállnak a versmondásokba.

A Szavalóverseny hosszú előadás, de ez tényleg senkit ne riasszon el, adja meg mindenki a lehetőséget Háynak és Kocsisnak, fogyassza rövidebb szegmensekben, mert működik. Az eSzínház Fesztivál abban segít, hogy ezt meg is tehessük, leállíthassuk, visszatekerhessünk, elindíthassuk.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Tatabányán dolgozták fel Pintér Bélát: a népiességet simán leváltja a focihimnusz

Pintér Béla darabjaihoz hozzányúlni egyrészről tuti siker, másrészről viszont kifejezetten vékony jég. A tatabányai Szutyok viszont egy jó példa arra, hogyan kell elkerülni az utánzást.

...
Szórakozás

A Verában a felnőttek világa bonyolult, a gyerekeké pedig titkokkal teli

Monodrámában dolgozta fel Göttinger Pál és Grisnik Petra Grecsó Krisztián Libri-közönségdíjas regényét, a Verát. A Kőszegi Várszínház előadásában érzékenyen, minimál díszletek között villan fel a nyolcvanas évekbeli Szeged, a felnőttek játszmája és egy örökbefogadott kislány traumája.

...
Szórakozás

A Mákkirályfi után elgondolkodsz, neked melyik szered világítana ilyen szép zölden

A szerhasználat és a függőség kérdéseit járja körül a pécsi Escargo Hajója preventív darabja, ami 11-17 éves kamaszokhoz szól. A randizás feszültségei, a humorba csomagolt hiányok mindennapos helyzetei között a Mákkirályfi minimalista eszközökkel, ötletesen mutatja be a függőség ezer arcát és alattomosságát. 

Hírek
...
Hírek

Franciaország törvénnyel védené a könyvesboltokat az Amazonnal szemben

...
Nagy

Versterápia: „barát? / igen / de/ nem ér rá”

...
Szórakozás

Nézz körül Adele könyvespolcán!

...
Gyerekirodalom

Elveszett városok és ősi folyamistenek – A világ öt folyó tükrében

...
Hírek

Még lehet jelentkezni a Szépírók workshopjaira

...
Hírek

Egy brit könyves magazin nem ír a mega-bestsellerekről

...
Hírek

4 nap irodalom, 70 program, 7000 látogató az őszi Margón

...
Hírek

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

...
Hírek

Egyre kevesebb magyar olvas rendszeresen könyvet

Olvass!
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...

Margó, Jennifer Teege, A feleségem története [10 perc Könyves]

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.