Hol? Katona József Színház
Ár? 2900 Ft
Első rész: 2021. március 13. 19:00, utána pedig Ott Anna beszélget majd az alkotókkal.
Versek: Rujder Vivien, Szirtes Ági, Bán János, Bányai Kelemen Barna, Dankó István, Elek Ferenc, Takátsy Péter, Vajdai Vilmos, Vizi Dávid
Második rész: március 19,. 19:00
Versek: Bezerédi Zoltán, Szacsvay László
Harmadik rész: március 26., 19:00
Versek: Fekete Ernő, Takátsy Péter, Ujlaki Dénes
A koncepcióról az előadás rendezője, Tárnoki Márk írt nekünk:
„Háy János Szavalóverseny című darabja virtuóz, szellemes szöveg. Kellően abszurd, groteszk, és gondolatébresztő. Jó színházi alapanyagnak gondolom tehát. Bepillantást enged egy ember fejébe, beférkőzhetünk az illető gondolatai közé, sőt, szinte láthatjuk megszületni a soron következő gondolatot. Ahogy az ember képzelete csapong, cikázik,
úgy kanyarog, ömlik ez a szertelen szövegfolyam, melynek központjában az irodalom, a versek és maga az alkotás áll.
Rámutat a magyar költészetben lévő konvenciókra, sablonokra, sztereotípiákra, miközben magát sem kíméli. Leleplező, önironikus írás, paródia ez. És mint minden jó paródia, a tárgyát nemcsak pellengérre állítja, kigúnyolja, hanem újra is teremti.
A Háy szövegekhez sok esetben klasszikus versek tartoznak. A monológok szellemes, kortárs keretként fogják közre a magyar költészet egy-egy remekművét. Ezzel Háy lehetőséget teremt arra, hogy más szemmel nézzük ezeket a verseket, kortársi közelségbe hozza őket.
Koncepcióm szerint egy kortárs magyar költő dolgozószobájában, és a szöveg által egy kicsit a fejében is vagyunk.
Végigkövethetjük, sőt végig élhetjük vele az alkotás folyamatát.
Monodrámaként értelmeztem tehát a szöveget, Kocsis Gergelyt állítva az anyag középpontjába. A verseket pedig a társulat tagjai mondják, hogy minél több arc, minél több hang jelenjen meg Geri mellett.
Sorozatként képzeltem el az anyagot, ahol az egyes részekben megszülető versek külön-külön is értelmezhetők. Végignézve az összes részt pedig, az egész életmű, a teljes pálya is kirajzolódhat előttünk, az ifjúkori szerelmes versektől az öregkori líráig.
Mindezt filmre vettük. Ez roppant izgalmas része volt a folyamatnak. Inspiráló volt, hogy a filmnyelvi megoldások miként tudják szolgálni a koncepciót. Film és színház határán vagyunk. Mindkettő és egyik sem. Ez a billegés, lebegés pedig nagyon termékeny tud lenni és kifejezetten élvezetes. Szerencsére sikerült a színészeknek, elsősorban Gergőnek inspiráló, komoly feladatokat ajánlani. A filmnyelvi kísérletek is végső soron erről szóltak. Színész központú előadás/film van születőben.”
