A Bambi sokkal több, mint egy derűs gyerekmese

Több mint 90 év után február végén új angol fordításban jelenik meg Felix Salten klasszikusa, amelyet a legtöbben a Disney-rajzfilmből ismernek. Az eredeti történet még az angol fordítóját is meglepte.

ro | 2022. január 19. |

Jack Zipes műfordítót pár éve keresték meg azzal egy konferencián, hogy újrafordítaná-e – németről angol nyelvre – a Bambit. Felix Salten klasszikusa 1928-ban jelent meg angolul Whittaker Chambers fordításában (akit később mint kommunista kémet tartóztattak le). Akkoriban viszont a műfordítás nem volt igazán professzionális szakma, nem is fizették jól a művelőit, és sok hanyag munka született. Jack Zipes szerint Chambers nem ismerte az osztrák német finomságait, fordítása így sok hibát tartalmazott, ezenkívül nagyban hozzájárulhatott a történet félreértelmezéséhez, amelyet így nem is annyira az üldöztetésről szóló emberi történetként, sokkal inkább egy állatos sztoriként olvashattak. Ennek egyenes következménye lett aztán a Disney-féle szirupos feldolgozás.

A húszas években mindenesetre a könyv nagyon népszerű volt, a New Yorker cikke szerint a Chambers-féle fordításban még az adaptáció megjelenését megelőző években 650 ezer példány kelt el. A filmjogokat annak idején mindössze ezer dollárért vette meg a szerzőtől Sidney Franklin – Walt Disney barátja – Bécsben, amit Zipes ma már svindlerségnek nevez, viszont Saltennek a bizonytalan, fenyegető harmincas években nagyon jól jött a pénz. 1935-ben a nácik aztán be is tiltották a könyveit.

A stúdió 1939-ben állt neki a Bambi fejlesztésének – abban az évben, amikor Saltennek és családjának el kellett hagynia Bécset, és Zürichbe menekült, ahol újságíróként viszont nem dolgozhatott. A munkálatokból maga Disney is kivette a részét, például a dialógusokat írt, és állítólag sok humoros mozzanat is a nevéhez köthető. Ő ragaszkodott ahhoz is, hogy az állatok realisztikusnak tűnjenek, és még egy igazi őzet is a stúdióba vitetett (vagy szarvast ? lásd a keretest!), hogy a munkatársai tanulmányozni tudják az állat mozgását.

A Zalaegerszegi Vadászegyesület a honlapján ír arról, hogy bár Felix Salten története egy őzről szól, Walt Disney európai őz helyett az amerikai fehérfarkú szarvasról mintázta a rajzfilm hősét, ezért van a félreértés, hogy sokszor nem tudjuk eldönteni, Bambi őz-e avagy szarvas.

A filmet 1942-ben mutatták be, a kritikák vegyesek voltak, és a jegybevételek is eléggé csalódást keltőnek bizonyultak. Már akkor sokan úgy vélték, hogy Bambi anyjának a halála, noha nyíltan nem jelenik meg, mégis túl nyomasztó egy gyerekfilmhez. A rajzfilm az amerikai vadászati lobbinál is kihúzta a gyufát, másokat viszont az állatjogok védelmének fontosságára figyelmeztetett. Jack Zipes műfordító mindenesetre most azt mondja, hogy amit Disney ezzel a történettel művelt, az egyenesen perverz, mivel az egész történetet nyakon öntötte juharsziruppal. „Kiskoromban szerettem a filmet, de valójában ártalmas. Egy hazugság” – idézte összeállításában a Publishers Weekly.

-

A rajzfilmben például van egy jelenet, amikor az egér egy esőcseppben mosakszik, miközben álmatag zene szól a háttérben. A könyvben a fiatal Bambi megdöbbenve látja, hogy az egeret felfalja egy görény. A sokkos állapotban lévő Bambi megkérdezi az anyját, hogy egy nap vajon majd ők is meg fogják ölni az egeret, mire az anyja:

„- Nem - felelte az anya.

- Soha? - kérdezte Bambi.

- Soha - hangzott a felelet.

- Miért nem? - kérdezte Bambi megkönnyebbülve.

- Mert mi senkit sem ölünk meg - mondta az anya egyszerűen.” (Fenyő László fordítása)

Azaz az őzek sosem ragadozók – hanem mindig a zsákmányok. 

Zipes új fordítása nagyban törekedett arra, hogy megragadja Felix Salten poétikus nyelvezetét, a történetet átitató finom, ezüstös tónust. Szerinte gyönyörű a szöveg, kicsit régimódi és formális, annak megragadásához viszont fontos, hogy az ember ismerje az osztrák németet. Emellett az új fordítás szeretné közvetíteni az eredeti történet filozofikusságát is. Van például egy jelenet, amelyben két levél azon beszélget, vajon igaz-e, hogy ha lehullanak, akkor helyükbe újak érkeznek, majd megint újabbak és megint újabbak. Majd arról diskurálnak, mi lesz velük, ha ők is lehullanak. Végül arra jutnak, hogy senki sem tudja, hiszen „aki lehullott, még sose tért vissza, hogy erről beszéljen”.

-

Az eredeti történetnek fontos témái a magány, az egyedüllét, a kapcsolatok hiánya, és Felix Salten (aki 1869-ben Salzmann Zsigmond néven született Budapesten) mindezt a saját bőrén is megtapasztalta. Zsidó származású íróként épp elég üldöztetésben és fenyegetettségben volt része, Zipes azért is fogalmaz most úgy, hogy Bambi valójában maga Salten, Salten pedig Bambi. 

Anne Savarese, a Princeton University Press kiadó igazgatója azt reméli, hogy az új fordításnak köszönhetően az olvasók új generációjával ismertethetik meg a történetet, amelyet Zipes egy klasszikus fejlődésregénynek tart. A kötet Alenka Sottler fekete-fehér illusztrációival jelenik meg, és tartalmazza majd a műfordító bevezetőjét is.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Új fordításban, díszdobozban jelent meg a cyberpunk bibliája

A Sprawn-trilógia popkulturális hatása aligha túlbecsülhető, William Gibson nélkül például nem született volna meg a Mátrix-sorozat sem. Most magyarul új fordításban olvasható a Neuromancer, a Count Zero, valamint a Mona Lisa Overdrive.

...
Hírek

Hetven év után új fordításban jelent meg Tolsztoj klasszikusa

Gy. Horváth László új fordításában jelent meg újra Lev Tolsztoj klasszikusa, az Anna Karenyina.

...
Beleolvasó

Hangolódj az Alapítvány új fordításával a sorozatra

Hari Seldon minden politikai nyomás ellenére kitart amellett, hogy az általa kidolgozott új tudomány - a pszichohistória - megjósolta a civilizáció bukását. Az új Birodalom felemelkedését megelőző zűrzavar évezredei azonban lerövidíthetők, ha létrehozzák az emberi tudás tárházát egy távoli bolygón: az Alapítványt. Olvass bele az új fordításba!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

David Sundin interaktív képeskönyve, A könyv, amelyik nem akarta, hogy elolvassák minden idők egyik legdacosabb gyerekkönyve, cserébe viszont felejthetetlen kalandot ígér azokra az estékre, amikor a gyerek sehogy sem akar elaludni, sőt, azt is megmutatja, hogy az olvasás nemcsak a passzív befogadásról szól, hanem valódi varázslat.

...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

Egressy Zoltán dráma- és regényíró új gyerekregényében egy csapat gördeszkás zavarja meg a lakótelep nyugalmát, az ellentétek viszont nem feloldhatatlanok.

...
Gyerekirodalom

Pavlova kisasszonytól Petunia néni lazacáig - 3+1 gasztrokönyv gyerekeknek

Az ételekkel és ízekkel való tudatos ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni, éppen ezért most összeszedtünk néhány kimondottan gyerekeknek szóló könyvet, amelyek szemléletesen mesélnek a gasztronómiáról, és még recepteket is tartalmaznak.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük a Torkolatcsönd szerzőjét, Fehér Renátót.