A München aktualitása húsba vág: mit tehetsz, ha egy diktátor háborúzni akar?

A München aktualitása húsba vág: mit tehetsz, ha egy diktátor háborúzni akar?

Két egykori jóbarát lehetetlen helyzetbe sodródik, miközben rájuk nehezedik a történelem: akaratukon kívül válnak kémekké egy ellenséges országban, ahol a világ sorsáról döntenek. Háború vagy béke? A válasz korántsem olyan egyértelmű. Robert Harris feszült thrillerje magával ragadóan vegyíti a fikciót és a történelmi tényeket, miközben a világ észvesztve rohan bele a második világégésbe. A regényből készült adaptáció a Netflixen tekinthető meg.

Bányász Attila | 2022. február 11. |
ROBERT HARRIS
München
Ford. Bihari György, Gabo, 2022, 352 oldal
-

A német Paul von Hartmann és a brit Hugh Legat Oxfordban tanuló diákok az 1930-as évek elején. A két fiatalember jelleme tűz és víz. Hartmann előszeretettel ugratja angol barátját hidegvére és zárkózottsága miatt, miközben vad szenvedéllyel veti bele magát hazája, Németország feltámadó nacionalizmusába. Legat ezzel szemben képtelen felülemelkedni a német nemzeti öntudat mögé rejtett antiszemitizmuson és faji ideológián. Velük együtt emberek milliói vakok az Európa egén gyülekező viharfelhőkre. Az élet és a politika a két jóbarát közé áll, akik elsodródnak egymástól.

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében
A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Olvass bele a könyvbe!

Tovább olvasok

Hat évvel később Legat az Egyesült Királyság miniszterelnökének, Neville Chamberlainnek a titkárságán dolgozik, Hartmann pedig tolmács Adolf Hitler stábjában. A Führer sárba tiporta a versailles-i békeszerződést: felállított egy hadsereget, a Wehrmachtot, visszaszerezte az ásványkincsekben gazdag Saar és a demilitarizált zónaként funkcionáló Rajna-vidéket, valamint elérte az Anschlusst, Ausztria és Németország egyesülését. Figyelmét most a Németországba ékelődő Csehszlovákia vonja magára. A németek lakta Szudétavidék jó ürügy az indulatok felkorbácsolásához. A cseheknek azonban érvényes katonai szerződése a franciákkal és az oroszokkal. Franciaországnak pedig az Egyesült Királysággal. A világ még soha nem állt ilyen közel egy újabb Nagy Háború kitöréséhez.

-

Békebeli idők - Paul, Leyna és Hugh (Jannis Niewöhner, Liv Lisa Fries és George MacKay) Fotó: Netflix

A kiábrándult Hartmann összeesküvést sző számos, a nácizmusra igent mondani képtelen, magas rangú katonai vezetővel. Ahhoz azonban, hogy felléphessenek a Führer ellen, az kell, hogy Hitler háborúba sodorja az országot. Mert „bűncselekmény nélkül nincs letartóztatás.” A fonák helyzet megoldását pont a britek torpedózhatják meg: a végletekig békepárti Chamberlain Münchenben készül tárgyalóasztalhoz ülni Hitlerrel, Mussolinivel és a francia miniszterelnökkel, Daladier-vel, hogy előmozdítsák a békés megoldást. Hartmann birtokába kerül egy dokumentum, amely bizonyítja, hogy a békekonferencia eredményétől függetlenül Hitler hódító háborút tervez. Kész átadni az iratot a briteknek, ha olyan személyt küldenek, akiben ő is megbízik. Hartmann és Legat ismét találkoznak Münchenben.

A történelem menetének ismeretében is letehetetlenül izgalmas Robert Harris története, amely mindössze négy napot ölel föl, mégis korrekt képet fest a pattanásig feszült háborús hisztériáról. Bár két főhőse kitalált karakter, az író sokat merített Adam von Trott és A.L. Rowse valódi alakjaiból. Trott német jogász és diplomata volt, aki tevékenyen részt vett az ellenállásban, többek közt Stauffenberg ezredes Hitler elleni meghiúsult merényletében. Oxfordban ismerkedett össze a brit író Rowse-zal, aki plátói érzelmeket táplált iránta.

-

Paul von Hartmann árral szemben (Jannis Niewöhner) Fotó: Netflix

A cselekmény történelmi háttere viszont mellőzi a fikciót: a Hitler ellenzékét tömörítő Oster-összeesküvés szálai, a titkos Hossbach-memorandum a „németfaji közösség életterének növeléséről”, a müncheni békekonferencia, Chamberlain és Hitler földerengő alakjai adnak hitelességet a történetnek. Egyben bepillantást nyújt a Downing Street 10. szám alatt, a miniszterelnök rezidenciáján és a szomszédos Kabinetirodában folyó lázas diplomáciai munkába éppúgy, mint a német külügyminisztériumban a berlini Wilhelmstrassén. Harris egy perc üresjáratot sem enged. 

Chamberlain Harrisnél idealista, aki kétségbeesetten küzd a békéért, mert félti a Brit Birodalmat a többfrontos háborútól (Európában Németország, a Földközi-tengeren Olaszország, a Távol-Keleten pedig Japán veszélyezteti a határait). A Hossbach-memorandummal a kezében is mindent alárendel a békének. Tisztában van vele, hogy 

a diplomácia kétélű fegyver. Nem csak előmozdíthat, hanem gúzsba is köthet.

Ahogy azt legutóbb Ken Follett Sohájában is olvashattuk. Hitler pedig szörnyetegként tűnik föl. 

-

Neville Chamberlain és a béke szigete (Jeremy Irons) Fotó: Netflix

A Netflix adaptációja elsősorban a szereposztás terén kiemelkedő: George MacKay már Sam Mendes 1917 című háborús drámájában is játszott, a brit Legat karót nyelt figurájaként most is hiteles. A német Jannis Niewöhner Hartmannként pedig ezer fokon lángol hol Hitlerért, hol ellene – amerről éppen a történelem szele fúj. A főszereplőkön kívül azonban a mellékszereplők is remekelnek: Jeremy Irons naiv Chamberlainje vagy épp a Becstelen brigantyk Hellstrom őrnagya, August Diehl, aki ügyes dramaturgiai húzásként – szemben a regénnyel – Hartmann régi cimborájaként bújik az SS-egyenruhájába.

Christian Schwochow rendező patikamérlegen adagolja a feszültséget, és sajnos az érzelmeket is. Legat családi drámája a mozgóképen elsikkad; csupán annyit kapunk belőle, ami épp feltétlenül szükséges a karakter megértéséhez. Harris a regényben kevésbé szigorúbb: a brit titkárt a nejével való kapcsolatán keresztül, a német tolmácsot pedig heves vérmérsékletén át árnyalja. Sem a könyv, sem a film nem időz el magán a négyhatalmi megegyezésen, ahol a cseheket beáldozzák az illékony békéért cserébe. Az adaptációból az is kimarad – a könyvből szerencsére nem –, hogy a cseh küldöttség egy szobába zárva kibiceli végig a hazájukat felkoncoló békeegyezményt.

Schwochow viszont jól megragadja a történet mozgalmasságát, és ülteti át feszült thrillerré a képernyőre.

-

"Rosszbarátok", ha találkoznak - Franz Sauer és Paul von Hartmann (August Diehl és Jannis Niewöhner) Fotó: Netflix

Robert Harris regényeit előszeretettel adaptálják mozgóképre: legutóbb Roman Polanski mutatta be Alfred Dreyfuss kapitány meghurcoltatását Tiszt és kém: A Dreyfuss-ügyben, de említhetnénk az Enigmát Kate Winslettel, a Sztálin titkait kutató Arkangyalt Daniel Craiggel vagy az alternatív történelemben megmerülő Harmadik Birodalmat Rutger Hauerrel. A München szépen illeszkedik a sorba.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Olvass bele a könyvbe!

...
Kritika

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Zoltán Gábor új kötete egy borzalmas időszak lenyomata versekben, melyet egy, a kétezres évekből visszatekintő szerző értelmez, így hozva létre egy rendkívül rétegzett, sokoldalú alkotást. A Szép versek 1944 a hét könyve. 

...
Hírek

Hitler lovai sok évig lappangtak, majd egy német gyűjtőnél kerültek elő

Tizennégy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 250 ezer euró (90 millió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezett a kieli tartományi bíróság egy 84 éves német férfit, amiért második világháborús fegyvereket, köztük egy harckocsit, egy légvédelmi gépágyút, puskákat, lőszereket és robbanószereket birtokolt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Hírek
...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.