Ken Follett új könyve apokaliptikus visszaszámlálás

Ken Follett új könyve apokaliptikus visszaszámlálás

Ken Follett új könyve, a Soha a kalandregény és a politikai thriller elemeit mossa össze egy végítéletszerű rémlátomásban, és megmutatja, hogyan eszkalálódhat egy helyi konfliktus világméretű háborúvá.

Bányász Attila | 2022. február 03. |
KEN FOLLETT
Soha
Ford. Sóvágó Katalin, Gabo, 2021, 813 oldal
-

Ken Follett legújabb regénye, a Soha egy sokszereplős kalandregény, amely lerántja a leplet az önpusztító hajlamú emberiségről, amely tüzelésre készen tart tömegpusztító fegyvereket. Follett hat ember nézőpontjából meséli el a történetet: a titkosügynökök és magas rangú állami tisztviselők közt megtalálható a kisember is. A regény helyszínei politikai thrillerhez méltón sokszínűek: az Amerikai Egyesült Államok, Afrika, Kína és Észak-Korea állnak a történet fókuszában. A sztori az afrikai Csádban veszi kezdetét, ahol az amerikaiak terroristákat üldöznek, a franciák, volt gyarmatukról lévén szó, védik az érdekeltségeiket. Csád eközben mérgesen feszül a szomszédos Szudánnak, és vice versa, a politikai szálak pedig messze kígyóznak nyugatra és keletre. 

Az író erre az egész világot egybefonó nemzetközi hálóra hívja föl a figyelmet, amelyet, ha bármely kis állam megrángat, abba az egész világ belerezdül.

A törékeny egyensúly felbomlásához pedig nem sok kell. Az elsőnek eldőlő dominó további pusztító politikai folyamatokat idézhet elő, amelyeket csak diplomáciával lehet megzabolázni. Vagy ha nem, a konfliktus elsöpörheti a világot.

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett
Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

Milyen tanulságokkal szolgálhat az első világháború napjaink politikusainak? A novemberben megjelenő Neverről árult el részleteket Ken Follett egy online sajtótájékoztatón.

Tovább olvasok

Follett regénye éppen azért jó, mert hősei nem személytelen, kétdimenziós karakterek,

hanem saját kultúrközegükben élő, lélegző figurák. Mint Tamara Levit CIA elemző, aki éppoly otthonosan mozog a terepen, akárcsak a diplomáciai körökben. Jöjjön megállítandó terrortámadás vagy fájjon a fogunk bizalmas információkra a csádi kormányzatból, rá biztosan számíthatunk. Tamara az erős, független nő megtestesítője, aki ott keresi a boldogságát, ahol nem lenne szabad. Gyengéd érzelmeket táplál a francia titkosszolgálat tisztje, Tabdar Sadoul iránt, akivel közösen ügyködnek azon, hogy stabilizálják az afrikai térséget. Amit persze rendre ellehetetlenítenek diktátorok, terroristák, drogkereskedők, embercsempészek vagy hímsoviniszta feljebbvalók.

Abdul libanoni-amerikai, a CIA beépített terepügynöke, aki a Szaharában követi a kábítószer útját. A drog a terroristák legfőbb bevételi forrása. A sokat megélt Abdul sorsa akaratlanul is összefonódik egy özvegyasszonyéval, Kiával, aki Franciaországba igyekszik kétéves fiával a jobb élet reményében. Általuk bepillantást nyerhetünk Afrika kevésbé ismert oldalába: a drog, az embercsempészet és a terrorizmus összefonódásába, ahol a túlélés záloga, ha az ember szemet huny, és csak a saját dolgával törődik.

Ken Follett: Az a végzetem, hogy író legyek
Ken Follett: Az a végzetem, hogy író legyek

Ken Follett ma egyike a világ legsikeresebb bestseller-szerzőinek, történelmi regényeiből és thrillereiből több mint 150 millió példányt értékesítettek szerte a világon.

Tovább olvasok

Ez a férfiközpontú világ olykor nem sokban különbözik az elnyomó nyugati civilizációtól: az egyenjogúság – faji, nemi vagy vallási alapon – névleges vagy megtűrt csupán. Szerencsére erre időnként rácáfol maga az egyén. Itt van mindjárt az Amerikai Egyesült Államok első női elnöke, Pauline Green személyében. Határozott, okos asszony, akinek a vérében van a diplomácia. Ezt bizonyítja egy látszólag mellékes fiaskó fantasztikus megoldása a regényben: Green kamasz lánya összekülönbözik a tanárával, amikor egyenlőségjelet merészel húzni a náci holokauszt és az amerikai őslakosok legyilkolása közé. Az elnök elképesztő diplomáciai érzékkel vezeti rá a lányát a konfliktus megoldására úgy, hogy pusztán kérdéseket tesz fel neki.

Ugyanakkor az empatikus megközelítés elé akadályt gördíthet a politikai szükségszerűség,

amelyet kőbe vésnek az előre gyártott protokollok. Mikor vetne be az Egyesült Államok atombombát egy konfliktusban? Green szerint:

  • Ha minden más békés megoldással megpróbálkoztak, és azok kudarcot vallottak.
  • Ha a konfliktus minden más, nem nukleáris fegyverrel sem oldható meg.
  • Ha amerikai életek kerülnek veszélybe.

Amikor a lánya szembesíti vele az elnököt, hogy mindezek teljesülése esetén az anyja azt kockáztatja, hogy kiirtja az emberiséget, a válasz több, mint meglepő: „Igen, azt, és ha nem lennék képes igennel válaszolni erre a kérdésre, akkor nem lehetnék elnök.”  Fölmerül a kérdés, hogy miért összpontosulhat ekkora hatalom egyetlen ember kezében?

Egy gyorsan kibontakozó nemzetközi válság könnyen oda sodorhatja Greent, hogy ezt az elkötelezettségét megmérettesse. Politikai ellenfelei ki is használják a helyzetet, ráadásul az asszonyt magánéleti gondok is nyomasztják: érzelmi eltávolodása a First Gentlemantől, és lánya kamaszos lázadásai megnehezítik az életét.

Kína a történelmi hagyományok és a kommunista múlt közt őrli föl a mai ifjúságot. Csang-kaj igazi bíborban született, ám elsősorban gyors észjárása és diplomáciai érzéke repítette a külföldi hírszerzés miniszterhelyettesének posztjáig. Reformgondolkodása azonban célponttá is teszi a régi vágású kommunisták szemében. Mindenki veszélyes, aki az országhoz hű, és nem a Párthoz. Miközben Csang egyre elkeseredettebben próbálja képviselni a józan ész hangját a kormányban, bármire hajlandó, hogy megvédje Kínát a külső, és legfőképp a belső, fanatikus ellenségeitől. 

Fájóan ismerős képet kapunk az önmagát felfaló kommunizmusról, egy saját kísérteteivel árnyékharcoló világhatalomról, amely képtelen megbékélni a múltjával.

Mi köze van két, egymással torzsalkodó afrikai országnak a messzi Kínához és Észak-Koreához? Hogyan eszkalálódhat egy helyi csetepaté világméretű konfliktussá? Van-e joga bárkinek is atomfegyverhez nyúlni? Milyen következményekkel járhat egy atomháború? Ken Follett megfelelően árnyalt karaktereivel válaszolja meg ezeket a kérdéseket és kissé didaktikus módon, de logikusan, közérthetően és üresjáratok nélkül vezet minket kalandregényében az apokalipszis kapujáig.

Borítókép: Ken Follett egy hidegháborús bunkerben Kelvedon Hatch-ben, London északkeleti részén. Fotó: Peter Ritson

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

Milyen tanulságokkal szolgálhat az első világháború napjaink politikusainak? A novemberben megjelenő Neverről árult el részleteket Ken Follett egy online sajtótájékoztatón.

...
Hírek

Ken Follett új regénnyel jelentkezik ősszel

Soha címmel új regénye jelenik meg ősszel Ken Follettnek, amiről kiadója azt ígéri, hogy egy napjainkban játszódó, az egész világot körbejáró akciódús dráma lesz.

...
Nagy

Ken Follett: Az a végzetem, hogy író legyek

Ken Follett ma egyike a világ legsikeresebb bestseller-szerzőinek, történelmi regényeiből és thrillereiből több mint 150 millió példányt értékesítettek szerte a világon.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük a Torkolatcsönd szerzőjét, Fehér Renátót.