Ken Follett új könyve apokaliptikus visszaszámlálás

Ken Follett új könyve apokaliptikus visszaszámlálás

Ken Follett új könyve, a Soha a kalandregény és a politikai thriller elemeit mossa össze egy végítéletszerű rémlátomásban, és megmutatja, hogyan eszkalálódhat egy helyi konfliktus világméretű háborúvá.

Bányász Attila | 2022. február 03. |
KEN FOLLETT
Soha
Ford. Sóvágó Katalin, Gabo, 2021, 813 oldal
-

Ken Follett legújabb regénye, a Soha egy sokszereplős kalandregény, amely lerántja a leplet az önpusztító hajlamú emberiségről, amely tüzelésre készen tart tömegpusztító fegyvereket. Follett hat ember nézőpontjából meséli el a történetet: a titkosügynökök és magas rangú állami tisztviselők közt megtalálható a kisember is. A regény helyszínei politikai thrillerhez méltón sokszínűek: az Amerikai Egyesült Államok, Afrika, Kína és Észak-Korea állnak a történet fókuszában. A sztori az afrikai Csádban veszi kezdetét, ahol az amerikaiak terroristákat üldöznek, a franciák, volt gyarmatukról lévén szó, védik az érdekeltségeiket. Csád eközben mérgesen feszül a szomszédos Szudánnak, és vice versa, a politikai szálak pedig messze kígyóznak nyugatra és keletre. 

Az író erre az egész világot egybefonó nemzetközi hálóra hívja föl a figyelmet, amelyet, ha bármely kis állam megrángat, abba az egész világ belerezdül.

A törékeny egyensúly felbomlásához pedig nem sok kell. Az elsőnek eldőlő dominó további pusztító politikai folyamatokat idézhet elő, amelyeket csak diplomáciával lehet megzabolázni. Vagy ha nem, a konfliktus elsöpörheti a világot.

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett
Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett
Tovább olvasok

Follett regénye éppen azért jó, mert hősei nem személytelen, kétdimenziós karakterek,

hanem saját kultúrközegükben élő, lélegző figurák. Mint Tamara Levit CIA elemző, aki éppoly otthonosan mozog a terepen, akárcsak a diplomáciai körökben. Jöjjön megállítandó terrortámadás vagy fájjon a fogunk bizalmas információkra a csádi kormányzatból, rá biztosan számíthatunk. Tamara az erős, független nő megtestesítője, aki ott keresi a boldogságát, ahol nem lenne szabad. Gyengéd érzelmeket táplál a francia titkosszolgálat tisztje, Tabdar Sadoul iránt, akivel közösen ügyködnek azon, hogy stabilizálják az afrikai térséget. Amit persze rendre ellehetetlenítenek diktátorok, terroristák, drogkereskedők, embercsempészek vagy hímsoviniszta feljebbvalók.

Abdul libanoni-amerikai, a CIA beépített terepügynöke, aki a Szaharában követi a kábítószer útját. A drog a terroristák legfőbb bevételi forrása. A sokat megélt Abdul sorsa akaratlanul is összefonódik egy özvegyasszonyéval, Kiával, aki Franciaországba igyekszik kétéves fiával a jobb élet reményében. Általuk bepillantást nyerhetünk Afrika kevésbé ismert oldalába: a drog, az embercsempészet és a terrorizmus összefonódásába, ahol a túlélés záloga, ha az ember szemet huny, és csak a saját dolgával törődik.

Ken Follett: Az a végzetem, hogy író legyek
Ken Follett: Az a végzetem, hogy író legyek

Ken Follett ma egyike a világ legsikeresebb bestseller-szerzőinek, történelmi regényeiből és thrillereiből több mint 150 millió példányt értékesítettek szerte a világon.

Tovább olvasok

Ez a férfiközpontú világ olykor nem sokban különbözik az elnyomó nyugati civilizációtól: az egyenjogúság – faji, nemi vagy vallási alapon – névleges vagy megtűrt csupán. Szerencsére erre időnként rácáfol maga az egyén. Itt van mindjárt az Amerikai Egyesült Államok első női elnöke, Pauline Green személyében. Határozott, okos asszony, akinek a vérében van a diplomácia. Ezt bizonyítja egy látszólag mellékes fiaskó fantasztikus megoldása a regényben: Green kamasz lánya összekülönbözik a tanárával, amikor egyenlőségjelet merészel húzni a náci holokauszt és az amerikai őslakosok legyilkolása közé. Az elnök elképesztő diplomáciai érzékkel vezeti rá a lányát a konfliktus megoldására úgy, hogy pusztán kérdéseket tesz fel neki.

Ugyanakkor az empatikus megközelítés elé akadályt gördíthet a politikai szükségszerűség,

amelyet kőbe vésnek az előre gyártott protokollok. Mikor vetne be az Egyesült Államok atombombát egy konfliktusban? Green szerint:

  • Ha minden más békés megoldással megpróbálkoztak, és azok kudarcot vallottak.
  • Ha a konfliktus minden más, nem nukleáris fegyverrel sem oldható meg.
  • Ha amerikai életek kerülnek veszélybe.

Amikor a lánya szembesíti vele az elnököt, hogy mindezek teljesülése esetén az anyja azt kockáztatja, hogy kiirtja az emberiséget, a válasz több, mint meglepő: „Igen, azt, és ha nem lennék képes igennel válaszolni erre a kérdésre, akkor nem lehetnék elnök.”  Fölmerül a kérdés, hogy miért összpontosulhat ekkora hatalom egyetlen ember kezében?

Egy gyorsan kibontakozó nemzetközi válság könnyen oda sodorhatja Greent, hogy ezt az elkötelezettségét megmérettesse. Politikai ellenfelei ki is használják a helyzetet, ráadásul az asszonyt magánéleti gondok is nyomasztják: érzelmi eltávolodása a First Gentlemantől, és lánya kamaszos lázadásai megnehezítik az életét.

Kína a történelmi hagyományok és a kommunista múlt közt őrli föl a mai ifjúságot. Csang-kaj igazi bíborban született, ám elsősorban gyors észjárása és diplomáciai érzéke repítette a külföldi hírszerzés miniszterhelyettesének posztjáig. Reformgondolkodása azonban célponttá is teszi a régi vágású kommunisták szemében. Mindenki veszélyes, aki az országhoz hű, és nem a Párthoz. Miközben Csang egyre elkeseredettebben próbálja képviselni a józan ész hangját a kormányban, bármire hajlandó, hogy megvédje Kínát a külső, és legfőképp a belső, fanatikus ellenségeitől. 

Fájóan ismerős képet kapunk az önmagát felfaló kommunizmusról, egy saját kísérteteivel árnyékharcoló világhatalomról, amely képtelen megbékélni a múltjával.

Mi köze van két, egymással torzsalkodó afrikai országnak a messzi Kínához és Észak-Koreához? Hogyan eszkalálódhat egy helyi csetepaté világméretű konfliktussá? Van-e joga bárkinek is atomfegyverhez nyúlni? Milyen következményekkel járhat egy atomháború? Ken Follett megfelelően árnyalt karaktereivel válaszolja meg ezeket a kérdéseket és kissé didaktikus módon, de logikusan, közérthetően és üresjáratok nélkül vezet minket kalandregényében az apokalipszis kapujáig.

Borítókép: Ken Follett egy hidegháborús bunkerben Kelvedon Hatch-ben, London északkeleti részén. Fotó: Peter Ritson

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

Milyen tanulságokkal szolgálhat az első világháború napjaink politikusainak? A novemberben megjelenő Neverről árult el részleteket Ken Follett egy online sajtótájékoztatón.

...

Ken Follett új regénnyel jelentkezik ősszel

Soha címmel új regénye jelenik meg ősszel Ken Follettnek, amiről kiadója azt ígéri, hogy egy napjainkban játszódó, az egész világot körbejáró akciódús dráma lesz.

...

Ken Follett: Az a végzetem, hogy író legyek

Ken Follett ma egyike a világ legsikeresebb bestseller-szerzőinek, történelmi regényeiből és thrillereiből több mint 150 millió példányt értékesítettek szerte a világon.

Kiemeltek
...

Mutatjuk, kik közül kerülnek ki a 2025-ös Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyertesei (1. rész)

Két cikkben, ábécésorrendben mutatjuk be a jelölteket. Íme az első 27! 

...

Már nem kell sokat várni Ken Follett új regényére

Mutatjuk, hogy néz ki a borító!

...

Hazug holokausztkönyv és életveszélyes gyógymódok – szélhámos szerzők, akiket máig emlegetünk

Hangzatos történetek, csak kár, hogy mindegyik hazugság. 

Hírek
...

Nem vicc: akár a te verseid is megjelenhetnek Simon Márton kiadójánál

...

Tényleg számít, hogy hányadiknak születünk? Orvos-Tóth Noémi elárulja!

...

Véresen komoly játék: Lovas Rozi olvas fel a Telex újságírójának regényéből

...

Kigyulladt a Tomorrowland nagyszínpada: 3 könyv, amiben felcsapnak a lángok

A hét könyve
Kritika
Mario Vargas Llosa utolsó regénye elégikus óda a latin-amerikai népzenéhez
„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

Ma 25 esztendeje halt meg a 20. század egyik legjelentősebb költője, Petri György. Mutatunk 3 kedvenc verset tőle.