Ken Follett új könyve apokaliptikus visszaszámlálás

Ken Follett új könyve apokaliptikus visszaszámlálás

Ken Follett új könyve, a Soha a kalandregény és a politikai thriller elemeit mossa össze egy végítéletszerű rémlátomásban, és megmutatja, hogyan eszkalálódhat egy helyi konfliktus világméretű háborúvá.

Bányász Attila | 2022. február 03. |
KEN FOLLETT
Soha
Ford. Sóvágó Katalin, Gabo, 2021, 813 oldal
-

Ken Follett legújabb regénye, a Soha egy sokszereplős kalandregény, amely lerántja a leplet az önpusztító hajlamú emberiségről, amely tüzelésre készen tart tömegpusztító fegyvereket. Follett hat ember nézőpontjából meséli el a történetet: a titkosügynökök és magas rangú állami tisztviselők közt megtalálható a kisember is. A regény helyszínei politikai thrillerhez méltón sokszínűek: az Amerikai Egyesült Államok, Afrika, Kína és Észak-Korea állnak a történet fókuszában. A sztori az afrikai Csádban veszi kezdetét, ahol az amerikaiak terroristákat üldöznek, a franciák, volt gyarmatukról lévén szó, védik az érdekeltségeiket. Csád eközben mérgesen feszül a szomszédos Szudánnak, és vice versa, a politikai szálak pedig messze kígyóznak nyugatra és keletre. 

Az író erre az egész világot egybefonó nemzetközi hálóra hívja föl a figyelmet, amelyet, ha bármely kis állam megrángat, abba az egész világ belerezdül.

A törékeny egyensúly felbomlásához pedig nem sok kell. Az elsőnek eldőlő dominó további pusztító politikai folyamatokat idézhet elő, amelyeket csak diplomáciával lehet megzabolázni. Vagy ha nem, a konfliktus elsöpörheti a világot.

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett
Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

Milyen tanulságokkal szolgálhat az első világháború napjaink politikusainak? A novemberben megjelenő Neverről árult el részleteket Ken Follett egy online sajtótájékoztatón.

Tovább olvasok

Follett regénye éppen azért jó, mert hősei nem személytelen, kétdimenziós karakterek,

hanem saját kultúrközegükben élő, lélegző figurák. Mint Tamara Levit CIA elemző, aki éppoly otthonosan mozog a terepen, akárcsak a diplomáciai körökben. Jöjjön megállítandó terrortámadás vagy fájjon a fogunk bizalmas információkra a csádi kormányzatból, rá biztosan számíthatunk. Tamara az erős, független nő megtestesítője, aki ott keresi a boldogságát, ahol nem lenne szabad. Gyengéd érzelmeket táplál a francia titkosszolgálat tisztje, Tabdar Sadoul iránt, akivel közösen ügyködnek azon, hogy stabilizálják az afrikai térséget. Amit persze rendre ellehetetlenítenek diktátorok, terroristák, drogkereskedők, embercsempészek vagy hímsoviniszta feljebbvalók.

Abdul libanoni-amerikai, a CIA beépített terepügynöke, aki a Szaharában követi a kábítószer útját. A drog a terroristák legfőbb bevételi forrása. A sokat megélt Abdul sorsa akaratlanul is összefonódik egy özvegyasszonyéval, Kiával, aki Franciaországba igyekszik kétéves fiával a jobb élet reményében. Általuk bepillantást nyerhetünk Afrika kevésbé ismert oldalába: a drog, az embercsempészet és a terrorizmus összefonódásába, ahol a túlélés záloga, ha az ember szemet huny, és csak a saját dolgával törődik.

Ken Follett: Az a végzetem, hogy író legyek
Ken Follett: Az a végzetem, hogy író legyek

Ken Follett ma egyike a világ legsikeresebb bestseller-szerzőinek, történelmi regényeiből és thrillereiből több mint 150 millió példányt értékesítettek szerte a világon.

Tovább olvasok

Ez a férfiközpontú világ olykor nem sokban különbözik az elnyomó nyugati civilizációtól: az egyenjogúság – faji, nemi vagy vallási alapon – névleges vagy megtűrt csupán. Szerencsére erre időnként rácáfol maga az egyén. Itt van mindjárt az Amerikai Egyesült Államok első női elnöke, Pauline Green személyében. Határozott, okos asszony, akinek a vérében van a diplomácia. Ezt bizonyítja egy látszólag mellékes fiaskó fantasztikus megoldása a regényben: Green kamasz lánya összekülönbözik a tanárával, amikor egyenlőségjelet merészel húzni a náci holokauszt és az amerikai őslakosok legyilkolása közé. Az elnök elképesztő diplomáciai érzékkel vezeti rá a lányát a konfliktus megoldására úgy, hogy pusztán kérdéseket tesz fel neki.

Ugyanakkor az empatikus megközelítés elé akadályt gördíthet a politikai szükségszerűség,

amelyet kőbe vésnek az előre gyártott protokollok. Mikor vetne be az Egyesült Államok atombombát egy konfliktusban? Green szerint:

  • Ha minden más békés megoldással megpróbálkoztak, és azok kudarcot vallottak.
  • Ha a konfliktus minden más, nem nukleáris fegyverrel sem oldható meg.
  • Ha amerikai életek kerülnek veszélybe.

Amikor a lánya szembesíti vele az elnököt, hogy mindezek teljesülése esetén az anyja azt kockáztatja, hogy kiirtja az emberiséget, a válasz több, mint meglepő: „Igen, azt, és ha nem lennék képes igennel válaszolni erre a kérdésre, akkor nem lehetnék elnök.”  Fölmerül a kérdés, hogy miért összpontosulhat ekkora hatalom egyetlen ember kezében?

Egy gyorsan kibontakozó nemzetközi válság könnyen oda sodorhatja Greent, hogy ezt az elkötelezettségét megmérettesse. Politikai ellenfelei ki is használják a helyzetet, ráadásul az asszonyt magánéleti gondok is nyomasztják: érzelmi eltávolodása a First Gentlemantől, és lánya kamaszos lázadásai megnehezítik az életét.

Kína a történelmi hagyományok és a kommunista múlt közt őrli föl a mai ifjúságot. Csang-kaj igazi bíborban született, ám elsősorban gyors észjárása és diplomáciai érzéke repítette a külföldi hírszerzés miniszterhelyettesének posztjáig. Reformgondolkodása azonban célponttá is teszi a régi vágású kommunisták szemében. Mindenki veszélyes, aki az országhoz hű, és nem a Párthoz. Miközben Csang egyre elkeseredettebben próbálja képviselni a józan ész hangját a kormányban, bármire hajlandó, hogy megvédje Kínát a külső, és legfőképp a belső, fanatikus ellenségeitől. 

Fájóan ismerős képet kapunk az önmagát felfaló kommunizmusról, egy saját kísérteteivel árnyékharcoló világhatalomról, amely képtelen megbékélni a múltjával.

Mi köze van két, egymással torzsalkodó afrikai országnak a messzi Kínához és Észak-Koreához? Hogyan eszkalálódhat egy helyi csetepaté világméretű konfliktussá? Van-e joga bárkinek is atomfegyverhez nyúlni? Milyen következményekkel járhat egy atomháború? Ken Follett megfelelően árnyalt karaktereivel válaszolja meg ezeket a kérdéseket és kissé didaktikus módon, de logikusan, közérthetően és üresjáratok nélkül vezet minket kalandregényében az apokalipszis kapujáig.

Borítókép: Ken Follett egy hidegháborús bunkerben Kelvedon Hatch-ben, London északkeleti részén. Fotó: Peter Ritson

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

Milyen tanulságokkal szolgálhat az első világháború napjaink politikusainak? A novemberben megjelenő Neverről árult el részleteket Ken Follett egy online sajtótájékoztatón.

...
Hírek

Ken Follett új regénnyel jelentkezik ősszel

Soha címmel új regénye jelenik meg ősszel Ken Follettnek, amiről kiadója azt ígéri, hogy egy napjainkban játszódó, az egész világot körbejáró akciódús dráma lesz.

...
Nagy

Ken Follett: Az a végzetem, hogy író legyek

Ken Follett ma egyike a világ legsikeresebb bestseller-szerzőinek, történelmi regényeiből és thrillereiből több mint 150 millió példányt értékesítettek szerte a világon.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Hírek
...
Nagy

Vámos Miklós új könyvében a múltbéli üzenetek nemcsak kordokumentumok, ma is frissek és aktuálisak

...
Szórakozás

Ismerd meg sétálva Nádas Péter Budapestjét!

...
Gyerekirodalom

Asterix kutyája saját képregénysorozatot kapott

...
Zöld

Kiplingnek igaza volt: a farkasok akár a kutyáknál is jobban tudnak kötődni az emberhez

...
Szórakozás

Tom Hanks új regénye egy szuperhősfilm kulisszái mögé visz

...
Podcast

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...
Hírek

Harry Potter varázspálcájára is lehet licitálni Londonban

...
Hírek

Bereményi Géza Széna tér című költeménye végigfut majd az új emlékparkban

...
Hírek

Tízezer Nádas-kötetet kapnak a diákok az író 80. születésnapja alkalmából

...
Hírek

Alan Rickman felhívta Rowlingot a forgatás előtt, hogy többet tudjon meg Pitonról

...
Hírek

Orosz állampolgárságot kapott Edward Snowden

...
Hírek

Gárdos Péter nem forgathatott filmet, ezért könyvet írt Semmelweisről

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Vámos Miklós új könyvében a múltbéli üzenetek nemcsak kordokumentumok, ma is frissek és aktuálisak

Vámos Miklós Palackposta című kötetébe olyan korábbi publicisztikáit gyűjtötte össze a szerző, amelyek a szocializmusban íródtak, de negyven év távlatából is érvényesek.