A Holle anyó befogadhatóvá teszi a gyerekeknek az operák nyelvét

A Holle anyó befogadhatóvá teszi a gyerekeknek az operák nyelvét

A Müpa 2020-as zeneműpályázatának gyermekopera kategóriájában nyert díjat Csengery Dániel Holle anyó című darabja, amit Kiss Viktória librettójával és Szemenyei János rendezésében április 15-én mutattak be és a Müpa műsorán továbbra is megtalálható. A látványos gyermekopera modern környezetbe helyezi át Grimm klasszikusát, és a zeneszerző szerint beavató hatása lehet az operák univerzumába. De miért modernizálták a mesét, és miben változtak a szereplők? Hogyan lehet megszólítani a mai gyerekeket az operával? És ez hogyan jelenik meg a zenében? Csengery Dániel válaszolt a kérdéseinkre.

Fotó: Müpa

Sándor Anna | 2023. május 11. |

“A Holle anyó egyfajta beavató opera, amiben egy ismertebb mese segít megérteni az operai nyelv létjogosultságát” - mondta Csengery Dániel a darabról, amit azután kezdett írni, hogy Kiss Viktória megkereste a librettóval. A koncepciójuk az volt, hogy a klasszikus és népszerű Grimm mesét hagyományosabb operai eszközökkel párosítják, így írás közben Csengery elsősorban arra koncentrált, hogy a mesei történethez keresse meg az alkalmas zenei eszközöket. Hagyományosabb hangzásvilágot akart írni szimfonikus zenekarral, ami 

a romantikus operák, az ottani áriák és együttesek parafrázisaként emelte színpadra a mesék szituációit. 

A lusta és a szorgos lány kalandját Holle anyónál szinte mindenki ismeri, a gyerekek is láthatták rajzfilmen, bábjátékként, ezért már Csengery is törekedett arra, hogy a sztereotip karakterábrázolás helyett empatikusan közelítse meg a szereplőket. Az ő zenéjében az Alíznak elnevezett szorgos lány inkább félénk, aki Holle anyónál bátrabb emberré válik, míg a lusta lány, Lujza inkább szétszórt, önzőbb. A személyiségüket a zene a Holle anyótól kapott feladatokon keresztül is tükrözi: Alíz először bátortalanul kezd söpörni, aztán ahogy belejön a munkába, egyre jobban élvezi és a dunyharázásra teljesen kiteljesedik, majd honvágy fogja el és haza akar menni; Lujza pedig kicsit hebehurgyán, túl nagy lendülettel kezd el sepregetni, amiben el is fárad, így a dunyharázást inkább meg szeretné úszni, nála ott ezért egy lassabb áriát hallhatunk. “Az anya sem gonosz mostoha, hanem egy megkeseredett nő, Lujza esendőségeit pedig átérezzük, és szurkolunk neki, hogy ne maradjon szurtos” - meséli Csengery.

-

Az alkotói folyamatba rendezőként belépő Szemenyei János aztán rájött, hogy a színpadra állítás során lehet még modernizálni a darabot - ami így Csengery szerint frissebb, és még valóságosabbá teszi a szereplőket is. Mindezt ráadásul olyan izgalmas, dinamikus színpadképpel, amiben láthatunk vetítést, forgószínpadot, táncosokat és Kovács Yvette Alida látványos jelmezeit és díszleteit is.

-

A cselekmény most egy kortalan, de inkább kortárs szövőgyárban indul: Alíz kicsit szétszórt és szeret rajzolni, Lujza pedig szívesen vesz részt az üzletben. A darab kapott egy olyan kerettörténetet, ami egy fokozatosan feltárt múltbéli tragédiával a mai néző számára érthetőbbé teszi azt is, hogy az anya miért szereti jobban az egyik lányt a másiknál. Holle anyó meséje már ebben a kerettörténetben is megjelenik, hiszen kiderül, hogy nagy kedvence volt a családnak, és emlékeztetik is egymást, hogy Holle anyó segít rendbe tenni a dolgokat. A szövőgyár pedig önmagában is a Holle anyó ősi szimbolikáját gazdagítja, hiszen az eredetileg germán istenség a szövőnők védelmezője is volt - erről ebben a cikkben írtuk:

Holle anyó összehoz egy családot, a gyerekeket pedig bevezeti az operák világába
Holle anyó összehoz egy családot, a gyerekeket pedig bevezeti az operák világába

A Holle anyó a Grimm-mesét modern környezetben továbbgondolva szól felnőtté válásról, egymás és önmagunk megismeréséről. 

Tovább olvasok

Kérdés persze, hogy vajon egy mai gyerek érdeklődését mennyire lehet felkelteni az operák iránt. Csengery szerint gyakran a felnőtteknek is nehéz belehelyezkedniük egy opera világába, amin viszont segít, ha jobban figyelik a történet, az előadás finomságait. Például azt, hogy mennyire szellemesen vagy jól fejezi ki a zene a cselekmény nüanszait, vagy hogy mennyi árnyalatot hozzá tud adni a zene a látottakhoz.

-

Csengery Dániel

“Az szoktam mondani, hogy 

amit az opera tud, de a színdarab nem, az az, hogy akár egyszerre többen is beszélhetnek benne.

A darabban így van olyan jelenet, amiben mindenki a saját nézőpontjából énekel: Alíz elmeséli, hogy milyen volt Holle anyónál, Lujza irigykedik rá, az anyja pedig kezd megbocsátani Alíznak. Azért beavató opera ez, mert a gyerekek itt egyszerre tapasztalhatják meg az ismerős történet, a szöveg, a színpadkép és a zene egységét. Míg ha egy koncerten vagy az iskolában hallgatnak operarészleteket, azokból nem derül ki, hogy miért akkor hangzottak el, mit fejez ki a zene, esetleg mennyiben mond ellent a zene a szövegnek. A Holle anyóval olyan komplex élményt akartunk adni a gyerekeknek, ami nekik is befogadható.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Holle anyó összehoz egy családot, a gyerekeket pedig bevezeti az operák világába

A Holle anyó a Grimm-mesét modern környezetben továbbgondolva szól felnőtté válásról, egymás és önmagunk megismeréséről. 

...

Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

Eredics Benjamin a koronavírus-járvány alatti kényszerű bezártság idején olvasta újra A koppányi aga testamentumát, majd Végvárak, vitézek címmel írt – a hivatalos megfogalmazás szerint – táncelőadáshoz szánt kísérőzenét. A bemutató a Bartók Tavasz - Nemzetközi Művészeti Hetek keretében lesz, mi pedig előtte gyerekkori élményekről, újraolvasásról, crossoverről kérdeztük.

...

Indie-óda és időtlen szimfóniák ‒ Petőfi új ritmusban a Müpa színpadán

A mindig aktuális Petőfi egy megzenésített versekkel tűzdelt darabban a Müpa színpadán. (X)

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

...

Clare Leslie Hall bestsellere csavar egyet a romantikus regény műfaján

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

Kiemeltek
...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

A Könyves Magazin podcastjének vendége iamyank, akivel STNTLN című albumáról beszélgettünk.

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

SZÓRAKOZÁS
...

Miért születik ennyi Stephen King-adaptáció? Az író szerint egyszerű a magyarázat

A szerző arról elmélkedett, hogy a rengeteg új adaptációt valóban egyetlen karakternek köszönheti. 

...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

A Netflix leforgatja az amerikai A Koronát?