Petőfi líranyelve nemcsak sokoldalú, hanem bizonyos szempontból hétköznapi is, sorait nem nehezíti el a korára sokszor jellemző nyelvi dagályosság, pátosz. Népies, más szóval populáris, hiszen Petőfi bevallottan a nép nyelvén akart szólni, és ez sikerült is neki, sok versét még életében megzenésítették és népdalként énekelték. Keresetlen nyelve, a rafinált egyszerűség zsenialitása és kiváló ritmusérzéke az, ami miatt versei könnyen megzenésíthetők, és gond nélkül összekapcsolhatók akár a popzenével is.

Ha pedig ma népszerű zenészek, előadók tehetségével akadnak össze ezek a költemények, máris látható, hogy Petőfi hangja mennyire modern, aktuális, örökérvényű.

Születésének kétszázadik évfordulója rengeteg könyvet, cikket, kiállítást és programot hívott életre, a kulturális szféra pedig szinte az év eleje óta Petőfi-lázban ég. Szerencsére mindenki azon igyekszik, hogy a romantikus költő újabb és újabb arcát tárja fel, hogy átmozgassa kicsit a tankönyvekből ránk maradt állóképet.

Petőfi hatása ma is élő és szerteágazó - ez derült ki az évfordulós körkérdésünkre adott válaszokból [Petőfi200]

Lezárult a Petőfi-bicentenárium alkalmából indított sorozatunk, tíz kortárs költő és író válaszolt a kérdéseinkre. 

Tovább olvasok

A Müpa programja is ezt a célt tűzte ki. A Szabadság, szerelem – Petőfi 200 azt szeretné megmutatni, hogy hiába a két évszázad, Petőfi versei még ma is meg tudnak minket szólítani. És hogyan lehetne ezt jobban bizonyítani, mint a popzene nyelvén? A zenés irodalmi előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna író készítette, rendezője pedig a Kossuth-díjas Káel Csaba. A prózai betétekből, valamint megzenésített Petőfi-versekből összeálló esten kilenc popzenei előadó dalai hangzanak el, hogy kirajzolódjon belőlük a költő forradalmisága, a szabadság iránti elkötelezettsége, a rá jellemző szenvedélyesség. Az elmúlt másfél évszázadban sokan és sokféleképpen zenésítették meg a lánglelkű költő verseit. Ezeknek a daloknak garantált a sikere, nemcsak azért, mert a nemzet egyik legismertebb költőjéről van szó, hanem azért is, mert Petőfi dalszerű, egyszerű (mégis rafinált) ritmusú versei szinte zenéért kiáltanak. Azt, hogy Petőfi mennyire sokoldalú és sokhangú alkotó volt, mindennél jobban bizonyítja, hogy mindegyik felkért előadó képes volt kapcsolatot találni vele.

Paulina játékos dzsesszpopot komponált női hangra és fúvósokra, Sena fuvolás dubbá gyúrta az Egy gondolat bánt engemet jól ismert sorait. Trap kapitány és a THA SHUDRAS hegedűszóval, rapbetéttel és funkys riffekkel megszólaló Szeptember végénje egyszerre hagyománytisztelő és nagyon is mai, akár az indie óda, amit a 4S Street írt a szabadsághoz a Szeretek én versszakaira. Az Aurevoir. Petőfi folkos arcát mutatja meg nekünk, akiből a refrén idején előbújik azért a rocksztár is természetesen. A kétarcú költőt viszi színre DÁNIELFY Nem ért engem a világ-feldolgozása is, a Romengo pedig az oláh-cigány hagyományba illeszti Petőfi egy tán kevéssé ismert szövegét. A The Biebers perfekt rádiópoppal jelentkezik, Ember Márk Föltámadott a tengere pedig baljóslatú, időtlen zombiszimfónia.

Mindenki máshonnan közelít, más árnyalatot, más ízt mutat meg Petőfiből, de az elkészült dalok mindegyike érvényes értelmezéssé válik, és a kétszáz éve született költőt kortársunkká teszik a sorait új ritmusba öltöztető dalok. A versmegzenésítésekhez készült egy-egy, a költeményeket vizuálisan újraértelmező klip is, amelyek a Kertész Imre Intézet YouTube-csatornáján megtekinthetők – remek hangolódást kínálnak ezek a videók a Müpa színpadán látható előadáshoz.