Holle anyó összehoz egy családot, a gyerekeket pedig bevezeti az operák világába

Holle anyó gyerekkorunk Grimm-válogatásainak visszatérő darabja: mese a szorgos lányról, akit a mostohaanyja arra kényszerít, hogy a kútba ejtett orsója után ugorjon. Az odalent aztán mágikus módon odafentet is jelent, mert Holle anyó birodalmában, ha a párnákat rázzuk, az emberek világában hull a hó. A szorgos lány a próbákat kiállva végül aranyesővel jutalmazva tér vissza az otthonába. Amikor pedig a mostohája a saját édeslányát is a kútba küldi, ő a saját kelletlensége és lustasága miatt szurtosan ér haza.

Holle alakjának története persze mélyre nyúlik vissza az európai történelemben, egyes kutatók szerint egészen az újkőkorig. Később feltételezhetően a germán pantheon egyik nagyhatalmú istennője volt, aki a kereszténység elterjedése után a folklórban élt tovább. Őt ünnepelték például télközép idején: tizenkét napos fesztiváljának emléke a karácsonyi tizenkét napba mentődött át. Úgy tartották, ekkor végiglátogatja az emberek otthonát, megbünteti a lustákat és megjutalmazza azokat, akik segítenek neki. A rokkája és a szövőtudománya miatt a katolikus német hagyományban a boszorkányokhoz kötötték, ő felügyelte a fonással kapcsolatos tevékenységeket és tilalmakat is. Ez itt most azért válik érdekessé, mert a darab kissé jobban támaszkodik Holle legendáira, mint az eredeti mesére. 

A gyerekopera a történetet modern környezetbe helyezi át: “A Grimm-mese klasszikus gonosz mostohája, a lusta és a szorgos lány kissé átalakulnak ebben az előadásban. Egy szövőgyárat üzemeltetnek, és

egy tragikus esemény után a család kedvenc meséje, Holle anyó története segíti őket, hogy életüket rendbe tudják hozni”

mondta Csengery Dániel zeneszerző. A darabban így két díszlet váltakozik, a szövőgyár és Holle anyó mesevilága. A látványra nagy hangsúlyt fektettek, tele van forgással, pörgéssel, repüléssel, havazással, amit színpompás jelmezek és mozgalmas táncos jelenetek egészítenek ki.

“Az előadás rendezője, Szemenyei János tovább bővítette az eredeti koncepciónkat egy kerettörténettel, amiben a meséből teljesen hiányzó apa figurája is megjelenik. Az opera így egy még összetettebb, maibb, a felnőtté válásról, egymás és önmagunk megismeréséről, elfogadásáról szóló történetté vált” - mondta Csengery Dániel, a Holle anyótól pedig egyáltalán nem idegen, hogy reflektíven egyfajta tanulási folyamat részévé tegyük.

Boldizsár Ildikó a Hamupipőke Facebook-profilja című könyvében írja a történetről, hogy

“klasszikus életválság-mese”, amiben meg kell keresnünk azt, ami elveszett.

A szorgalmas lány odalent lehetőséget kap, hogy az alapoktól tegye rendbe az életét (az almák és a kenyerek is erőteljes, ősi életszimbólumok), hogy akkor tegyen meg dolgokat, amikor eljött az idejük (kivenni a kenyereket a kemencéből és megrázni az érett gyümölccsel teli fát). Boldizsár Ildikó szerint még valami fontosat meg kell tanulnia a lánynak, mégpedig az örömre való képességet: “addig nem mehet haza, amíg szépen szállingózó hópihékké nem alakítja a szívére fagyott könnyeket”. Érdekes adalék, hogy a mesekutató szerint a másik lány nem a lustasága miatt lesz szurtos, hanem mert nem a saját életútját követi, valaki másét lemásolva akar boldogulni.

A darab születéséről Csengery Dániel elmesélte, hogy a Vocalise énekegyüttes kereste meg az ötlettel, az együttes egyik tagja, Kiss Viktória pedig meg is írta hozzá a librettót. “Eredetileg egy kisebb léptékű, akár osztályteremben is előadható, zongorakíséretes kamaraoperát terveztünk, ami egyfajta beavató lenne az opera világába a gyerekek számára. Rögtön megfogott a történet szimbolikus, több rétegű értelmezésének a lehetősége, a karakterek, a szituációk valódi operai áriák, együttesek írására csábítottak. Ezt nagyban segítette Kiss Viktória igazi operai vénával megírt inspiráló szövegkönyve. Ez a terv a covid járvány miatt meghiúsult, csak egy kis részét írtam meg a darabnak, de szerencsére pont akkor írt ki a Müpa egy zeneszerző pályázatot, amiben gyerekopera kategória is szerepelt. A már szimfonikus zenekari kísérettel befejezett új változat nagy örömünkre díjat nyert, és a darab bemutatója is létrejött.”

Az ősbemutató április 15-én lesz a Müpában.