Holle anyó összehoz egy családot, a gyerekeket pedig bevezeti az operák világába

Holle anyó összehoz egy családot, a gyerekeket pedig bevezeti az operák világába

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében lesz az ősbemutatója a Holle anyó című gyerekoperának, ami a Grimm-mesét modern környezetben továbbgondolva szól felnőtté válásról, egymás és önmagunk megismeréséről. A Liza, a rókatündér zenéjét is jegyző Csengery Dániel a Müpa 2020-as zeneműpályázatának gyermekopera kategóriájában díjat nyert a darabbal, aminek librettóját Kiss Viktória írta, most pedig Szemenyei János rendezésében áll színpadra. A Holle anyó a gyerekeknek befogadható és a szülőknek is szórakoztató belépő az operák világába.

Sándor Anna | 2023. április 10. |

Holle anyó gyerekkorunk Grimm-válogatásainak visszatérő darabja: mese a szorgos lányról, akit a mostohaanyja arra kényszerít, hogy a kútba ejtett orsója után ugorjon. Az odalent aztán mágikus módon odafentet is jelent, mert Holle anyó birodalmában, ha a párnákat rázzuk, az emberek világában hull a hó. A szorgos lány a próbákat kiállva végül aranyesővel jutalmazva tér vissza az otthonába. Amikor pedig a mostohája a saját édeslányát is a kútba küldi, ő a saját kelletlensége és lustasága miatt szurtosan ér haza.

-

Holle alakjának története persze mélyre nyúlik vissza az európai történelemben, egyes kutatók szerint egészen az újkőkorig. Később feltételezhetően a germán pantheon egyik nagyhatalmú istennője volt, aki a kereszténység elterjedése után a folklórban élt tovább. Őt ünnepelték például télközép idején: tizenkét napos fesztiváljának emléke a karácsonyi tizenkét napba mentődött át. Úgy tartották, ekkor végiglátogatja az emberek otthonát, megbünteti a lustákat és megjutalmazza azokat, akik segítenek neki. A rokkája és a szövőtudománya miatt a katolikus német hagyományban a boszorkányokhoz kötötték, ő felügyelte a fonással kapcsolatos tevékenységeket és tilalmakat is. Ez itt most azért válik érdekessé, mert a darab kissé jobban támaszkodik Holle legendáira, mint az eredeti mesére. 

A gyerekopera a történetet modern környezetbe helyezi át: “A Grimm-mese klasszikus gonosz mostohája, a lusta és a szorgos lány kissé átalakulnak ebben az előadásban. Egy szövőgyárat üzemeltetnek, és

egy tragikus esemény után a család kedvenc meséje, Holle anyó története segíti őket, hogy életüket rendbe tudják hozni”

mondta Csengery Dániel zeneszerző. A darabban így két díszlet váltakozik, a szövőgyár és Holle anyó mesevilága. A látványra nagy hangsúlyt fektettek, tele van forgással, pörgéssel, repüléssel, havazással, amit színpompás jelmezek és mozgalmas táncos jelenetek egészítenek ki.

“Az előadás rendezője, Szemenyei János tovább bővítette az eredeti koncepciónkat egy kerettörténettel, amiben a meséből teljesen hiányzó apa figurája is megjelenik. Az opera így egy még összetettebb, maibb, a felnőtté válásról, egymás és önmagunk megismeréséről, elfogadásáról szóló történetté vált” - mondta Csengery Dániel, a Holle anyótól pedig egyáltalán nem idegen, hogy reflektíven egyfajta tanulási folyamat részévé tegyük.

Boldizsár Ildikó a Hamupipőke Facebook-profilja című könyvében írja a történetről, hogy

“klasszikus életválság-mese”, amiben meg kell keresnünk azt, ami elveszett.

A szorgalmas lány odalent lehetőséget kap, hogy az alapoktól tegye rendbe az életét (az almák és a kenyerek is erőteljes, ősi életszimbólumok), hogy akkor tegyen meg dolgokat, amikor eljött az idejük (kivenni a kenyereket a kemencéből és megrázni az érett gyümölccsel teli fát). Boldizsár Ildikó szerint még valami fontosat meg kell tanulnia a lánynak, mégpedig az örömre való képességet: “addig nem mehet haza, amíg szépen szállingózó hópihékké nem alakítja a szívére fagyott könnyeket”. Érdekes adalék, hogy a mesekutató szerint a másik lány nem a lustasága miatt lesz szurtos, hanem mert nem a saját életútját követi, valaki másét lemásolva akar boldogulni.

-

A darab születéséről Csengery Dániel elmesélte, hogy a Vocalise énekegyüttes kereste meg az ötlettel, az együttes egyik tagja, Kiss Viktória pedig meg is írta hozzá a librettót. “Eredetileg egy kisebb léptékű, akár osztályteremben is előadható, zongorakíséretes kamaraoperát terveztünk, ami egyfajta beavató lenne az opera világába a gyerekek számára. Rögtön megfogott a történet szimbolikus, több rétegű értelmezésének a lehetősége, a karakterek, a szituációk valódi operai áriák, együttesek írására csábítottak. Ezt nagyban segítette Kiss Viktória igazi operai vénával megírt inspiráló szövegkönyve. Ez a terv a covid járvány miatt meghiúsult, csak egy kis részét írtam meg a darabnak, de szerencsére pont akkor írt ki a Müpa egy zeneszerző pályázatot, amiben gyerekopera kategória is szerepelt. A már szimfonikus zenekari kísérettel befejezett új változat nagy örömünkre díjat nyert, és a darab bemutatója is létrejött.”

Az ősbemutató április 15-én lesz a Müpában.

Vezényel: Jankó Zsolt

Szereplők:

  • Aliz, a szorgos lány - Süle Dalma
  • Lujza, a lusta lány - Mester Viktória
  • Holle anyó / Özvegy - Meláth Andrea
  • Apa - Kőszegi Ákos

Közreműködők: Budapesti Vonósok, Badora Dance Company
Zene: Csengery Dániel
Librettó: Kiss Viktória
Dramaturg: Tóth Kata
Látvány: MADÁR
Díszlet, jelmez: Kovács Yvette Alida
A rendező munkatársa: Vári János
Koreográfus: Barta Dóra
Rendező: Szemenyei János

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Visky András: Lucifer az embert nem szabaddá, hanem a rombolás „alkoholistájává” akarja tenni

A Bartók Tavasz - Nemzetközi Művészeti Hetek keretében mutatják be azt a különleges zenei produkciót, melynek koncepcióját Visky András alkotta meg. A bemutató előtt őt kérdeztük az ősbemutató előtt álló alkotásról. 

...

Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

Eredics Benjamin a koronavírus-járvány alatti kényszerű bezártság idején olvasta újra A koppányi aga testamentumát, majd Végvárak, vitézek címmel írt – a hivatalos megfogalmazás szerint – táncelőadáshoz szánt kísérőzenét. A bemutató a Bartók Tavasz - Nemzetközi Művészeti Hetek keretében lesz, mi pedig előtte gyerekkori élményekről, újraolvasásról, crossoverről kérdeztük.

...

Nemcsak játék és mese - 150 éve halt meg Jacob Grimm

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérabléval beszélgettünk

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérabléval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Krasznahorkai Nobel-díját A4-es papíron ünnepli Magyarország a Frankfurti Könyvvásáron

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

Tapasztó Orsi: Gyerek mellett sokszor csak túlélsz [Ezt senki nem mondta!]

„Ha anyukám nem hal meg, lehet, hogy sosem lett volna gyerekem.”

...

Székely Kriszta: Az olvasás megváltoztatta az életemet

...

Czakó Zsófia és Gerlóczy Márton a szülővé válásról és az írásról: Hetente egy órát bírok a Fikcióból [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki: Több barátot is szereztem a BookTok-közösségnek hála