Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

Laborczi Dóra | 2022. szeptember 15. |
Sarah Vaughan
Egy botrány természetrajza
Ford. Szabó István, General Press, 2018, 344 oldal
-

A könyvet Sarah Vaghuan írta és a történet kezdetén  egy szemtelenül jóképű és irritálóan jómódú politikust (mi több: minisztert) látunk, aki mintaotthonában tengeti mintahétköznapjait mintafeleségével és skatulyából előhúzott gyermekeivel. A mintaélet akkor borul fel, amikor James Whitehouse – aki nem elhanyagolható módon a miniszterelnök kebelbarátja is, egy őket hosszú évtizedeken át egybefűző sötét titoknak köszönhetően – egykori szeretője, munkahelyi csapatának tagja, kiteregeti a szennyest a sajtónak, és Sophie Whitehouse hirtelen azon kapja magát a saját nappalijában, hogy férje és kampányfőnöke azon vitatkoznak, hogyan reagáljanak a másnap címlapon megjelenő szaftos történetre. (És nem egy fényes szülinapi partin mosolyognak mintapárként, ahogyan az eredeti napirendjükben szerepelt.)

A nézőpont innentől kezdve főként a vád ügyvédjéé, Kate-é és Sophie-é, az állhatatos feleségé, aki a fullasztó cserbenhagyás és az ezzel járó émelygés ellenére is kézen fogva kíséri férjét a kipattant ügy megpróbáltatásain keresztül. Az egyik legnagyobb erőssége a történetnek, hogy ezzel a két narratívával játszik, és bár az elkövető és az áldozat nézőpontja is megjelenik benne, nem az övék a főszerep, hanem ez valójában az ügyvéd és a feleség története.

Nem a tettes-áldozat könnyebb utat választja a szerző, hanem az érintettekét.

Időközben arra is fény derül, hogy nemcsak egy egyszerű munkahelyi viszony miatt érdekes a kirobbant ügy, hanem azért is, mert az egykori szerető, Olivia erőszakkal is vádolja a politikust. Az eset ráadásul a Fehér Ház liftjében zajlott le. A vád és a védelem folyamatosan e körül a jelenet forog (a sorozatban sokszor a kameraállások is): erőszak volt-e? Volt-e beleegyezés vagy sem? Fekete vagy fehér-e a történet? És mi van, ha szürke? Hol van a beleegyezés határa, mikortól számít nemnek a nem? A „ne itt” az egy nem? És az esküdtszéket a politikus nem csupán pozíciójával és sármjával győzheti meg, hanem azzal is, hogy láthatóan tényleg nincsen tudatában, fel sem merült benne az, hogy erőszakot követett el. Az objektivitás, amelynek a jogi közeg teret enged és az igazság, amelyik Kate és Sophie bejárt útja végén várja a nézőt és az olvasót, végül mégis kiadja a teljes képet, ami után nem igazán maradnak bennünk kétségek.

A történet erőssége tehát, hogy nem veszik el az áldozat és az elkövető narratívájában, hanem a közeli érintettek szempontját, motivációit és jelentőségét bontja ki inkább egy egyébként klasszikusnak induló metoo-történetben. Amelyik mindemellett azt is megmutatja, hogy ha sikeres (fehér, nyugati, férfi) politikus vagy, ráadásul a miniszterelnök legjobb barátja, akkor jó eséllyel a jog előtt is egyenlőbb leszel másoknál, még egy nálunk sokkal jobban működő demokráciában is. Megmutatja azt is, hogy ennek a testvériségnek a falai azért repedezni látszanak, amennyiben az érintettek – nem csak az áldozatok – fel merik vállalni érintettségüket és dühüket, és ez előre viszi a mindenkori igazság ügyét.

És persze arra is rávilághíthat, hogy jólétben végül mindig az emberi kapcsolatok lesznek azok, amelyek a legnagyobb tragédiákat okozzák.

Mintha elkerülhetetlen lenne, hogy kihasználjunk másokat, egyedül maradjunk és egymás ellen forduljunk, ha nincs más ellenség. Emiatt nagyon emberi és remekül összerakott a történet, a sorozatban pedig tökéletesen összerakott a setting, Sophie és James outfitjein, otthonán bármeddig ellegeltetnénk a szemünket, Kate parókája és talárja olyan tekintélyt sugároz, amilyen csak egy brit bíróságon elképzelhető. Ami miatt mégis sokszor megbicsaklik a történet, az a sorozatról eddig megjelent kritikákban is feltűnő vélemény, mégpedig a párbeszédek silánysága. A könyvet olvasva azonban felmerül, hogy ez nem a sorozatkészítők hibája. Sarah Vaughan könyve ugyanis leginkább egy jó sztori, amiben bár nem sematikusak a karakterek, mégsem tudnak igazán fejlődni. Motivációik nem a tetteikből derülnek ki, nem is párbeszédekből, hanem sokszor elvágólagos gondolataikon keresztül, amit viszont nem ők fogalmaznak meg, hanem az elbeszélő.

Hiányérzete maradhat az olvasónak a szöveg minősége miatt és ezért nem tud talán a sorozat sem több lenni skatulyából előhúzott szereplők állóképénél.

Mert bár megpiszkálja a #metoo-kérdést, felrajzol értelmezési lehetőségeket, rázoomol erre vagy arra a részletre, hogy aztán három lépés távolságból megnézhessük a teljes képet; elmondhassuk, hogy a bűn végül sosem marad büntetlenül, még akkor sem, ha nem derül ki; hogy nem attól lesz valami botrány, mert megírják az újságok, hanem attól, hogy az erőszak, a visszaélés vagy az agresszió megtörtént – mélyebbre, az emberi lélek rejtelmeibe nem megyünk. A történetvezetés végül is megmarad a bulvárszalagcímek felszínén és ez valószínűleg a sorozatbeli párbeszédek minőségében is visszaköszön. Persze megeshet, hogy nem is kell mélyebbre menni, mert a felszín is épp eléggé felkavaró és egyértelmű. 

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.

...
Zöld

Fel kellene számolni azt a rendszert, amelyik a világot férfiakra és „másokra” osztja

Az ökofeminizmus képviselői szerint a nőknek és a természetnek nem csupán hátteret kellene adniuk egy erőforrások felett rendelkező, kizsákmányoló rendszernek, hanem szervesen az élet és a kultúra részévé kellene válniuk.

...
Könyvtavasz

Emily Ratajkowski könyve útkeresés a szexualitás, a hatalom és a feminizmus labirintusában

A modell, színésznő és politikai aktivista Emily Ratajkowski A testem című könyvéből megtudhatjuk, hogyan változott a gondolkodása arról, miként válnak árucikké a nők a nyugati kultúrában. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

“Engem békében neveltek fel” - Lázár Tesók: Jó éjszakát

A Lázár Tesók létének egyik lényege, hogy nem hagyják elveszni azokat az alkotói energiákat, melyeket már nem képesek az Esti Kornél világába injektálni.

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Hogyan dolgozik három férfi író, hogy női szerzővé váljon?

...
Kolozsi Orsolya

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

...
Valuska László

Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében

A hét könyve
Kritika
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

Hírek
...
Zöld

A magunkra kapott pólónk gyakran többet látott a világból, mint mi

...
Hírek

Závada Péter kapta idén a Cogito-díjat

...
Hírek

Lezárult a jelentkezés: több mint 150 művet neveztek a Panodyssey pályázatára

...
Podcast

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...
Hírek

Írj novellát egy sosemvolt Magyarországról vagy négylábú kedvencekről!

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a gyerek és a felnőtt máshogy észleli az időt

...
Hírek

Titkolózva jelentették be, hogy új Murakami-könyv jelenik meg áprilisban

...
Hírek

Két évtizeden át a polcon porosodó Harry Potter-könyvek kerülnek kalapács alá

...
Beleolvasó

Új Jeruzsálemet akartak építeni, terror lett belőle