A hidegháború időszakát a titkosszolgálatok aktív működése jellemezte, a korszak kutatása ugyanakkor nem mindig egyszerű, hiszen az érintett országokban közvetlenül a politikai fordulatokat, rendszerváltásokat megelőzően rengeteg iratot megsemmisítettek. Hasonló nehézséggel szembesült kutatóként Jobst Ágnes is, ám levéltári gyakorlatából tudta azt is, hogy teljes körű megsemmisítés nem létezik, és ezt igazolta, hogy 2017-ben az Információs Hivatal beszállította az oberammergaui dossziét.

Utóbbi egy bajorországi település, ahol a második világháború után az amerikai hadsereg egyedülálló képzési központot rendezett be: Oberammergauban ugyanis hírszerzőket képeztek ki, akiket később a Vasfüggönyön túli országokba delegáltak. "Olyan jó képzésben részesültek, hogy egészen megtévesztették a környezetüket: például olyan magas színvonalon sajátították el a magyar nyelvet, hogy a kiküldött magyar kémek nem voltak benne biztosak, valóban amerikaiakkal találkoztak-e, vagy inkább Amerikában élő magyar emigránsok leszármazottaival" - írtuk a bemutatóról szóló beszámolónkban:

Az amerikai kémek olyan jól beszéltek magyarul, hogy nehéz volt megtippelni a valós nemzetiségüket

Jobst Ágnessel Hontalan hadsereg? című könyvéről Mörk Leonóra beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján. Szó esett arról, hogyan talált rá az eldugott bajor településen működő amerikai katonai iskolára, miért kellett fatörzsbe dugni a leveleket, és arról is, volt-e női kém egyenjogúság.

Tovább olvasok