- Faludi Julianna író, szociológus, blogolt Oroszországról, műsort szerkesztett a tilos rádiónál, dizájn, technológia, társadalom érdekli elsősorban, 2006 óta publikál.
- Első novellája egy gyilkosságnak álcázott történet, ami valójában az elidegenedést próbálta érzékeltetni az irodai dolgozók világában. Emellett tudományos kutatásai, publikációi is voltak. Milánóban kutatta az innovációt és technológiát az olasz dizájntörténetben - bár neki ott azt mondták, ha innovációt akar, menjen Szingapúrba.
- Faltól falig című regényén négy évig dolgozott, és bár az első draft háromnegyed év alatt megvolt, utána szüksége volt szünetekre.
- Az oroszországos blogot öten csinálták, az Indexen és Origón ment, díjat is nyertek vele, igazi közösségi munka volt. A saját projektje egy névjegykártyával indult a honlapján, de nem tudott megállni, így lett a podcast és más tartalom is.
- Sok hiperlinkkel dolgozik a regény, a fejezeteket QR-kódokkal választották el, amik például Faludi podcastjeire mutatnak, amikben például a regény egyik fontos ihletőjéről, az alternatív zenéről is beszél.
- Faludit izgatja az, hogy a kulturális, művészi világ összefonódik a kommercializálódás problémájával, azzal a gazdaságpolitikai kontextussal, amiben vagyunk. Átfedi egymást, hogy mi az, ami most még szubkultúra, de később majd termék lesz.
- A regény azzal is játszik, hogy mit ér a nő, ha bölcsész, és mit ér a bölcsész, ha nő. A főhős, Auguszta fiktív személy. A multik világában lavírozik a tanulás mellett, hogy eltartsa magát. Ez az a valóság, amit Faludi oktatóként lát, hogy a hallgatók így élnek. Ez a folyamat már az ő idejében elkezdődött, de sok meghasonlást és dilemmát is hoz. Amikor ő járt egyetemre, az egyik barátnőjétől megkérdezték, miért nem megy inkább férjhez, miért akar doktori programra jelentkezni? Faludi orosz szakos volt, a közgázos fiúk a nyelvszakokat feleségképzőnek hívták. Auguszta szerinte nála jobban átlátja, hogy mi folyik, mert korábban a közbeszédben nem voltak meg azok a kapaszkodók, amik ma már igen, hiszen sokan beszélnek ezekről az állapotokról.
- Faludi szerint azt, hogy például egy oktató hogyan viselkedik vizsgán egy hallgatóval, nem lehet 20-30 év alatt felülírni. Kapunk tehát egy közeget, amit az író generációja is ismert, és láthatjuk azt, hogy a most fiatal Auguszta már tud máshogy cselekedni ezekben a helyzetekben.
- A zenei irányzatoknak a regényben karakterológiai funkciója is van, nem mindegy, ki mit szeret hallgatni. Az anya a klasszikusokat és a punkot adja át a gyerekeinek, így a lázadás jele, amikor Auguszta a K-pop felé fordul. A Holnaplányokat, akik egy feltörekvő, magyar, feminista punk zenekar, már ő mutatja meg az anyjának.
- A könyv Auguszta önmagára ébredésének története, hogy egy művészettörténetet hallgató lányból hogyan lesz sikeres dizájner cipőtervező.
Faludit a tárgyi szubkultúrák is érdekelték, hogy milyen jelentése van a tárgyaknak, és hogyan változik az a jelentés, amit a tárgyakhoz kapcsolunk.
- A regényben megjelenő fablab mozgalommal Faludi először Olaszországban találkozott. Ez egy alulról építkező dolog, a lényege, hogy lézervágással, 3D-s nyomtatással és egyéb korszerű technológiákkal dolgoznak. Munka után a mérnöktől az irodai emberig elkezdenek kütyüket összerakni, tervezni, projekteket találnak ki. Azaz a technológiát használják ahhoz, hogy megoldásokat kísérletezzenek ki, például társadalmi problémákra. Augusztának a fenntartható cipő a fontos, hogy az ergonómiailag és ortopédiailag is megfelelő és személyre szabható legyen - így kerül a fablabek világába.
- Faludit pár éve érdekelni kezdte, hogy Budapestet mint márkát hogyan próbáljuk eladni és megdöbbentő videókat talált. Ezek többségének az üzenete az olcsó sör és az olcsó szép nők voltak. Szerinte sok szereplő részéről ebben van egy tudatos kommunikáció is. Egy másik kérdés, hogy hogyan tapasztalják meg a hazai lányok, akik öntudatosak és okosak, hogy ennek a turizmusnak van egy olyan rétege, ami szórakozást keres. Faludi szerint ennek van egy Kelet-Nyugat, illetve globális Észak és globális Dél dinamikája.
- A helyek nagyon fontosnak a regényben, és hogy ki hogyan használja a tereket - ez konkrétan és metaforikusan is megjelenik a címben. Hogyan használja egy turista Budapestet, hogyan egy vidékről felköltöző hallgató az egyetemet, hogyan egy oktató a termet, ahol egyedül ül egy fiatal, a vizsga miatt nagyon izguló lánnyal. A terek az Insta és Facebook-falat is jelentik. Auguszta a tér formálójává válik.
- A főhős belekóstol a mikroinfluenszerek világába is, és kicsit kiábrándul belőle. Az influenszerek terepe Faludi szerint felkészült gárdát igényel, hogy komoly tartalom, jó eléréssel működjön. A mikroinfluenszerség ugyanakkor annyira széleskörű, hogy devalválódó területté vált, egy gépezet, amibe újabb és újabb arcokat húznak be.
- Faludi tudatosan akart sikertörténetet írni. Írás közben ugyan átélte a melankóliát, de kereste a kiutat. Olyan könyvet akart, amiben erre van lehetőség. Augusztában a megküzdés mellett naivitás is van, hiszen dizájnmárkán keresztül szeretné megmenteni a Földet a klímakatasztrófától. Ahogy a generációjából sokaknak, számára ez fontos szempint és a fenntarthatóságra törekszik. Faludi Augusztát nem szánta szerepmodellnek, inkább belesűrítette azt, hogy mit tapasztal, mi foglalkoztatja a fiatalokat, akik körülötte vannak.
- A cím a margós bemutató előtti estén különleges aktualitást is kapott. Előző nap volt Faludi a Patti Smith-koncerten, aki egy interjújában azt mondta, hogy nincs olyan, hogy áttörni egy falat, mert mindig jön a következő. Ezzel Faludi is egyetért, hogy mindig van egy újabb kihívás is, amivel meg kell küzdenünk.
