Margaret Atwood a társadalom által megzabált nőkről mesél - Összekötve Csonka Ágnessel Margaret Atwoodról

Margaret Atwood a társadalom által megzabált nőkről mesél - Összekötve Csonka Ágnessel Margaret Atwoodról

Margaret Atwood A Szolgálólány meséjével és az ezen alapuló HBO sorozat által vált híressé Magyarországon. A világsikerű regény folytatása, a Testamentumok tavaly jelent meg, most pedig a Jelenkor Kiadó jóvoltából, végre a szerző első regényét, Az ehető nő című kötet magyar fordítását is kezükbe vehetik a rajongók. Atwood munkásságáról és Az ehető nőről a regény fordítójával, Csonka Ágnessel beszélgettünk az Összekötve csütörtöki műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 24. |

  • A tavaly megjelent Testamentumok című regény nem az első Atwood fordítása, az Alias Grace magyar megjelenése is az ő nevéhez fűződik. Annak ellenére, hogy a szerző rengeteg írásával sikert aratott már, mégis A Szolgálólány meséje hozta meg számára a világhírt. Az HBO sorozat sikerén felbuzdulva mindenhol újra felfedezték, nálunk pedig a Jelenkor Kiadó kezdte el megjelentetni műveit. Atwood világhírű disztópiája azért lehetett ilyen népszerű, mert

mai világunkban is központi probléma a nők alárendeltsége, tárgyiasított szerepe, és az, hogy az egész rendszer a férfiak uralmára épül. 

  • A Testamentumok című művet hatalmas várakozás előzte meg. A regény fordítása az angolszász kiadásokkal együtt indult: a pontos megjelenéshez hat hét alatt el kellett készülnie. Az új regény minden tekintetben megfelelt a várakozásoknak: megvannak benne a szerző egész munkásságán végigvonuló témák. Atwood a kezdetektől olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek még napjainkban is húsbavágóak: a nők társadalomban betöltött szerepét, a kontroll nélküli fogyasztást, a diktatúrát, a fundamentalista tendenciák felerősödését mutatja be műveiben. A Szolgálólány meséje és a Testamentumok között eltelt kb. 40 év, Atwood világképében még sincs nagy változás.
  • Regényeinek főszereplői nagyon hasonlóak: általában egy olyan női főhőst ismerhetünk meg, aki nem tudja elfogadni a férfi társadalom által neki szánt szerepet, ezért a maga módján megpróbál fellázadni. Megoldást azonban általában nem kapunk.
  • Magyarországon annak ellenére is nagyon alulértékelik a fordítókat, hogy nem csupán technikai munkát végeznek, hanem bizonyos értelemben újra is írják a regényeket. Csonka Ágnes a Testamentumok esetében bizonyos dolgokat készen kapott, hiszen A Szolgálólány meséje folytatódott a regénnyel. A kötetet nem olvasta el előre, így izgalmasabb volt a munkafolyamat. Atwood nyelvezete nagyon egyszerű, mégis sok finomság fedezhető fel benne: a neveket, a verses betéteket, a különböző narrátorok eltérő regisztereit mind-mind úgy kellett átadni, hogy azok magyarul is hassanak.
  • Az ehető nő Atwood első regénye, amelyet 1965 tavaszán írt. A leadott kéziratot azonban a kiadó elvesztette, így a kötet csak 1969-ben jelenhetett meg. A csúszásnak nagy jelentősége volt, hiszen akkorra már megerősödtek az észak-amerikai nőmozgalmak, a regény pedig ezáltal sokkal szélesebb fogadtatásra talált, mint ami korábban várta volna. Az előszó már csak tíz évvel később került a szerző által protofeministának tartott kötetbe. 
Margaret Atwood
Az ehető nő
Jelenkor Kiadó, 2020, 463 oldal
-
  • A regény ma is megdöbbentően frissnek hat, hiszen olyan kapaszkodókat, körülményeket mutat be, amiket mi is jól ismerünk. A piackutató cégnél dolgozó Marian döntéshelyzet elé kerül: egy viszonylag unalmas munkahelyen csinál karriert vagy férjhez megy és gyerekeket szül, megfelelve ezzel a társadalmi elvárásoknak. A szerző 1969-ben egy olyan társadalmi tablót tudott leírni, ami egészen megdöbbentő és napjainkban is könnyedén értelmezhető. Nemcsak a téma, hanem szöveg is teljesen mainak hat. A milliő, a kapitalizmus korai, felívelő szakaszának részletei némiképp visszaidézik 60-as éveket, a kötet mégis akár kortárs alkotásként is megállná a helyét.
  • Az ehető nő főszereplője egy teljesen átlagos lány, aki a főiskola után egy közepesen unalmas munkahelyen, előrelépési lehetőség nélkül, egy kiszámítható kapcsolatban éli életét. A lánykérés ébreszti rá arra, nem biztos, hogy ezt a jövőt szeretné magának. Ezen a ponton teste és elméje elválik egymástól: a test olyan dolgokat csinál, amik őt teljesen váratlanul érik. A változás következtében Marian ételhez való viszonya is átalakul, egyre kevesebbet tud enni, aminek szimbolikus jelentősége van:

az evés, az étel beépítése önmagunkba olyan, mint a nők társadalom általi bekebelezése, vagyis maga a házasság.

  • A regényben az egyes női karaktereken keresztül különböző modelleket ismerünk meg. Clara, a főszereplő egyetemi csoporttársa az elrettentő példa. Clara intellektuális karrier előtt állt, mégis felhagyott a tanulással és helyette mintafeleségként és -anyaként neveli három gyermekét. Marian lakótársa rebellisebb nőtípust képvisel: azt tervezi férj nélkül fog gyereket szülni, végül mégis egy konvencionális helyzetbe érkezik meg. A házasságra áhítozó irodai szüzek a társadalmilag elfogadott női léthez való viszonyt illusztrálják, míg Marian főnöke a karrierista nőt testesíti meg. A főszereplő számára azonban egyik modell sem kínál követendő példát.
  • A regényben két férfikép is megjelenik: a férjjelölt Peter mellett megismerjük Duncant, aki látszólag az előző szöges ellentéte. Annak ellenére, hogy ő nem akarja uralni a lányt, végül mégis azt vehetjük észre, benne is munkálnak a társadalmi megfelelés kényszerei.
  • A Jelenkor Kiadónál az író népszerűségének köszönhetően sorban állnak a fordításra váró Atwood kötetek. Idén ősszel várhatóan a Cat’s eye című 1988-as regény fog megjelenni, amelyet majd egy novelláskötet és egy másik regény követ. Szerencsére alapanyagban nincs hiány, hiszen az író rengeteg, ma is izgalmas munkával büszkélkedhet.
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Az ehető nő írásakor Atwoodot nagyon izgatta a szimbolikus kannibalizmus

Végre magyarul is olvasható Margaret Atwood Az ehető nő című 1969-es regénye, amelyet a cukrászdák kirakatában látott marcipánfigurák ihlettek.

...
Kritika

A nők többé nem akarnak ennivalóak lenni

Margaret Atwood első regényében a szimbolikus kannibalizmus motívumát kapcsolta össze a fogyasztói társadalom kritikájával, amely a nőket bekebelezhetőnek, eltárgyiasíthatónak, „ennivalónak” akarja látni és láttatni. Az ehető nő a hét könyve. 

...
Nagy

A Szolgálólány meséjében Atwood a valóságot írta meg

Kötelezők
...
Hírek

A magyarok fele soha nem vásárol könyvet

...
Nagy

A kötelező olvasmány jó, csak ne rontsák el

...
Nagy

Tíz kortárs alternatíva a kötelező olvasmányokra

Egy kiállítás képe
...
Egy kiállítás képe

Selyem Zsuzsa: Ne fázz! [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Finy Petra: Szerintem [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Tóth Krisztina: Taki [Egy kiállítás képe]