Nagy ágh istván versterápia vers költészet újév szilveszter

Versterápia: „már nem fújom Szilveszter éjjelén, / révült ördögűző, a papírtrombitát”

Versterápia rovatunkban ma Ágh István Újesztendei várakozás című versét ajánljuk.

2020 különös év volt, amelynek sokan várták a végét, mintha csak maga az évszám lett volna a felelős minden bajért és nehézségért, ami az utóbbi időben történt. Azonban ahogy a tavalyi évben sok minden, úgy a szilveszter is másmilyen volt, mint ahogy azt megszoktuk: bulik, tánc és hangzavar helyett csöndesen, családias légkörben érkezett meg az új év.

Versterápia

Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok

Ágh István Újesztendei várakozás című verse is egy ilyen csöndes, befelé forduló szilveszterről és újévről szól. A vers 1998-ban a Mivé lettél című kötetben jelent meg, és bár Ágh István ekkor még csak hatvanéves volt, az időskori költészet érzései, reflexiói jelennek meg benne. A leltárszerű vers azt veszi számba, hogy mi minden lesz más, ahogy változnak az idők, és hogyan alakulnak át az ember várakozásai, ahogy idősödik: „már nem fújom Szilveszter éjjelén, / révült ördögűző, a papírtrombitát, / ám azt se firtatom, hogyan s mitől/ vészeltem át az önpusztító időt”. A vers hangvételében megjelenik egyfajta beletörődés és lenyugvás, az Újesztendei várakozás a sorssal és a mulandósággal való megbékélésről is szól.

Ágh István - Újesztendei várakozás

Megkönnyebbült lélekkel fogadom

a naptári öregkort, ezt is megértem

annyi kétség, baljóslat ellenére,

már nem fújom Szilveszter éjjelén,

révült ördögűző, a papírtrombitát,

ám azt se firtatom, hogyan s mitől

vészeltem át az önpusztító időt,

a heveny és idült bajokat, s miféle

hajlam, kedvező csillagok következtében.

Szibériai temetőben találkoztam

ennyi korai halálra utaló adattal,

túljutottam a dátumokon, ahogy

a toroklobos aggastyán Babitsot

olvasgatva nyúltam a könyvespolcra,

s nemcsak évekre, hónapra, napra is

kiszámoltam, melyikünk mennyit élt,

közben különleges, sajnálattal vegyes

elégültség fogott el, ha már őt is túléltem.

Nem tartom számon, mit írtak a költők

öreg korukban, miféle cseleket

aszaltak a különbéke érdekében,

nem becsmérlem sárkányomat, mint fennhéjázó

mesehős, nem leplezem félelmemet iróniával,

tudomásul veszem, aki megjelent legbelűl,

s lopakodik, alattomban terjeszkedik,

lefoglal magának annyit, ahány kiló

vagyok meztelenűl és éhgyomorral.

Ahogy a hamu a parazsat bekeríti, s lefojtja

utolsó lobbanással rettenetes sötétben,

egyszerre az leszek, amihez nincs közöm,

akár kihúzott, aláejtett fogamhoz,

mert csak a képzelet emléke múlhatatlan,

melyet véletlen hajó usztat fedélzetén

oda, hol minden parttalan, lélekszerű,

mint az éteri erdők árnyéka, foghatatlan,

hangtalan és visszfénytelen a teljes napsütésben.

Kapcsolódó cikkek

Nagy

Versterápia: „Egy kicsi szó hullott elém: karácsony”

Versterápia rovatunkban ma Nemes Nagy Ágnes Karácsony című versét ajánljuk.

Nagy

Versterápia: „Az ünnep azé, aki várja”

Versterápia rovatunkban ma Szabó T. Anna Az ünnep azé, aki várja című versét ajánljuk.

Nagy

Versterápia: „Ezer lelket mar vasfoggal a kétely:/ A borzalom vajjon a csúcsra ért fel?”

Versterápia rovatunkban ma Reményik Sándor A mi adventünk című versét ajánljuk.

Kritika

A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel

Jesmyn Ward regénye nem Katrina-regény, vagy nem csak az, családról, a vérségi kötelék erejéről, a szeretet sokféle arcáról is szól univerzális erővel. A csontok megmaradnak nálunk a hét könyve.

Szerzőink

Finy Petra

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

A hét könyve

Kritika

A gyilkos viharra először csak a bolondok figyelnek fel

Nagy

Finy Petra: Kék fal [Olimpia]

Július 23-án elkezdődött Tokióban az olimpia, nézők nélkül. Irodalmi játékra hívtuk a kortárs írókat, arra kértük őket, hogy írjanak olyan történeteket, amelyeket az olimpia egy-egy napja, versenyszáma vagy eseménye inspirál. Elsőként Finy Petra Kék fal című írását olvashatjátok.

Még több olvasnivaló

Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.