Kicsit szürke és nehéz az idei karácsony, ilyenkor még nagyobb szükség van az ünneplésre, az elcsendesedésre, a melegségre, mint máskor. Nemes Nagy Ágnes verse éppen arról a varázslatról szól, amit egyetlen szó tud hozni az életünkbe.
A Karácsony című vers nagyon hideg és sötét képekkel indít: fehér föld, szürke ég, kerengő varjak. Szinte baljós hangulata van a tájnak, de a fagyos, vészjósló hangulatot aztán megtöri egyetlen szó: a karácsony. Innentől a vers teljesen más irányt vesz: varázslat, melegség és hála tölti el a sorokat. Kívánjuk, hogy ez a csoda idén mindenkivel megtörténjen!
Nemes Nagy Ágnes: Karácsony
Fehér föld, szürke ég, a láthatáron
narancsszín fények égtek hűvösen.
Pár varjú szállt fejem felett kerengve
s el nem repültek volna űzve sem.
Csak álltam szürkén, szürke ég alatt.
– S egyszerre, mint gyors, villanó varázs
egy kicsi szó hullott elém: karácsony,
mint koldus kézbe illatos kalács.
Csodáltam. És a számon hála buggyant,
nem láttam többet kósza varjakat:
olyan szelíd volt, mint a gyermek álma,
s olyan meleg volt, mint a nyári nap.
