A BESZÉLGETÉST ITT LEHET VISSZANÉZNI
- Térey János a Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai című posztumusz önéletrajzi könyvét (olvass bele) már nem tudta befejezni, de özvegye, Harmath Artemisz irodalomtörténész megerősítette, hogy férje valóban nagy erőbedobással írta ezt a könyvet, és nagyon foglalkoztatta a múltja.
- Szerinte a munkafolyamatban az volt az érdekes, hogy megszűntek azok a távolító eszközök, azok az elemek, amelyek egy irodalmi műben a személy és a papírra kerülő gondolatok között fennállnak. Térey ebben a könyvben nagyon szeretett volna valamit megörökíteni, és valaminek a végére járni.
- Ezen az úton persze kísérték olyan irodalmi művek és olyan írók is, amelyek és akik közben hatottak rá, Harmath Artemisz példaként most Vida Gábor Egy dadogás története című regényét említette, valamint Karl Ove Knausgard regényfolyamát, amely más narratológiájú és célkitűzésű, Téreyre ugyanakkor felszabadítólag hatottak azok a hangok, amelyek megmutatták, hogyan lehet a személyes történetet úgy elmondani, hogy annak egy része mégis fikció marad. „Nem is tagadja a könyv végén, hogy a fantáziából is jócskán építkezik” – tette hozzá.
- Téreynek fontos volt az is, mit adunk át a következő nemzedéknek, és otthon sokat beszéltek mintaként, példaként az emberekről. Harmath Artemisznek azért is hatalmas ajándék ez a könyv, mert már nem ismerhette személyesen a férje szüleit, így viszont sok összefüggést megismerhetett a család múltjából.
- Szerinte Téreyt a hang megtalálása is izgatta, egész pontosan az, hogy milyen hangon lehet minderről hitelesen beszélni. Ez óriási kockázatvállalás és nagy bátorság is volt egyben.
- Dömötör András rendező többször találkozott Téreyvel különböző munkahelyzetekben, és ami a Térey-szövegekben neki fontos volt, az a nyelvben kiütköző egyenessége, a jó értelemben vett férfiasság, illetve a kontrasztok, amikor Térey egymás mellé tett mitológiai és pop-elemeket. „Inspiráló volt, ahogy az is, hogy a gondolkodásával és a nyelven keresztül mitológiát teremt” – tette hozzá.
- Térey műveiben Dömötör szerint megkerülhetetlen még a drámaiság is, valamint annak felvállalása.
- Tavasszal lett volna a Katonában a Káli holtak bemutatója, de a pandémia elsöpörte, így várhatóan majd 2021 őszén mutatják be a darabot.
- Dömötör András az utóbbi években külföldön dolgozott, de rendezőként azért is esett a választása a Káli holtakra, mert Budapestről szól, Magyarországról, és rólunk, magyarokról, mindezt pedig úgy teszi, hogy Térey képes volt ki- és túllépni a jobb- és baloldali megosztottságon. A rendező elmondta, hogy Budapesthez először Kosztolányi, Krúdy, Csáth művein keresztül tudott kapcsolódni, most viszont már Térey könyvein keresztül van egy jelen idejű kötődése is a városhoz. Harmath Artemisz ehhez hozzátette, hogy az írónak fontos volt a földrajz, sokat utazott, ám sok esetben írókhoz és művekhez kötött helyeket, ez pedig megjelenik ebben a könyvében is.
- Az est végén Prieger Zsolt (Anima Sound System) és Törőcsik Franciska közös produkcióval tisztelgett az író emléke előtt.
