„A világjárvány rákényszerített minket arra, hogy kicsit megálljunk”

„A világjárvány rákényszerített minket arra, hogy kicsit megálljunk”

Idén ötödik alkalommal rendezték meg a TEDxLibertyBridgeWoment, ahol az idei szlogen, Aki lép, Aki nem, a lassan két éve tartó bizonytalan élethelyzetünkre reflektált. Vannak, akik erőt merítenek belőle és vannak, akik inkább csendben figyelik a körülöttünk zajló történéseket. Az előadók ezekre a jelenségekre reagáltak. Az eseménynek a Katona József Színház adott helyet, a TED-beszédek mellett pedig képzőművészeti, zenei és táncos produkciókkal is készültek a fellépők. Simon Márton a vers érvényességéről és a költő feladatáról, Perintfalvi Rita az egyházon belüli szexuális erőszakról, Tóth Krisztina az irodalom fontosságáról, Zalka Csenge Virág pedig a népmesék aktualitásáról mesélt.

Fotók: TedxLibertyBridgeWomen

Simon Eszter | 2021. december 03. |

Simon Márton

Simon Márton költő TED-beszédében arra kereste a választ, hogy mi egy költő feladata a  21. században. Olyan egyszerűnek tűnő, mégis nehéz kérdéseket tett fel a közönségnek, mint hogy mi a vers, hogyan határozhatjuk meg, vagy ki is pontosan a költő, és mi a dolga. 

A Világirodalmi Lexikon szerint a vers egy olyan szöveg, ami rímel és nem lapszéltől lapszélig terjed. Simon azonban ironikus humorral fűszerezve az előadást ennél sokkal egyszerűbb megoldásra jutott: vers az, amit egy költő ír. Ezután komolyra fordította a szót, és

úgy jellemezte a verset mint egyfajta keretet,

amibe belefoglalhatjuk a megfelelő szavakat. A költőnek pedig az a feladata, hogy ezeket a szavakat a megfelelő helyen és időben használja, mondatokká fűzze őket, amelyekből végül egy valóságos történet áll össze. 

Szóba került a pandémia is, hiszen az idei év szlogenje (Aki lép, Aki nem) pontosan erről szólt. A világjárvány rákényszerített minket arra, hogy kicsit megálljunk, a versek pedig segítették ezt a lelassulást. Simon Márton elmesélte, hogyan kezdett bele a karantén időszakában az online felolvasóestekbe, de tisztában volt azzal is, hogy nem tud javítani a helyzeten, csupán jobbá, elviselhetőbbé akarta tenni. A járvány egyik pozitívuma tehát, hogy visszatérhetünk a versekhez. Végezetül négy dologra kérte a közönséget. Az első, hogy legyünk empatikusak egymással, higgyünk a demokráciában és a tudományban, etessük meg azt, aki éhes, végül pedig vegyünk egy mély levegőt és álljunk meg egy pillanatra.

-

Perintfalvi Rita

A teológus-író Amire nincs bocsánat - Szexuális ragadozók az egyházban című kötete óriási sikert aratott már a nyári megjelenéskor is, beszéde közben pedig szinte megállt a levegő a teremben. Perintfalvi lebilincselő történeteket mesélt, de ezúttal nemcsak az egyházon belüli abúzusokról esett szó, hanem a másság témája is terítékre került, legyen szó akár etnikai hovatartozásról, vagy szexuális beállítottságról. Perintfalvi meggyőződése, hogy a szabadságában senkit nem lehet korlátozni. Elmesélte, hogy 2015 szeptemberében a Keleti pályaudvarról munkába indult Bécsbe, amikor különleges élményben volt része. A vonata nem a megszokott vágányon állt, azt kordonok vették körbe. Sietni kezdett, hogy elérje a szerelvényt, de másik vágányt keresve menekültek táborába botlott, akik utat engedve neki segítették elérni a vonatot. A teljes történetről szóló Facebook-poszt itt olvasható. 

A másság lehet szexuális jellegű is, folytatta Perintfalvi és elmesélte, hogy egy vidéki előadása után megkereste egy fiatalember, és megkérdezte tőle, hogy ő is meleg-e. A teológus-szerző nemmel válaszolt, majd visszakérdezett, hogy miért gondolta ezt róla. Hamar kiderült, hogy a férfi addig még nem találkozott olyan kereszténnyel, aki megértette volna a másságát, és nem bűnként tekintett rá. Perintfalvi hangsúlyozta, hogy nem lehet senkit választásra kényszeríteni Isten és a szerelem között. Végezetül arról is mesélt, hogy hatalmas hatással volt rá 2019-ben egy találkozás, amikor megismerte Zsófit, aki tizennégy éves korában egyházon belüli szexuális erőszak áldozata lett. Mivel Zsófi vallásos neveltetést kapott, úgy gondolta, a pap Isten akaratát közvetíti, ezért a kislány nem mert tiltakozni. Perintfalvi végezetül bevallotta, hogy hatalmas teher nemcsak átélni, de meghallgatni és közvetíteni is ezeket a történeteket, ugyanakkor biztosította a közönséget, hogy

nem hagy fel missziós tevékenységével és továbbra is kiáll az erőszakkal szemben.

Tóth Krisztina

Az vagy, amit olvasol - így kezdte beszédét Tóth Krisztina, aki egy utazásának története köré építette fel az előadását. Egy vidéki felolvasás után az író-költő Budapestre ment vissza, az éppen aktuális fuvarosa pedig egy kegyeleti vállalkozó volt. Tóth Krisztina bevallotta a sofőrnek - és most nekünk nézőknek is -, hogy zavarja, ha írónőnek szólítják. Úgy gondolja, még mindig létezik egy olyan sztereotípia, miszerint egy nő csak hobbiból írhat. Gyakran megkapta azt a kérdést, hogy ki vigyázott a gyerekeire, amíg ő felolvasóesteken volt, noha egy férfi szerzőt soha nem kérdőjeleznek meg. Utazás közben kiderült, hogy a látszólag két teljesen különböző szakmában mégis vannak közös pontok. A kegyeleti vállalkozó arról mesélt az írónak, hogy munkája közben olykor szinte úgy érzi magát, mintha pszichológus lenne, amikor a hozzátartozók lelkét ápolja, mire a szerző úgy reflektált, hogy

az irodalomnak is ez a feladata.

Tóth Krisztina humoros, kissé groteszk párhuzamai a két szakma között itt komoly fordulatot vettek.

“Az irodalomnak az a feladata, hogy úgy érezzük, nem vagyunk egyedül”: közös emberi történetek kötnek össze bennünket, választ adnak a traumákra és a veszteségekre. Tóth Krisztina mesélt a kezdetekről, ahogyan kamaszként írni kezdett, majd szóba kerültek életének legmeghatározóbb olvasmányélményei. Kifejtette, hogy mit jelentett számára az Antigoné, vagy Thomas Mann Tonio Kröger című kötete. Antigonéval azonosulva megtanulta, hogyan szállhat szembe a világ Kreónjaival, Kröger pedig megmutatta számára, hogy milyen az igazi művész. Tóth Krisztina bevallotta, hogy ez a két mű teljesen kifordította önmagából. Mikor ezekről mesélt sofőrjének, a férfi hosszas hallgatás után azt felelte, ő olvasás közben ki akar kapcsolni, szórakozni és elmenekülni a valóságból. Tóth ugyanakkor pont azt hangsúlyozta, hogy az irodalom a valóság lényegét tárja elénk, és szembesít minket azzal, amivel nem akarunk szembesülni. Tóth Krisztina ezután kitért a hírfogyasztásra, és arra, hogy szándékosan, sokszor irányítottan gerjesztenek bennünk érzelmeket, miközben ezek a tartalmak nem táplálják a lelkünket. A napi hírolvasást a gyorséttermekhez hasonlította, és egy olyan vágyként jellemezte, amelyből minél többet kapunk, annál többet akarunk. A valódi megtisztuláshoz és a közösséghez tartozáshoz, azonban

a szépirodalmon keresztül juthatunk el.

Tóth Krisztina az előadása végén arra kérte a nézőket, hogy minden nap olvassunk legalább két percig verseket, és engedjük meg magunknak, hogy néha, ha csak egy kis időre is, megálljunk és ne csináljunk semmit. 

-

Zalka Csenge Virág

Zalka Csenge Virág hivatásos mesemondó, aki tizenöt éve járja a világot, és népmeséket gyűjt. TED-előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogyan tekintsünk a népmesékre a 21. században.

Azzal kezdte, hogy rávilágított, mostanában milyen kritikák érik a népmeséket: erőszakosak, elavultak, és olyan üzeneteket tartalmaznak, amelyek miatt nem lehet hozzájuk kapcsolódni. Egyre több kérdés merül fel bennünk a mesék mondanivalójával kapcsolatban, mint például, hogy miért az a happy end, ha a királylány férjhez megy, vagy hogy Csipkerózsika vajon beleegyezett-e abba, hogy a herceg álmában megcsókolja. Zalka Csenge Virág rávilágított, hogy a népmeséknek rengeteg változata van, hiszen ezek eredetileg nem írott szövegek voltak. Minden mesélő másképp adta elő a közönségének a meséket, olykor átírva a történetet az adott hallgatóság igényeihez alakítva. A jól ismert meséinknek ugyanis vannak

olyan változatai, amiket talán nem ismerünk.

Csipkerózsikát nem kizárólag a királyfi mentheti meg, ugyanis van olyan változata is, amelyben a csók helyett úgy ébred fel az álmából, hogy kihúzzák az ujjából a tüskét. Hófehérke sincs feltétlenül a hercegre utalva, ugyanis van, aki úgy mesélte, hogy az apja menti meg, sőt a Piroskának is létezik olyan verziója, amiben a nagymamával közösen harcolnak a farkas ellen.

-

Zalka Csenge Virág kifejtette, hogy a mesék akkor fagytak meg, amikor leírták őket, de a maguk korában igenis modernek voltak. Ahogy ma is modernnek és természetesnek számít, ha egy mesében repülőn érkezik a hős. Hangsúlyozta még a kontextus fontosságát, és azt is, hogy bizony vannak olyan mesék, amiket ma már nem érdemes mesélni, mert egyáltalán nem aktuálisak, és nem tudunk belőlük releváns tanulságot levonni.

A mesélő felelőssége, hogy mit és hogyan mesél.

Zalka Csenge Virág rávilágított, hogy a jó mesélő ismeri a népmesék szimbolikáját, és azt is kiemelte, hogy a népmeséknek nincs egyetlen igaz tanulsága. Mindenki annyit vesz el a meséből, amennyit tud, és elbír. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tóth Krisztina az irodalomról, Simon Márton a költő szerepéről mesél a TEDxWomen-en

December 2-án a Katona József Színház ad otthont az idei TEDxLibertyBridgeWomen konferenciának, ahol a különleges történetek mellett táncos, zenei, filmes és fotós performanszokkal is készülnek az előadók.

...
Hírek

Susanna Clarke Piranesije nyerte meg a Women’s Prize for Fiction-díjat

Piranesi című könyvéért Susanna Clarke nyerte el a Women’s Prize for Fiction-díjat. A hollókirály írója 14 év után jelentkezett a zsánert megújító regénnyel, amely mindenkit letaglózott az atmoszférájával.

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

A versek hangzásáról, műhelytitkokról, a költészet alapanyagáról és a költőkkel kapcsolatos sztereotípiákról is szó esett tegnap a Margón Tóth Krisztina új verseskötetének bemutatóján. A Bálnadalról Szilágyi Zsófia kérdezte a költőt. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?