„Susanna Clarke Piranesije „hangulatregény”. Ez az, amiért majd újra és újra kézbe fogod venni. Ez az, amiért újra meg újra elolvasod. Hogy megmártózhass ebben az egyedülálló atmoszférában, hogy újra Piranesi lehess.” – írtuk megjelenésekor Susanna Clarke könyvéről, amelyért idén megkapta a 30 ezer font jutalommal járó Women’s Prize for Fiction-díjat.
A szerző a londoni díjátadón tegnap elmondta, ezt a könyvet hosszú betegsége alatt írta, és nem gondolta volna, hogy valaha befejezi, mert nem hitte, hogy elég jól lesz hozzá. Mint mondta, azt reméli, hogy a példája erőt ad majd más nőknek is, akik krónikus betegségben szenvednek.
Clarke 2004-ben megjelent első regényével, A hollókirály című epikus, a történelmet a varázslattal vegyítő fantasyjával sikert sikerre halmozott. Elképesztő népszerűségre tett szert és éppen ezért rengeteget utazott. 2005 tavaszán aztán összeomlott, majd kiderült, hogy krónikus fáradtság szindrómában szenved. Betegsége miatt sokáig nem tudott dolgozni, míg végül megjelent a Piranesi című naplóregénye, amelybe az elmúlt tizenöt évét írta bele. A könyv Végtelen Házát Giovanni Battista Piranesi XVIII. századi olasz rajzművész és építész Börtönök című sorozatának metszetei ihlették. A történetben szereplő Világnagy Épület pedig betegségének allegóriája lett, amely csapdába ejtette.
Forrás: The Guardian
