Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án, életének 86. évében Kolozsváron elhunyt Szilágyi István, az erdélyi és az egyetemes magyar irodalmi élet nagyrabecsült alakja, felsorolhatatlanul sok díj tulajdonosa, de ami még ennél is lényegesebb: az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója.

Kolozsi Orsolya | 2023. március 13. |

Szilágyi István Szendy Ilka és Gönczy Dénes szerelmi tragédiáját elbeszélő, Kő hull apadó kútba című regénye olyan alkotás, mely nemcsak írói eljárásainak összetettségével és kidolgozottságával hódítja meg olvasóját, hanem képes arra, amire csak nagyon kevés szöveg, kizökkent térből, időből és örökre felejthetetlenné teszi magát. Számomra az egyik legnagyobb magyar regény, még akkor is, ha nem szeretek dobálózni ezzel a kifejezéssel.

Szilágyi irodalmi sikere

A kolozsvári születésű, majd gyerekkora nagy részét Zilahon töltő író pályája elbeszélésekkel és novellákkal indult, első nagy sikerét mégis a fent említett regénnyel aratta 1975-ben. A balladai hangvételű történet a huszadik század elején, egy fiktív partiumi kisvárosban, Jajdonban játszódik, cselekménye pedig a bűn és bűnhődés jól ismert toposzára épül. Ilka, a jómódú, de

pártában maradt leány meggyilkolja Amerikába készülő szeretőjét, majd beleőrül a bűntudatba,

s végül maga is gyilkosság áldozatává válik. A regény baljós alaphelyzete már az első oldalon feltárul:

„A holdvilág lassan körbejárta a szobát, de oly halk volt ez a fénynek sem nevezhető világlás, hogy csupán ritkította a sötétséget, amerre elhaladt. Szendy Ilka a varrógép előtt ült, háttal az utcára néző ablaknak, alig mozdult egész éjszaka. A szétvetett ágy feléje eső része üres volt, túlfelől Gönczi Dénes elnyújtózott alakja; ha az ember arcát láthatná, most talán rajta gondolkozna; talán így is ezt tette, ki tudhatná megmondani.

Mióta elültek az esti zajok, kétszer rezzent meg csupán. Először a bakter lépteire, aki valamivel éjfél előtt kurta létrájával elballagott az ablak alatt, hogy pár házzal fennebb eloltsa az utcai lámpa gázlángját; másodszor a vonatsípolásra éjfél után. Erre a kezét is fölkapta, mintha csitítaná a távoli, fáradtan is éles hangot. Lehet, az alvótól akarta távol tartani. Pedig az ember nehezen riadt volna fel a vonatfüttyre, bár menni készült;

régóta készült: hetek, hónapok óta erre a jelre várt.

Szendy Ilka hiába ült egy helyt egész éjszaka, hajnal felé úgy érezte, gyűrött lett rajta a ruha. Megnyugodhatott volna, hiszen a vonat azóta messze járt. Mint megkésett menekülő rém holdverte csapáson, Jajdon katlanjából a kifelé gyűrűző dombokon, a dombok közt vackoló falvakon át a messze síkságnak rohant. Gönczi Dénest pedig végleg itt hagyta neki.”

Többrétegű regény

Ilka bűne nyomait úgy igyekszik eltüntetni, hogy a holttestet saját kiszáradt kútjába dobja és egyre elszántabban, az őrültséggel birkózva hordja rá a köveket, hogy a bűntől és az emléktől is megszabaduljon. Az Arany János Ágnes asszony című balladájának főbb motívumait felidéző történetben a lélektani szál az elsődleges, a középpontban Ilka tudatának egyre fokozódó elborulása áll, de a társadalomrajz és a szociografikusság sem hiányzik a kötetből. A regény cselekménye márciustól szeptemberig tart,

de belegyűrűzik a múlt és azok a látomások is, melyek a főhős tudatában kelnek életre.

Minden ízében autonóm regény, mégis fontos alkotásokkal kapcsolható össze, rokonítható Németh László vagy akár William Faulkner regényvilágával is. Sikerét mutatja, hogy több kiadást megért, és máig olvasott regény magyarul, de lefordították német, román, szlovák, lengyel és orosz nyelvre is.

Később, 1990-ben megszületett a monumentális, hétszáz oldalas Agancsbozót, majd 2001-ben az újabb regény a török hódoltság idején játszódó Hollóidő, mely megismételte az 1975-ös mű sikerét. Jóval később, 2020-ban pedig napvilágot látott az időskori nagy mű, a Messze túl a láthatáron, egy 1980-ban íródott rövidebb szöveg,  A hóhér könnyei történetének kibontása, mely egyszerre emlékirat, krimi, lélektani és történelmi regény, valamint vallomás.

Ott voltam az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett köszöntésen a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2018 októberében, ahol a méltatások között felidézték az író egyik mondatát („Ha magunktól nem félünk, bármire képesek vagyunk.”), és ahol a meghívottak személyes, az íróhoz fűződő történeteiből egy hallgatag, emberséges, megalkuvásra képtelen, az elvei mellett a végletekig kiálló ember képe rajzolódott ki. Szilágyi István ezen az eseményen nem mondott beszédet, viszont két Ady-verset is felolvasott, ezek közül az egyik a Krisztus-kereszt az erdőn volt. Ismétlődő sorai egészen másképpen rezonálnak ma, mint azon az estén:

„Húsz éve elmult s gondolatban / Ott röpül a szánom az éjben / S amit akkor elmulasztottam, / Megemelem kalapom mélyen. / Ott röpül a szánom az éjben.”

Nyitókép: PIM

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Elhunyt Szilágyi István író

A Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, Szilágyi István  85 éves volt.

...
Nagy

Szilágyi Istvánnak bérelt helye van a 20. század kiemelt szerzői közt

...
Általános cikkek

Szilágyi István: A regények valahogy kikényszerítették magukat

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Nagy

A fájdalom barát, ha megtanuljuk dekódolni a jelzéseit – Szentesi, Havas, Biró és Cserna-Szabó a Margón

A Tavaszi Margó pénteki és szombati napján a valóság és a fikció viszonya több írónál felmerült, Szentesi Éva teltházas könyvbemutatóján pedig legbensőbb énünk megismerése is szóba került.

Szerzőink

...
K. Varga Bence

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

...
Kolozsi Orsolya

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

...
Vass Norbert

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!