A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

Fotó: Valuska Gábor

Rátkai Zsófi | 2023. május 14. |

Szevasz! címmel a Margó Fesztivál szombat esti programján Vinczellér Katalin beszélgetett Péczely Dóra szerkesztővel és Czakó Zsófia íróval a Szevasz, a Tízig aludni, a Szívlapát és a Lehetnék bárki című kötetek kapcsán. A Tilos az Á Kiadó antológiái közül kettő verseket, kettő novellákat tartalmaz.   

A beszélgetés moderátora először is kezdő olvasó korukba repítette vissza vendégeit, és az első antológia-élményükről érdeklődött, kiemelve, hogy számára akkor az egy utálatos dolog, irodalomellenes műfaj volt. Czakó Zsófia azzal kezdte válaszát, hogy az írás későn érkezett meg az életébe, és nincs első sokkoló élménye az antológiák terén, de arra emlékszik, hogy a mesék voltak rá nagy hatással, például Benedek Elek művei. Hozzátette, hogy neki az antológia műfaja nehéz, nagyon kell figyelni, mert az abba kerülő művek rövidek, tömör a mondanivalójuk, és rá erős hatással vannak ezek a történetek. Péczely Dóra szintén Benedek Eleket említette, azon belül az Arany mesekönyvet a világ legszebb meséivel, mert ő így ismerte meg a keleti meséket. Valamint Illyés Gyula 77 magyar népmeséje is emlékezetes olvasményélménye volt. 

-

Ekkor a négy kötetre terelődött a szó, és azt a kérdést tette fel Vinczellér Katalin a szerkesztőnek, hogy milyen lehetőséget látott az első kötetben (Szívlapát). Az ötlet nagyon régen megvolt már, a Tilos az Á Kiadó megalakulása előtt úgy tervezték, hogy majd csinálnak egy versgyűjteményt kamaszoknak.

Folytatást nem terveztek, de a kötet sikerét látva ez másképp alakult.

A fiataloktól kapott reakciók megerősítették a szerkesztőt néhány dologban, például, hogy kifejezetten idősebbekről szóló történetek ne legyenek a kötetekben. Ez alól kivétel a Nádasdy-novella a Szevasz című kötet elején, de Péczely Dóra ott úgy érezte, hogy annyira szépen megjelenik benne a hazátlanság, az azonos neműekkel való szerelem és a kalandkeresés, hogy annál alkalmasabbat nem talált arra, hogy beletegye a válogatásba. Czakó Zsófia meglepődött, milyen kemény szövegek vannak a Tízig aludniban, például Harag Anita szövegében a megterhelt unoka, nagymama és a nő (szülő) viszonya - és ez a novella is olyan témát dolgoz fel, melyhez hasonlót ő a saját tinédzser korában nem mert volna felhozni. Vinczellér Katalin megemlítette, hogy a Szevasz novellái és a Szívlapát versei csak kortárs szerzők alkotásai, míg a Lehetnék bárki című verseskötet és a Tízig aludni című novelláskötet Péczely Dóra által kortalannak nevezett klasszikusokat és kortárs szerzők műveit ugyancsak tartalmazzák. A Lehetnék bárki verseit a szerzők 30 éves koruk előtt, a Tízig aludni novelláit pedig 35 éves koruk előtt írták. Ehhez kapcsolódóan egy állításra hívta fel a figyelmet Vinczellér Katalin, miszerint a prózára meg kell érni. Czakó Zsófia elmondta, hogy az ő novelláját évekkel ezelőtt írta. és lehet, hogy ma átírna benne bizonyos dolgokat. Úgy véli,

folyamatosan lehet érni,

mert az érés egy hosszú folyamat. A Szevaszban lettek volna fiatalabb szerzők is, de csak 25 szerző fért bele, ami a kortárs magyar prózából nagyon kevés, ezzel szemben a Tízig aludniban teret hódítottak a fiatalok.       

-

De vajon érez-e a szerkesztő kísértést arra, hogy klasszikus szerző szövegébe belenyúljon? Példaként Csáth Géza Hajnali elbeszélés című novellája merült fel, Péczely Dóra pedig elmondta, hogy szívesen beszélgetne Csáth Gézával a novellájáról, és főként a kerettörténettel van problémája, de rájött, hogy azzal mégsem tud vitatkozni, hogy ez a megrendítő történet egy bordélyházban játszódik - bár a mai világban a cselekményt nem lehetne egy bordélyházba helyezni, mert annyira megváltozott ennek az egésznek a kultúrája.  

Ezután Czakó Zsófia felolvasta a novelláját, majd elmondta, hogy a kötet írásai közül nagyon tetszett neki Moeskó Péter Pótbúcsú című novellája, és megrázónak találta Harag Anita, de még inkább Kaffka Margit novelláját. Továbbá érdekesnek tartotta, hogy mennyire más a kortalan és a kortárs novellák közötti különbség a szülő-gyermek kapcsolat terén. Előbbi nem elidegenített ugyan, de nem is teljesen őszinte, míg az utóbbiak közt kitűnik, hogy a mesélő hangja sokkal közvetlenebb. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

...
Panodyssey

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!

...
Könyvtavasz

A németalföldi festő megtanít arra, hogy szavak nélkül is lehet beszélni

Johannes, a néma festő a homokdűnék között találkozik egy lánnyal, de milyen esélyük lehet a boldogságra a 17. századi Hollandiában? Olvass bele Mörk Leonóra új regényébe!

Szentjánosfű című regényben

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből