A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

Fotó: Valuska Gábor

Rátkai Zsófi | 2023. május 14. |

Szevasz! címmel a Margó Fesztivál szombat esti programján Vinczellér Katalin beszélgetett Péczely Dóra szerkesztővel és Czakó Zsófia íróval a Szevasz, a Tízig aludni, a Szívlapát és a Lehetnék bárki című kötetek kapcsán. A Tilos az Á Kiadó antológiái közül kettő verseket, kettő novellákat tartalmaz.   

A beszélgetés moderátora először is kezdő olvasó korukba repítette vissza vendégeit, és az első antológia-élményükről érdeklődött, kiemelve, hogy számára akkor az egy utálatos dolog, irodalomellenes műfaj volt. Czakó Zsófia azzal kezdte válaszát, hogy az írás későn érkezett meg az életébe, és nincs első sokkoló élménye az antológiák terén, de arra emlékszik, hogy a mesék voltak rá nagy hatással, például Benedek Elek művei. Hozzátette, hogy neki az antológia műfaja nehéz, nagyon kell figyelni, mert az abba kerülő művek rövidek, tömör a mondanivalójuk, és rá erős hatással vannak ezek a történetek. Péczely Dóra szintén Benedek Eleket említette, azon belül az Arany mesekönyvet a világ legszebb meséivel, mert ő így ismerte meg a keleti meséket. Valamint Illyés Gyula 77 magyar népmeséje is emlékezetes olvasményélménye volt. 

-

Ekkor a négy kötetre terelődött a szó, és azt a kérdést tette fel Vinczellér Katalin a szerkesztőnek, hogy milyen lehetőséget látott az első kötetben (Szívlapát). Az ötlet nagyon régen megvolt már, a Tilos az Á Kiadó megalakulása előtt úgy tervezték, hogy majd csinálnak egy versgyűjteményt kamaszoknak.

Folytatást nem terveztek, de a kötet sikerét látva ez másképp alakult.

A fiataloktól kapott reakciók megerősítették a szerkesztőt néhány dologban, például, hogy kifejezetten idősebbekről szóló történetek ne legyenek a kötetekben. Ez alól kivétel a Nádasdy-novella a Szevasz című kötet elején, de Péczely Dóra ott úgy érezte, hogy annyira szépen megjelenik benne a hazátlanság, az azonos neműekkel való szerelem és a kalandkeresés, hogy annál alkalmasabbat nem talált arra, hogy beletegye a válogatásba. Czakó Zsófia meglepődött, milyen kemény szövegek vannak a Tízig aludniban, például Harag Anita szövegében a megterhelt unoka, nagymama és a nő (szülő) viszonya - és ez a novella is olyan témát dolgoz fel, melyhez hasonlót ő a saját tinédzser korában nem mert volna felhozni. Vinczellér Katalin megemlítette, hogy a Szevasz novellái és a Szívlapát versei csak kortárs szerzők alkotásai, míg a Lehetnék bárki című verseskötet és a Tízig aludni című novelláskötet Péczely Dóra által kortalannak nevezett klasszikusokat és kortárs szerzők műveit ugyancsak tartalmazzák. A Lehetnék bárki verseit a szerzők 30 éves koruk előtt, a Tízig aludni novelláit pedig 35 éves koruk előtt írták. Ehhez kapcsolódóan egy állításra hívta fel a figyelmet Vinczellér Katalin, miszerint a prózára meg kell érni. Czakó Zsófia elmondta, hogy az ő novelláját évekkel ezelőtt írta. és lehet, hogy ma átírna benne bizonyos dolgokat. Úgy véli,

folyamatosan lehet érni,

mert az érés egy hosszú folyamat. A Szevaszban lettek volna fiatalabb szerzők is, de csak 25 szerző fért bele, ami a kortárs magyar prózából nagyon kevés, ezzel szemben a Tízig aludniban teret hódítottak a fiatalok.       

-

De vajon érez-e a szerkesztő kísértést arra, hogy klasszikus szerző szövegébe belenyúljon? Példaként Csáth Géza Hajnali elbeszélés című novellája merült fel, Péczely Dóra pedig elmondta, hogy szívesen beszélgetne Csáth Gézával a novellájáról, és főként a kerettörténettel van problémája, de rájött, hogy azzal mégsem tud vitatkozni, hogy ez a megrendítő történet egy bordélyházban játszódik - bár a mai világban a cselekményt nem lehetne egy bordélyházba helyezni, mert annyira megváltozott ennek az egésznek a kultúrája.  

Ezután Czakó Zsófia felolvasta a novelláját, majd elmondta, hogy a kötet írásai közül nagyon tetszett neki Moeskó Péter Pótbúcsú című novellája, és megrázónak találta Harag Anita, de még inkább Kaffka Margit novelláját. Továbbá érdekesnek tartotta, hogy mennyire más a kortalan és a kortárs novellák közötti különbség a szülő-gyermek kapcsolat terén. Előbbi nem elidegenített ugyan, de nem is teljesen őszinte, míg az utóbbiak közt kitűnik, hogy a mesélő hangja sokkal közvetlenebb. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.

...

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

...

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

KÖNYVHÉT
...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

...

Maffia, instavilág és a brüsszeli bagett az Üveghattyúban – Beszélgetés Durica Katarinával / Flair #9

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcastnak nincs: hallgassátok meg beszélgetésünket Durica Katarinával! 

...

Az olvasók megmentik a világot / Flair #8

Bezárt a Vigadó tér 18-as standja: a Flair podcastsorozat úgy fejeződik be, hogy a következő hetekben az előre felvett részekkel folytatódik. Hallgassátok meg a záróepizódot!

...

„A Könyvhét olyan, mint a falusi búcsú” – a Magvető Kiadó estjén jártunk

3528 oldalnyi friss megjelenést mutatott be a Magvető. Ott voltunk.

Olvass!
...

„Az ágy alatt ott lapult a kobold benzines láncfűrésze” – Olvass bele Tolvaj Zoltán nagyregényébe!

Egy hétköznap teljesen váratlanul felszáll egy trolira egy kobold. De mit keres itt és miért van ennyi emléke róla az elbeszélőnek? Olvass bele!

...

Mi a teendő, ha zuhanyzás közben leesik a péniszünk? Olvass bele Erlend Loe legújabb regényébe!

Milyen fizikai vonatkozásai lehetnek ennek az állapotnak, és hogyan hat ez a társadalmi szerepekre? 

...

Miért változik meg egy anya illata? Olvass bele Szentesi Éva új regényébe!

Hogyan lehet az életbe kapaszkodni, amikor folyamatosan ott jár az ember nyomában a halál? 

Kiemeltek
...

Szendrői Csaba: Ha nem író lennél, akkor mi?

Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2026-os zsűrijét: Szendrői Csaba mesél az alkotás öröméről, a fehér papír kihívásáról és az elkerülhetetlen kérdésekről.

...

Sosem volt még ennyire vicces a halál – Vajna Ádám regényéről

Milyenek voltak egy hóhér hétköznapjai? Vajna Ádám Ami valójában Fancsikán történt című regénye a hét könyve.

...

David Szalay: A főhősöm éppen olyan rejtélyes, mint bármelyik igazi ember

Miért lényeges, hogy a főhős mit és hol ebédel? És tud-e a szerző pszichológiai kórképet festeni a szűkszavú Istvánról?

Hírek
...

Ez a felemelő női történet nyerte a Women’s Prize díjat

...

Szerb Antal, Márai Sándor, Bodor Ádám: Múzeumok Éjszakája a PIM-ben

...

Kisbolygót neveztek el Karafiáth Orsolyáról

...

„A művészet munka” – megalakul az Irodalmi Szakszervezet

...

A Heated Rivalry sztárja újabb adaptációban tűnik fel

...

Egy indián vámpír bosszút keres – Nebula-díjas regény érkezik magyarul!