Szeifert Natália: A csöndben az idő is zárójelbe kerül

Szeifert Natália: A csöndben az idő is zárójelbe kerül

A genetikai kísérletezések nagy kérdései, egy falusi közösség létrejötte és pusztulása, az apró gesztusok ereje, a csönd és a magány összefüggései is szóba kerültek csütörtök délután a Margón, ahol az Örökpanoráma című regényéről  (olvass bele) Veiszer Alinda faggatta Szeifert Natáliát.

Fotó: Kis Norbert/Margó Irodalmi Fesztivál

Ruff Orsolya | 2022. június 10. |
Szeifert Natália
Örökpanoráma
Kalligram, 2022, 416 oldal
-

Családtörténet, nőtörténet, falutörténet, 20. századi áttekintés – már a margós bemutató elején egyetértett abban Szeifert Natália és beszélgetőtársa, Veiszer Alinda, hogy az Örökpanorámát elég nehéz egyetlen kategóriába besorolni. Kulcsfontosságú helyszíne például a Szegély nevű falu, amely a hegyekben található, mégpedig olyan magasságban, ami Magyarországon nincs is, az író szerint a település mégis sok magyar falu sajátosságát magán viseli. Itt alakul ki azután egy közösség – ám olvasóként ennek nemcsak a keletkezését, hanem a pusztulását is végigkövethetjük.

Szeifert Natália nem egy idealizált falu képét vetíti elő, hiszen, ahogy mondta, megtalálható itt a pletyka és az előítélet is, ám mivel nagyon sok időt töltött ezekkel a szereplőkkel (összesen három évig írta a regényt), megszerette őket. Bár vannak jó példák is, összességében keserűséggel tölti el a falvak mai helyzete, amelyek hanyatlását sokszor lakóinak elköltözése idézi elő. Szeifert Natália három női szereplője is költözik: Mariana fiatalon érkezik a faluba, mellette kulcsszerep jut még a lányának, Catalinának és unokájának, Gildának is. Utóbbi kettő elhagyja a falut, később viszont visszatérnek oda. Mindhárom regénybeli nő életében fontos szerep jut a tudásnak és a tudománynak: Mariana halott csibéket tud feléleszteni és a természet növényeit felhasználva készít gyógyszereket, Katalina tanítónak tanul, Gilda pedig genetikai kísérletek részese lesz. Szeifert Natália eleve olyan dolgokat írt a könyvébe, amelyek

ők magát is érdeklik

(gyógynövények, genetika, stb.), a koronavírus-járvány alatt pedig eléggé meglepte, hogy bizonyos alapvetések mennyire nem egyértelműek egy csomó embernek (például az, hogy miért fontos kezet mosni, vagy mi az a vírus). Szerinte ez nem feltétlenül az emberek hibája, de általános tapasztalat, hogy keveset tudunk arról, hogyan működik a szervezet. Ezzel együtt úgy gondolja, hogy a tudomány és a művészet közel állnak egymáshoz, hiszen „mindkettő a világ megismerésére tett kísérlet”.

A regényben szintén a megismerés (valamint a rögzítés) vágya hajtja a Valter nevű írót, aki belekezd egy faluról szóló regénybe, ám azt sosem fejezi be – hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Gilda sem tudta befejezni a kísérletezést. Veiszer Alinda a világháborús szálból kiemelte még a pap figuráját, aki nem mellesleg az atombombák iránt érdeklődik, és egy könyvesboltban egy témába vágó kötetet nyomnak a kezébe. Ezen a ponton kiderült, hogy ez egy létező könyv amúgy, amely annak idején a Búvár Zsebkönyvek-sorozatban jelent meg, és Szeifert Natália is olvasta.

-

A beszélgetés egyik legérdekesebb része mindemellett az volt, amikor a genetikai kísérletezésre terelődött a szó. A szerző rengeteg cikket elolvasott a témában, és ezek alapján derült ki számára is, hogy emberek ma már egy sufniban is végeznek – például a háziállataikon – genetikai kísérleteket; mondjuk azért, hogy megváltoztassák a kutya szőrének színét. A jelenséget biohekkerkedésnek hívják, és mára ez egy komoly mozgalommá alakult az Egyesült Államokban.

„Nem kellene meghagyni a dolgokat megváltoztathatatlannak?”

– Veiszer Alinda szerint ugyanakkor ez az alapkérdése a könyvnek, amellyel az író is egyetértett.

Szó esett még az idő szerepéről, amely Szeifert Natália minden könyvében alapproblémaként jelentkezik – Az altató szerekről című regénye például egyetlen pillanat. „Az időt csak szubjektív dologként tudom elképzelni” – emelte ki, hozzátéve, hogy ha az ember örökké élne, megszűnne az idő fogalma is. Az Örökpanoráma vége felé felgyorsul a regény – egyre több időt éreznek egyre kevesebbnek a szereplők –, amit kicsit az élet megéléséhez hasonlított (azaz amikor idősebb korunkban úgy érezzük, hogy rohan velünk az élet, míg fiatalon mintha az idő múlása is sokkal lassabb lenne).

Kulcskérdésként felmerült az is, hogy vajon objektíven leírható-e a valóság (Valter, az író erre törekszik), Szeifert pedig mindezt még annyival egészítette ki, hogy vajon elmesélhető-e bármi – ráadásul ez egy olyan kérdés, amely újra és újra felmerül az írókban. A regénybeli Valter ugyanakkor azért nem tudja befejezni a regényét, mert úgy hiszi, akármeddig dolgozhat rajta, számára megszűnt az idő és pontosan ezért nem jut a végére. Veiszer Alinda a csöndek sokféleségéről faggatta még a szerzőt („Abban biztos vagyok, hogy nem egyfajta létezik” – jött a felelet), és egyetértettek abban is, hogy a csönd ebben az esetben magányosságot is jelent. „A csöndben az idő is zárójelbe kerül, a csöndben mindenki saját magát is hallgatja” – vélte a szerző.

-

A női erőről szólva szóba került egy jelenet, amelyben Mariana a háború alatt egy zsidó nőt rejteget, a csendőr fia pedig házkutatást akar elrendelni, az asszony viszont egyetlen tekintélyelvű mondattal elejét veszi a kutakodásnak („Ne merészeld meghazudtolni az apádat!”). Ebből kiderül, hogy

apró gesztusokkal a dolgok mégiscsak megváltoztathatók,

ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy ebben a családban Mariana az erősebb, ezért mondta ki ő ezt a mondatot. „Sok nőben érzek elképesztő erőt, ami itt Marianában testesült meg” – mondta Szeifert Natália. Végezetül szóba került az is, hogy a genetikai kísérleteket végző Gilda vajon örök életre lelt-e a szerző fejében, a válasz pedig a következő volt: „Még nem tartok ott – de még él”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádas Péter és a földigiliszták csodálatos élete az Ünnepi Könyvhét megnyitóján

Június 9-én 18 órától Nádas Péter nyitotta meg a 93. Ünnepi Könyvhetet. Beszédét a földigilisztákkal kezdte és az emberi természettel fejezte be.

...
Hírek

Tízezer Nemes Nagy Ágnes-kötetet osztanak ki diákoknak

A középiskolások és az egyetemisták június 10-től a diákigazolványuk felmutatásával vehetik át a kereskedelmi forgalomba nem kerülő Nemes Nagy Ágnes-kötetet, a készlet erejéig.

...
Hírek

Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Dragomán-lexikon ‒ 50 szócikk Annától a zakuszkáig

Ez a félszáz mozaikdarab segít tájékozódni az életmű útvesztőjébe tévedőknek, és megmutatja a jellegzetes prózavilág ízeit és számos tónusát. Dragománológiai szószedettel köszöntjük ötvenedik születésnapján Dragomán Györgyöt.

...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

...
Kolozsi Orsolya

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

...
Kolozsi Orsolya

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

Hírek
...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

...
Szórakozás

Pestext, Shaxpeare, Rembrandt és Könyvfesztivál [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Antik szakácskönyvek, enciklopédiák kerülnek kalapács alá