Szeifert Natália: A csöndben az idő is zárójelbe kerül

Szeifert Natália: A csöndben az idő is zárójelbe kerül

A genetikai kísérletezések nagy kérdései, egy falusi közösség létrejötte és pusztulása, az apró gesztusok ereje, a csönd és a magány összefüggései is szóba kerültek csütörtök délután a Margón, ahol az Örökpanoráma című regényéről  (olvass bele) Veiszer Alinda faggatta Szeifert Natáliát.

Fotó: Kis Norbert/Margó Irodalmi Fesztivál

Ruff Orsolya | 2022. június 10. |
Szeifert Natália
Örökpanoráma
Kalligram, 2022, 416 oldal
-

Családtörténet, nőtörténet, falutörténet, 20. századi áttekintés – már a margós bemutató elején egyetértett abban Szeifert Natália és beszélgetőtársa, Veiszer Alinda, hogy az Örökpanorámát elég nehéz egyetlen kategóriába besorolni. Kulcsfontosságú helyszíne például a Szegély nevű falu, amely a hegyekben található, mégpedig olyan magasságban, ami Magyarországon nincs is, az író szerint a település mégis sok magyar falu sajátosságát magán viseli. Itt alakul ki azután egy közösség – ám olvasóként ennek nemcsak a keletkezését, hanem a pusztulását is végigkövethetjük.

Szeifert Natália nem egy idealizált falu képét vetíti elő, hiszen, ahogy mondta, megtalálható itt a pletyka és az előítélet is, ám mivel nagyon sok időt töltött ezekkel a szereplőkkel (összesen három évig írta a regényt), megszerette őket. Bár vannak jó példák is, összességében keserűséggel tölti el a falvak mai helyzete, amelyek hanyatlását sokszor lakóinak elköltözése idézi elő. Szeifert Natália három női szereplője is költözik: Mariana fiatalon érkezik a faluba, mellette kulcsszerep jut még a lányának, Catalinának és unokájának, Gildának is. Utóbbi kettő elhagyja a falut, később viszont visszatérnek oda. Mindhárom regénybeli nő életében fontos szerep jut a tudásnak és a tudománynak: Mariana halott csibéket tud feléleszteni és a természet növényeit felhasználva készít gyógyszereket, Katalina tanítónak tanul, Gilda pedig genetikai kísérletek részese lesz. Szeifert Natália eleve olyan dolgokat írt a könyvébe, amelyek

ők magát is érdeklik

(gyógynövények, genetika, stb.), a koronavírus-járvány alatt pedig eléggé meglepte, hogy bizonyos alapvetések mennyire nem egyértelműek egy csomó embernek (például az, hogy miért fontos kezet mosni, vagy mi az a vírus). Szerinte ez nem feltétlenül az emberek hibája, de általános tapasztalat, hogy keveset tudunk arról, hogyan működik a szervezet. Ezzel együtt úgy gondolja, hogy a tudomány és a művészet közel állnak egymáshoz, hiszen „mindkettő a világ megismerésére tett kísérlet”.

A regényben szintén a megismerés (valamint a rögzítés) vágya hajtja a Valter nevű írót, aki belekezd egy faluról szóló regénybe, ám azt sosem fejezi be – hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Gilda sem tudta befejezni a kísérletezést. Veiszer Alinda a világháborús szálból kiemelte még a pap figuráját, aki nem mellesleg az atombombák iránt érdeklődik, és egy könyvesboltban egy témába vágó kötetet nyomnak a kezébe. Ezen a ponton kiderült, hogy ez egy létező könyv amúgy, amely annak idején a Búvár Zsebkönyvek-sorozatban jelent meg, és Szeifert Natália is olvasta.

-

A beszélgetés egyik legérdekesebb része mindemellett az volt, amikor a genetikai kísérletezésre terelődött a szó. A szerző rengeteg cikket elolvasott a témában, és ezek alapján derült ki számára is, hogy emberek ma már egy sufniban is végeznek – például a háziállataikon – genetikai kísérleteket; mondjuk azért, hogy megváltoztassák a kutya szőrének színét. A jelenséget biohekkerkedésnek hívják, és mára ez egy komoly mozgalommá alakult az Egyesült Államokban.

„Nem kellene meghagyni a dolgokat megváltoztathatatlannak?”

– Veiszer Alinda szerint ugyanakkor ez az alapkérdése a könyvnek, amellyel az író is egyetértett.

Szó esett még az idő szerepéről, amely Szeifert Natália minden könyvében alapproblémaként jelentkezik – Az altató szerekről című regénye például egyetlen pillanat. „Az időt csak szubjektív dologként tudom elképzelni” – emelte ki, hozzátéve, hogy ha az ember örökké élne, megszűnne az idő fogalma is. Az Örökpanoráma vége felé felgyorsul a regény – egyre több időt éreznek egyre kevesebbnek a szereplők –, amit kicsit az élet megéléséhez hasonlított (azaz amikor idősebb korunkban úgy érezzük, hogy rohan velünk az élet, míg fiatalon mintha az idő múlása is sokkal lassabb lenne).

Kulcskérdésként felmerült az is, hogy vajon objektíven leírható-e a valóság (Valter, az író erre törekszik), Szeifert pedig mindezt még annyival egészítette ki, hogy vajon elmesélhető-e bármi – ráadásul ez egy olyan kérdés, amely újra és újra felmerül az írókban. A regénybeli Valter ugyanakkor azért nem tudja befejezni a regényét, mert úgy hiszi, akármeddig dolgozhat rajta, számára megszűnt az idő és pontosan ezért nem jut a végére. Veiszer Alinda a csöndek sokféleségéről faggatta még a szerzőt („Abban biztos vagyok, hogy nem egyfajta létezik” – jött a felelet), és egyetértettek abban is, hogy a csönd ebben az esetben magányosságot is jelent. „A csöndben az idő is zárójelbe kerül, a csöndben mindenki saját magát is hallgatja” – vélte a szerző.

-

A női erőről szólva szóba került egy jelenet, amelyben Mariana a háború alatt egy zsidó nőt rejteget, a csendőr fia pedig házkutatást akar elrendelni, az asszony viszont egyetlen tekintélyelvű mondattal elejét veszi a kutakodásnak („Ne merészeld meghazudtolni az apádat!”). Ebből kiderül, hogy

apró gesztusokkal a dolgok mégiscsak megváltoztathatók,

ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy ebben a családban Mariana az erősebb, ezért mondta ki ő ezt a mondatot. „Sok nőben érzek elképesztő erőt, ami itt Marianában testesült meg” – mondta Szeifert Natália. Végezetül szóba került az is, hogy a genetikai kísérleteket végző Gilda vajon örök életre lelt-e a szerző fejében, a válasz pedig a következő volt: „Még nem tartok ott – de még él”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádas Péter és a földigiliszták csodálatos élete az Ünnepi Könyvhét megnyitóján

Június 9-én 18 órától Nádas Péter nyitotta meg a 93. Ünnepi Könyvhetet. Beszédét a földigilisztákkal kezdte és az emberi természettel fejezte be.

...
Hírek

Tízezer Nemes Nagy Ágnes-kötetet osztanak ki diákoknak

A középiskolások és az egyetemisták június 10-től a diákigazolványuk felmutatásával vehetik át a kereskedelmi forgalomba nem kerülő Nemes Nagy Ágnes-kötetet, a készlet erejéig.

...
Hírek

Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

A festményeket vastag porréteg fedte, de kiderült, hogy az életmű krémje lapul a Czene család padlásán. Portrénk egy festőről, akit sosem ismert el a kritika, ám akinek képei ma is egyre magasabb áron kelnek el.

...
Nagy

Stanley Tucci a főzés-ízlelés-evés hármasán szűri át az életet

Stanley Tucci olyan filmekben szerepelt, mint Az ördög Pradát visel, a Spotlight – Egy nyomozás részletei vagy a Julie és JuliaKét nő, egy recept, legutóbb – egészen pontosan szeptember elején – viszont a CNN-en futó utazós gasztronómiai műsorával (Stanley Tucci: Searching for Italy) nyert Emmyt. Nagyjából ekkor jelent meg magyarul Életem az ételeken át című gasztróba mártott önéletrajza, ami az ősz egyik legkellemesebb meglepetésének bizonyult.

...
Nagy

Ady Endre ma is mindennapi beszédtéma Nagyváradon

A PIM januárban megnyitotta az Ady Endre Emlékmúzeumot a költő egykori budapesti lakásában, ahol beszélgetéssorozat indult Ady életéről. A legutóbbi eseményen az író köré épült nagyváradi kultusz került fókuszba, ami máig rendkívül élő, és mindennapi beszédtéma a városban.

...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

...
Ruff Orsolya

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

...
Laborczi Dóra

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Hírek
...
Hírek

A fogadóirodáknál egyelőre Michel Houellebecq nyeri a Nobelt

...
Nagy

Sem baleset, sem alkoholizmus, sem az idő nem taszíthatta le a trónjáról - Stephen King 75

...
Nagy

Philippe Sands lerántja a leplet róla, miért bújtattak egy náci tisztet a Vatikán emberei

...
Hírek

Meghalt Hilary Mantel, a brit történelmi regény nagyasszonya

...
Nagy

Mautner Zsófi: Nagy híve vagyok a jól felszerelt kamrának

...
Zöld

Mintha újraindítanád az agyad, olyan egy órás séta az erdőben

...
Hírek

Mesterházi Mónika versfordítása másokat is megihletett

...
Gyerekirodalom

Kiről mintázta Molnár Ferenc Nemecseket?

...
Hírek

Összművészeti projekt szerveződik Mányoki Endre tiszteletére

...
Beleolvasó

Rubin Eszternél az ízek emlékeket és történeteket is hordoznak

...
Hírek

Novemberben magyarul is érkezik Richard Osman sikerregényeinek folytatása

...
Hírek

A legjobb francia regénnyel, a skandináv krimi sztárjával és rengeteg új magyar könyvvel jön a Margó