Szeifert Natália: A csöndben az idő is zárójelbe kerül

Szeifert Natália: A csöndben az idő is zárójelbe kerül

A genetikai kísérletezések nagy kérdései, egy falusi közösség létrejötte és pusztulása, az apró gesztusok ereje, a csönd és a magány összefüggései is szóba kerültek csütörtök délután a Margón, ahol az Örökpanoráma című regényéről  (olvass bele) Veiszer Alinda faggatta Szeifert Natáliát.

Fotó: Kis Norbert/Margó Irodalmi Fesztivál

Ruff Orsolya | 2022. június 10. |
Szeifert Natália
Örökpanoráma
Kalligram, 2022, 416 oldal
-

Családtörténet, nőtörténet, falutörténet, 20. századi áttekintés – már a margós bemutató elején egyetértett abban Szeifert Natália és beszélgetőtársa, Veiszer Alinda, hogy az Örökpanorámát elég nehéz egyetlen kategóriába besorolni. Kulcsfontosságú helyszíne például a Szegély nevű falu, amely a hegyekben található, mégpedig olyan magasságban, ami Magyarországon nincs is, az író szerint a település mégis sok magyar falu sajátosságát magán viseli. Itt alakul ki azután egy közösség – ám olvasóként ennek nemcsak a keletkezését, hanem a pusztulását is végigkövethetjük.

Szeifert Natália nem egy idealizált falu képét vetíti elő, hiszen, ahogy mondta, megtalálható itt a pletyka és az előítélet is, ám mivel nagyon sok időt töltött ezekkel a szereplőkkel (összesen három évig írta a regényt), megszerette őket. Bár vannak jó példák is, összességében keserűséggel tölti el a falvak mai helyzete, amelyek hanyatlását sokszor lakóinak elköltözése idézi elő. Szeifert Natália három női szereplője is költözik: Mariana fiatalon érkezik a faluba, mellette kulcsszerep jut még a lányának, Catalinának és unokájának, Gildának is. Utóbbi kettő elhagyja a falut, később viszont visszatérnek oda. Mindhárom regénybeli nő életében fontos szerep jut a tudásnak és a tudománynak: Mariana halott csibéket tud feléleszteni és a természet növényeit felhasználva készít gyógyszereket, Katalina tanítónak tanul, Gilda pedig genetikai kísérletek részese lesz. Szeifert Natália eleve olyan dolgokat írt a könyvébe, amelyek

ők magát is érdeklik

(gyógynövények, genetika, stb.), a koronavírus-járvány alatt pedig eléggé meglepte, hogy bizonyos alapvetések mennyire nem egyértelműek egy csomó embernek (például az, hogy miért fontos kezet mosni, vagy mi az a vírus). Szerinte ez nem feltétlenül az emberek hibája, de általános tapasztalat, hogy keveset tudunk arról, hogyan működik a szervezet. Ezzel együtt úgy gondolja, hogy a tudomány és a művészet közel állnak egymáshoz, hiszen „mindkettő a világ megismerésére tett kísérlet”.

A regényben szintén a megismerés (valamint a rögzítés) vágya hajtja a Valter nevű írót, aki belekezd egy faluról szóló regénybe, ám azt sosem fejezi be – hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Gilda sem tudta befejezni a kísérletezést. Veiszer Alinda a világháborús szálból kiemelte még a pap figuráját, aki nem mellesleg az atombombák iránt érdeklődik, és egy könyvesboltban egy témába vágó kötetet nyomnak a kezébe. Ezen a ponton kiderült, hogy ez egy létező könyv amúgy, amely annak idején a Búvár Zsebkönyvek-sorozatban jelent meg, és Szeifert Natália is olvasta.

-

A beszélgetés egyik legérdekesebb része mindemellett az volt, amikor a genetikai kísérletezésre terelődött a szó. A szerző rengeteg cikket elolvasott a témában, és ezek alapján derült ki számára is, hogy emberek ma már egy sufniban is végeznek – például a háziállataikon – genetikai kísérleteket; mondjuk azért, hogy megváltoztassák a kutya szőrének színét. A jelenséget biohekkerkedésnek hívják, és mára ez egy komoly mozgalommá alakult az Egyesült Államokban.

„Nem kellene meghagyni a dolgokat megváltoztathatatlannak?”

– Veiszer Alinda szerint ugyanakkor ez az alapkérdése a könyvnek, amellyel az író is egyetértett.

Szó esett még az idő szerepéről, amely Szeifert Natália minden könyvében alapproblémaként jelentkezik – Az altató szerekről című regénye például egyetlen pillanat. „Az időt csak szubjektív dologként tudom elképzelni” – emelte ki, hozzátéve, hogy ha az ember örökké élne, megszűnne az idő fogalma is. Az Örökpanoráma vége felé felgyorsul a regény – egyre több időt éreznek egyre kevesebbnek a szereplők –, amit kicsit az élet megéléséhez hasonlított (azaz amikor idősebb korunkban úgy érezzük, hogy rohan velünk az élet, míg fiatalon mintha az idő múlása is sokkal lassabb lenne).

Kulcskérdésként felmerült az is, hogy vajon objektíven leírható-e a valóság (Valter, az író erre törekszik), Szeifert pedig mindezt még annyival egészítette ki, hogy vajon elmesélhető-e bármi – ráadásul ez egy olyan kérdés, amely újra és újra felmerül az írókban. A regénybeli Valter ugyanakkor azért nem tudja befejezni a regényét, mert úgy hiszi, akármeddig dolgozhat rajta, számára megszűnt az idő és pontosan ezért nem jut a végére. Veiszer Alinda a csöndek sokféleségéről faggatta még a szerzőt („Abban biztos vagyok, hogy nem egyfajta létezik” – jött a felelet), és egyetértettek abban is, hogy a csönd ebben az esetben magányosságot is jelent. „A csöndben az idő is zárójelbe kerül, a csöndben mindenki saját magát is hallgatja” – vélte a szerző.

-

A női erőről szólva szóba került egy jelenet, amelyben Mariana a háború alatt egy zsidó nőt rejteget, a csendőr fia pedig házkutatást akar elrendelni, az asszony viszont egyetlen tekintélyelvű mondattal elejét veszi a kutakodásnak („Ne merészeld meghazudtolni az apádat!”). Ebből kiderül, hogy

apró gesztusokkal a dolgok mégiscsak megváltoztathatók,

ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy ebben a családban Mariana az erősebb, ezért mondta ki ő ezt a mondatot. „Sok nőben érzek elképesztő erőt, ami itt Marianában testesült meg” – mondta Szeifert Natália. Végezetül szóba került az is, hogy a genetikai kísérleteket végző Gilda vajon örök életre lelt-e a szerző fejében, a válasz pedig a következő volt: „Még nem tartok ott – de még él”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádas Péter és a földigiliszták csodálatos élete az Ünnepi Könyvhét megnyitóján

Június 9-én 18 órától Nádas Péter nyitotta meg a 93. Ünnepi Könyvhetet. Beszédét a földigilisztákkal kezdte és az emberi természettel fejezte be.

...
Hírek

Tízezer Nemes Nagy Ágnes-kötetet osztanak ki diákoknak

A középiskolások és az egyetemisták június 10-től a diákigazolványuk felmutatásával vehetik át a kereskedelmi forgalomba nem kerülő Nemes Nagy Ágnes-kötetet, a készlet erejéig.

...
Hírek

Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Szerzőink

...
Simon Eszter

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Hírek
...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

...
Hírek

A világ legrégebbi héber Bibliáját állítják ki Tel-Avivban

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Szórakozás

Tolkien, Trianon, Borbély Szilárd, Polcz Alaine [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Több száz Petőfi-kézirat között böngészhetünk az interneten

...
Nagy

Melyik könyvvel érdemes belépni Sherlock Holmes fiktív univerzumába?

...
Panodyssey

Kupihár Rebeka: versek a “gyermekvédelmi” népszavazás idejéről [Panodyssey]

...
Hírek

Visky András és Tompa Andrea is ott lesz a zalai Margófeszten

...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!