Szabó T. Anna: Nem tudnék könyvek nélkül élni

Nincs nap, hogy ne kerüljön be új könyv Szabó T. Anna és Dragomán György házi könyvtárába – derül ki a Mutasd a könyvespolcod! legújabb adásából, amelyben Szabados Ágnes ezúttal Szabó T. Annát kérdezte. Pontokba szedtünk néhány érdekes megállapítást.

ro | 2022. április 10. |
  • Gyerekként nehezen tudott könyvet venni, 20 forint volt a zsebpénze, ám azóta is gyűjti a könyveket. Már a budaörsi beköltözésük idején tele volt a ház könyvvel, azóta hatszor annyi könyvük van, és nagy gondot jelent, hogy az új könyveket hová is tegye.
  • Szabó T. Anna nagyon sok könyv között nőtt fel: „Nálunk a férfiak írtak a családban, tulajdonképpen mindenki, és nekem nagyon fontos volt, hogy ezt kövessem.” Amikor gyerek volt, nem volt evidens a női írók hagyománya. Kisiskolás korában a tanítónő meghívta az osztályba Marton Lili írót, aki azt írta a könyvébe: „Szabó T. Annának, aki olyan szép verseket ír”.

Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai
Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai

Az idén végre magyarul is megjelent Frida Kahlo teljes naplója, amely maga is olyan, mint a mexikói festőművész híres önarcképei: szuggesztív, színes, izgalmas és sokrétegű. A gazdagon illusztrált, különböző színű tintával írt naplót Kahlo az élete utolsó tíz évében vezette. A feljegyzésekben szó esik férjéről, Diego Riveráról, előkerül a gyerekkora, a politikai elképzelései, az álmai és az operációk is, amelyeken át kellett esnie. A töredékes, költői szöveget Szabó T. Anna fordította, aki a Frida Kahlo körüli kultuszról, a napló által tartogatott meglepetésekről és a fordítás adta élményről mesélt nekünk.

Tovább olvasok

  • Arra biztat mindenkit, kérjen dedikációt az íróktól, mert elkéshet vele az ember. Ő például nagyon szerette Határ Győzőt, soha nem kért tőle dedikációt, utólag viszont már nagyon sajnálja.
  • Ha gyerekekhez megy író-olvasó találkozóra Weöres Sándor Magyar etűdök kötetét és Arany János Kapcsos könyvét szokta magával vinni. Előbbire azt mondta Szabó T. Anna, hogy az egyik legszebb kötetnek gondolja, Weörestől pedig nagy becsben tartja még a pajzán verseket tartalmazó Priapost.
  • „Nagyon használatban vannak nálam a könyvek”, mondta Szabó T. Anna, miután az egyik kötetből sok cédulát, papírt szedett ki.
  • Az egyik legfontosabb könyv az életében Weöres Sándor doktori disszertációja (Meditáció és vallomás). Úgy fogalmazott, áldassák az a tanár, aki megengedte, hogy Weöres magáról írjon. Minden költőpalántának ajánlja.
  • Élete első könyvélménye is Weöres Sándorhoz kötődik – ez volt a Ha a világ rigó lenne. Utána jött Kányádi Sándor.
  • Van külön feminista polca is, ahol például Szécsi Noémi könyvei is megtalálhatók. Ezen főleg nőtörténeti könyvek vannak, illetve olyanok, amelyek a hétköznapi nők kimaradt történeteit mesélik el.
  • Férje, Dragomán György megvett neki egy első kiadású Szabó Lőrinc-kötetet, aminek az a különlegessége, hogy nincs végig felvágva. Valaki olvasta, ám valamilyen okból abbahagyta az olvasást. („Most nem tudom, merjem-e felvágni.”) Szabó T. Anna amúgy Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításaiból írta a doktori disszertációját.
  • „Kinevelődtünk egymás mellett íróvá”, mondta férjével, Dragomán Györggyel való kapcsolatáról.
  • Szabó T. Anna sokáig etológusnak készült, derült ki, miközben Jane Goodall Az ember árnyékában című kötetéről mesélt. Biológus édesapja már korán megtanította neki, hogy csak üljön és figyelje az állatokat.
  • Az összegyűjtött verseit tartalmazó, hamarosan megjelenő kötetének az lesz a címe, hogy Vagyok – a pillanat illékonyságának a megfogalmazása ez, gyökere pedig ahhoz a felismeréshez vezethető vissza, hogy nőként is írhat az ember.
  • Minden erdélyi gyerek nagy közös olvasmányélménye volt De Ségur Tündérmesék című kötete, amelyről mindig az édesanyja fog eszébe jutni. Nagyon fontosnak tartja a női mesélés hagyományát, a Magvető Tények és Tanúk sorozatában az utóbbi időben több ilyen kötet is megjelent. Jelenleg pedig épp egy olyan ifjúsági regényt ír, amely kitér rá, hogy Arany János családjában a nők mesélték és gyűjtötték össze a meséket: „Az irodalom micsoda, ha nem mesélés!”
  • Az írásban nagyon fontos a türelem, bár a prózához másfajta türelem kell, mint a vershez.
  • A fotózás és a versírás számára nagyon hasonló. Nem festő, hanem fotózó módon ír, megpróbál rögzíteni, és amennyire lehet, objektív maradni.
  • Megszállottja a könyveknek: „Nem tudnék könyvek nélkül élni.”
  • Nemes Nagy Ágnes írói módszerében és nyelvhasználatában is abszolút példakép.
  • Rengeteg verset tud fejből: Nemes Nagy Ágnes verseit azért tanulta meg, mert amikor Amerikába utaztak két hónapra, nem vihette magával a könyvtári példányait. Hosszú távon jót tesz, hogy ennyi verset tud, de rövid távon katasztrófa. Amerikában emiatt nem is tudott akkor írni.
  • A gyűjteményes kötete összeállításakor nagyon kevés helyen változtatott az eddigi versein („A sebeimmel együtt én vagyok.”), de hozzátette azt is, hogy nyugtalanító érzés az embernek magát olvasnia. A saját kötetei közül talán az Elhagy című verseskötetet tartja a legfontosabbnak.

A teljes adást itt lehet végignézni:

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai

Az idén végre magyarul is megjelent Frida Kahlo teljes naplója, amely maga is olyan, mint a mexikói festőművész híres önarcképei: szuggesztív, színes, izgalmas és sokrétegű. A töredékes, költői szöveget Szabó T. Anna fordította, aki a Frida Kahlo körüli kultuszról, a napló által tartogatott meglepetésekről és a fordítás adta élményről mesélt nekünk.

...
Hírek

Szabó T. Anna és Molnár Krisztina Rita is Blake-et fordított a Tigris éve miatt

Patti Smith adta az indító lökést a fordításokhoz.

...
Hírek

Szabó T. Anna: Egyetlen feladatom van a papír fölött

Szabó T. Anna beszédével vette kezdetét csütörtökön az Ünnepi Könyvhét, amelyben megidézte Orwellt, Kányádit és Szabó Lőrincet is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]