Szabó T. Anna: Óriási dolog a szégyenből kilépni

Szabó T. Anna: Óriási dolog a szégyenből kilépni

„Kisannaságról”, a családi nyomok követéséről, kényszeres bocsánatkérésről és az első szülésélmény felszabadító erejéről is mesélt Szabó T. Anna február 10-én a Szatyor Bárban, ahol a Sorsok között vendége volt. A Könyves Magazin és a Hadik új beszélgetéssorozatán Orvos-Tóth Noémi pszichológus, az Örökölt sors szerzője az irodalmon keresztül, de új nézőpontból igyekszik bemutatni az írókat, feltárva a személyes és családi történeteiket, hozott vagy átörökített sebeiket is. A sorozat első vendége Szabó T. Anna volt, akivel Törésteszt és Határ című novelláskötete nyomán ástak az író-költő családtörténetének mélyére. Pár pontban összeszedtük, mi mindenről volt szó az este folyamán. A teljes beszélgetés visszahallgatható a Könyves Magazin podcast-csatornáján

Forgách Kinga | 2020. március 04. |

  • Szabó T. Anna első feladata az volt, hogy vegyen elő egy tárgyat a táskájából, amin keresztül be tudja magát mutatni. Meglepő módon egy nagy adag katicabogár került elő, amelyek nyomán az írónak biológus édesapja jutott eszébe, illetve, hogy eredetileg etológus akart lenni.
  • Felmerült, hogy sok párhuzam van Szabó T. Anna és Orvos-Tóth Noémi életében. Például mindkettőjük sorsában nagy földrajzi változást hozott az 1987-es év: Szabó T. Anna Kolozsvárról Magyarországra költözött, Orvos-Tóth Noémi pedig családjával Németországba disszidált.
  • Szabó T. Anna elmondta, hogy bár akkor elhagyta a földet, amihez tíz körömmel ragaszkodott, a mai családját ennek köszönheti, valamint azt is, hogy elhagyhatta a „kisannaságot”.

  • „Kisanna” ő a családi rendszerben volt. Egyrészt a nagymamájához képest, akit szintén Annának hívtak, másrészt ez volt a neve és státusza legidősebb unokaként Erdély egyik leghíresebb családjában. „Önmagam elfogadtatásának a Kisannaságát jelentette.”
  • Nagyapja, Szabó T. Attila fontos nyelvész volt. Bár a 70-es, 80-as évek a magyar nyelv fenyegetettségének időszaka volt, ő mégis elkezdte az Erdélyi-magyar szótörténeti tárat összerakni, és ezzel egy fontos nemzeti feladatot vett magára.
  • A Határ című kötet kapcsán szóba került, hogy a nyomhagyás kényszere nagyon erős benne, és hogy még nem békélt meg a családi nyomok követése okozta feszültséggel. Először etológus akart lenni, majomkutató, valószínűleg azért, mert ott találkozott először női példaképekkel. „Ha etológus lettem volna, az apám lánya lettem volna, ha nyelvész, a nagyapám unokája.”
  • Édesapja mellett Szabó T. Ádám volt az, aki biztatta a versírásra. Tőle kapta például azt a gyönyörű könyvet, amelybe első verseit írta 12 éves korában.
  • Bár a nyomkövetés hagyománya fontos számára, szerinte nagy szükség volt rá, hogy eljöjjön, hogy a konkrét nyomból ki tudjon lépni és így megtalálja magát.
  • Kiderült az is, hogy bizonyos szempontból lázadásnak számított a családjábana költőség, mert a nagyapja a költőket nem vette komolyan, bohém embereknek tartotta őket.
  • A nagyon és a bocsánat a két leggyakrabban használt szava, de igyekszik figyelni ezekre. „Én még szülés közben is bocsánatot kértem, hogy összevéreztem a lepedőt.”
  • A kérdésre, hogy a családjában számára ki jelentett fontos női mintát, a dédnagymamája jutott eszébe, akit sokáig gyűlölt, mert szeretetlennek tartott. Utólag azonban édesanyjával össze tudták rakni, hogy bár olykor kegyetlen és hideg volt a gyerekeivel, de jót akart. „Nem volt meg benne az odafordulás szeretete, ennek a hagyományát édesapám teremtette meg a családban.”
  • Szerinte a családjában mindkét ágon nagyon elszánt, keservesen dolgozó nők voltak.
  • Egyébként voltak író emberek is a családban, csak ők nem futottak be pályát. Például volt egy Lenka nevű rokonuk, akit boldondnak tartottak és elveszett minden írása. De a nagyapjának is volt egy tehetséges testvére, akinek az életéről majd egyszer szeretne írni. Ő a család feketebárányának számított és sok titok lengi körül. 
  • Úgy érzi, még nem tart ott az életében, hogy feldolgozza a múltat, mert szeretne először a jövőről gondoskodni. „Nem tudom mások terhét még magamra venni.”
  • A családi titkok kapcsán a szégyen témája is előkerült. „A szégyen a kulcsszó a női írásban, ha van olyan, hogy női írás. Erről sokat lehetne beszélni.” 
  • Viszont nagyon nehéz a megszégyenítéseket nem továbbadni. Számára az anyaság legnagyobb traumája volt ennek a felismerése.
  • Példaként a gyerekkori bizonyítványát említette, amit karácsonykor elhozott neki az anyukája. Ez valódi gyomros volt számára, mert jó volt a bizonyítványa, holott úgy emlékezett magára, mint kínlódó, rossz tanulóra. Megrendítő volt az, hogy mit szégyellt.  „Ezt a fajta szégyenérzetet, ami az iskolával kapcsolatos, egy az egyben továbbadtam.”
  • Szerinte a szégyen és a szorongás közös tőből fakad. A szégyenből következik a szorongás és a szorongásból a szégyen.
  • Bár ő maga nem élt falun, de a kisközösségi reflexek dolgoznak benne is. Annak a tudata, hogy ha a skarlátbetű ott van az emberen bármilyen erkölcsi értelemben, akkor pusztulásra ítéltetett. Szerinte izgalmas, hogy az internetes közösség mennyire leképezi a törzs közösségeit, megteremtettük a kis köreinket, ahol egymásra acsaroghatunk.
  • A kérdésre, hogy milyen visszatérő mondatok voltak a családjában, Szabó T. Annának ez jutott eszébe: „Szegények vagyunk, de jól élünk.” Utálta ezt a mondatot, pedig minden családi ebéd után elhangzott.
  • A szégyen kapcsán szóba került az is, hogy nagyon erős testi-lelki élmény volt számára az első szülése. „Felszabadító volt, hogy ez nem szégyen.”
  • Az is kiderült, hogy a veszekedést neki tanulni kellett, mert a családjában nem volt mintája a veszekedésre. „Nagyon nehéz, viszont nagyon hasznos megtanulni veszekedni.”
  • A leggyilkosabb dolog szerinte a megsértődés. Meg lehet bántódni, az természetes, de a megsértődés acsargáshoz vezet.
  • Náluk a sértődés a családban nagyon erős volt. Gyakori volt a szeretetmegvonás is a sértődés miatt. „Amióta megértettem, hogy miért, hogy ez nem csak a paraszti reflex, hanem a kisebbségtudat reflexe is, azóta könnyebben meg tudom bocsájtani.”
  • Orvos-Tóth Noémi szerint olykor generációkon át adódik a szeretetmegvonás. A kitagadás pedig generációkon keresztül tönkre teheti a bizalom és a biztonság élményét. „Ha rosszul lépsz, akkor vége mindennek, ez az üzenete a kitagadásnak, nincs olyan, hogy helyrehozzuk. Amikor az ember elveszíti a megtartó közösségét, akkor onnantól kezdve veszélyben az élete, ezt nem mered kockáztatni.”
  • A beszélgetés egy feladattal zárult: Szabó T. Annának képek közül kellett választania. Így került szóba a tánc, amit az író csak úgy emlegetett, hogy „életem rettegése”. Gyerekként ugyanis balettozni tanult, de ügyetlennek érezte magát benne, és még csúfolták is, mert rövid, fiús volt a haja. Azóta fontos számára a hosszúhaj. 

Fotó: Valuska Gábor

Hírek
...
Hírek

Visky András és Tompa Andrea is ott lesz a zalai Margófeszten

...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Akár félmillió eurót is fizethetnek egy XV. századi francia szakácskönyvért

...
Hírek

Csontváry- és Gulácsy-kiállítás nyílik, megmutatjuk a két festőt versekben

...
Hírek

Egy új tanulmányból kiderül, hogy a legtöbben csak nyaralás alatt olvasnak

...
Hírek

Szabó Borbála: Petőfi zseniális, humoros, izgága [Petőfi200]

...
Gyerekirodalom

Az önkifejezésben, filmkészítésben, tudatos médiahasználatban is segít a Bookline Kids márciusi kiemelt könyve

...
Nagy

Kutyarágta kézirat, egy váratlan Batman-inspiráció, és egy író, aki utálta a saját könyvét

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen.