Szabó T. Anna: Óriási dolog a szégyenből kilépni

Szabó T. Anna: Óriási dolog a szégyenből kilépni

„Kisannaságról”, a családi nyomok követéséről, kényszeres bocsánatkérésről és az első szülésélmény felszabadító erejéről is mesélt Szabó T. Anna február 10-én a Szatyor Bárban, ahol a Sorsok között vendége volt. A Könyves Magazin és a Hadik új beszélgetéssorozatán Orvos-Tóth Noémi pszichológus, az Örökölt sors szerzője az irodalmon keresztül, de új nézőpontból igyekszik bemutatni az írókat, feltárva a személyes és családi történeteiket, hozott vagy átörökített sebeiket is. A sorozat első vendége Szabó T. Anna volt, akivel Törésteszt és Határ című novelláskötete nyomán ástak az író-költő családtörténetének mélyére. Pár pontban összeszedtük, mi mindenről volt szó az este folyamán. A teljes beszélgetés visszahallgatható a Könyves Magazin podcast-csatornáján

Forgách Kinga | 2020. március 04. |

  • Szabó T. Anna első feladata az volt, hogy vegyen elő egy tárgyat a táskájából, amin keresztül be tudja magát mutatni. Meglepő módon egy nagy adag katicabogár került elő, amelyek nyomán az írónak biológus édesapja jutott eszébe, illetve, hogy eredetileg etológus akart lenni.
  • Felmerült, hogy sok párhuzam van Szabó T. Anna és Orvos-Tóth Noémi életében. Például mindkettőjük sorsában nagy földrajzi változást hozott az 1987-es év: Szabó T. Anna Kolozsvárról Magyarországra költözött, Orvos-Tóth Noémi pedig családjával Németországba disszidált.
  • Szabó T. Anna elmondta, hogy bár akkor elhagyta a földet, amihez tíz körömmel ragaszkodott, a mai családját ennek köszönheti, valamint azt is, hogy elhagyhatta a „kisannaságot”.

  • „Kisanna” ő a családi rendszerben volt. Egyrészt a nagymamájához képest, akit szintén Annának hívtak, másrészt ez volt a neve és státusza legidősebb unokaként Erdély egyik leghíresebb családjában. „Önmagam elfogadtatásának a Kisannaságát jelentette.”
  • Nagyapja, Szabó T. Attila fontos nyelvész volt. Bár a 70-es, 80-as évek a magyar nyelv fenyegetettségének időszaka volt, ő mégis elkezdte az Erdélyi-magyar szótörténeti tárat összerakni, és ezzel egy fontos nemzeti feladatot vett magára.
  • A Határ című kötet kapcsán szóba került, hogy a nyomhagyás kényszere nagyon erős benne, és hogy még nem békélt meg a családi nyomok követése okozta feszültséggel. Először etológus akart lenni, majomkutató, valószínűleg azért, mert ott találkozott először női példaképekkel. „Ha etológus lettem volna, az apám lánya lettem volna, ha nyelvész, a nagyapám unokája.”
  • Édesapja mellett Szabó T. Ádám volt az, aki biztatta a versírásra. Tőle kapta például azt a gyönyörű könyvet, amelybe első verseit írta 12 éves korában.
  • Bár a nyomkövetés hagyománya fontos számára, szerinte nagy szükség volt rá, hogy eljöjjön, hogy a konkrét nyomból ki tudjon lépni és így megtalálja magát.
  • Kiderült az is, hogy bizonyos szempontból lázadásnak számított a családjábana költőség, mert a nagyapja a költőket nem vette komolyan, bohém embereknek tartotta őket.
  • A nagyon és a bocsánat a két leggyakrabban használt szava, de igyekszik figyelni ezekre. „Én még szülés közben is bocsánatot kértem, hogy összevéreztem a lepedőt.”
  • A kérdésre, hogy a családjában számára ki jelentett fontos női mintát, a dédnagymamája jutott eszébe, akit sokáig gyűlölt, mert szeretetlennek tartott. Utólag azonban édesanyjával össze tudták rakni, hogy bár olykor kegyetlen és hideg volt a gyerekeivel, de jót akart. „Nem volt meg benne az odafordulás szeretete, ennek a hagyományát édesapám teremtette meg a családban.”
  • Szerinte a családjában mindkét ágon nagyon elszánt, keservesen dolgozó nők voltak.
  • Egyébként voltak író emberek is a családban, csak ők nem futottak be pályát. Például volt egy Lenka nevű rokonuk, akit boldondnak tartottak és elveszett minden írása. De a nagyapjának is volt egy tehetséges testvére, akinek az életéről majd egyszer szeretne írni. Ő a család feketebárányának számított és sok titok lengi körül. 
  • Úgy érzi, még nem tart ott az életében, hogy feldolgozza a múltat, mert szeretne először a jövőről gondoskodni. „Nem tudom mások terhét még magamra venni.”
  • A családi titkok kapcsán a szégyen témája is előkerült. „A szégyen a kulcsszó a női írásban, ha van olyan, hogy női írás. Erről sokat lehetne beszélni.” 
  • Viszont nagyon nehéz a megszégyenítéseket nem továbbadni. Számára az anyaság legnagyobb traumája volt ennek a felismerése.
  • Példaként a gyerekkori bizonyítványát említette, amit karácsonykor elhozott neki az anyukája. Ez valódi gyomros volt számára, mert jó volt a bizonyítványa, holott úgy emlékezett magára, mint kínlódó, rossz tanulóra. Megrendítő volt az, hogy mit szégyellt.  „Ezt a fajta szégyenérzetet, ami az iskolával kapcsolatos, egy az egyben továbbadtam.”
  • Szerinte a szégyen és a szorongás közös tőből fakad. A szégyenből következik a szorongás és a szorongásból a szégyen.
  • Bár ő maga nem élt falun, de a kisközösségi reflexek dolgoznak benne is. Annak a tudata, hogy ha a skarlátbetű ott van az emberen bármilyen erkölcsi értelemben, akkor pusztulásra ítéltetett. Szerinte izgalmas, hogy az internetes közösség mennyire leképezi a törzs közösségeit, megteremtettük a kis köreinket, ahol egymásra acsaroghatunk.
  • A kérdésre, hogy milyen visszatérő mondatok voltak a családjában, Szabó T. Annának ez jutott eszébe: „Szegények vagyunk, de jól élünk.” Utálta ezt a mondatot, pedig minden családi ebéd után elhangzott.
  • A szégyen kapcsán szóba került az is, hogy nagyon erős testi-lelki élmény volt számára az első szülése. „Felszabadító volt, hogy ez nem szégyen.”
  • Az is kiderült, hogy a veszekedést neki tanulni kellett, mert a családjában nem volt mintája a veszekedésre. „Nagyon nehéz, viszont nagyon hasznos megtanulni veszekedni.”
  • A leggyilkosabb dolog szerinte a megsértődés. Meg lehet bántódni, az természetes, de a megsértődés acsargáshoz vezet.
  • Náluk a sértődés a családban nagyon erős volt. Gyakori volt a szeretetmegvonás is a sértődés miatt. „Amióta megértettem, hogy miért, hogy ez nem csak a paraszti reflex, hanem a kisebbségtudat reflexe is, azóta könnyebben meg tudom bocsájtani.”
  • Orvos-Tóth Noémi szerint olykor generációkon át adódik a szeretetmegvonás. A kitagadás pedig generációkon keresztül tönkre teheti a bizalom és a biztonság élményét. „Ha rosszul lépsz, akkor vége mindennek, ez az üzenete a kitagadásnak, nincs olyan, hogy helyrehozzuk. Amikor az ember elveszíti a megtartó közösségét, akkor onnantól kezdve veszélyben az élete, ezt nem mered kockáztatni.”
  • A beszélgetés egy feladattal zárult: Szabó T. Annának képek közül kellett választania. Így került szóba a tánc, amit az író csak úgy emlegetett, hogy „életem rettegése”. Gyerekként ugyanis balettozni tanult, de ügyetlennek érezte magát benne, és még csúfolták is, mert rövid, fiús volt a haja. Azóta fontos számára a hosszúhaj. 

Fotó: Valuska Gábor

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése

...
Hírek

Murakami idén is az irodalmi Nobel legnagyobb esélyese a fogadóirodáknál

...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

...
Hírek

Népmesék, megelevenedő nevek és a víz történetei [Programajánló]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.