A Margit-híd budai oldalán, a Trófea mellett nyitotta meg Szabados Ági Libertine névre keresztelt könyvesboltját. Az 1899-ben átadott szecessziós hangulatú Bruck-bérház nagy rajongója vagyok évtizedek óta: busszal vagy autóval mindig itt kanyarodtunk fel a hídra a nagyszüleimtől haza felé. Ez csak azért fontos, mert ez a keskeny kis ház számomra olyan volt, mint egy elhagyott szellemház. Az utcafrontról kis lépcsőn és miniteraszon megközelíthető lakás funkcióját sem értettem mindaddig, amíg meg nem látogattuk a Libertine-t a nyitás napján. A nyitás után egy órával már pörgött az élet: valaki a kanapén olvasott, jöttek Szabados ismerősei, akikkel közös szelfit készített, az olvasóközösségének tagjai is megjelentek, a háttérben meg zajlott a munka. 

A független kis könyvesboltoknak sehol a világon nem könnyű a helyzetük, pedig olyan romantikus téma, hogy annak idején Tom Hanks és Meg Ryan szerelmét is megnehezítette A szerelem hálójában című filmben a kicsi és a nagy csatája. Könyveket online vagy a nagy kereskedelmi láncokban vásárolnak az emberek, viszont a kötődést ki lehet alakítani a kisebbeknél is, és az erős influenszerek elérésével építkezni lehet. 

A vásárlóknak ugyanis még most is szükséges a személyesség, a bizalom és az a szakmai tudás, amivel az eladók segítenek az olvasónak megtalálni a következő könyvet. 

Arany létra és a Szerb Antal utca

A Libertine pici és szerethető. Kint egy kis terasz, bent egy nappali méretű szoba található. Konkrétan tényleg olyan, mint egy könyvmoly nappalija: bal oldalon egy fotel, egy kisebb könyvespolc, a falon fotó Szabó Magdáról, két instagramnyi üzenet, egy skicc Szabados Ágiról és egy archív kép a leégett könyvtárban válogató olvasókról. A polcon írógép. Az ablaknál a kis tökök mellett egy roxfortos könyvtámasz. Jobb oldalon fekete könyvespolc a földtől a plafonig tele könyvekkel, egy arany létra és egy aranybarna kanapé, valamint egy világtérkép, amin bejelölték Márquez, Murakami vagy Szerb Antal országát. Ezen az irodalmi térképen egyébként meglepően konfliktusmentes a világ. A kassza mögött kis konyha, egy Szerb Antal utcatábla. 

"Olvasóként állok itt. Nem vagyok irodalmár vagy szakértő, de mégis nagyon érdekel a könyvek világa"

 - mondja Szabados Ági, akit az ország az RTL Klub műsorvezetőjeként ismer, és aki saját bevallása szerint megőrül a könyvtárgytól. Mi alapvetően irodalom- és olvasásnépszerűsítő közösségépítőként ismerjük, és egyébként irodalomterapeuta is. Először elindította a Nincs Időm Olvasni Kihívást (NIOK): ez a harmincezres Facebook-csoport a közös olvasás szeretete miatt szerveződött, a tagok havi kihívásokat kapnak, adott témák mentén keresnek olvasnivalókat. A járvány előtti időkben rendszeresen tartottak találkozókat is. A NIOK-ra épült rá az olvasónapló, amellyel nyomon tudod követni az éves olvasmánylistádat, kommentárjaidat, kedvenc idézeteidet. Szabados Ági elvégezte a könyvmenedzser-képzést, ahol a könykiadói szakma legjobbjaitól tanult, és közben azt érezte, hogy ez sokkal jobban érdekli. Lassan két éve indította el a Lapozz a 99-re podcastsorozatát, aminek nem meglepő módon szintén az irodalom, az olvasás a központi témája. 

A Nagy Lépés: befektetés egy álomba

Szabados Ágnes tehát influenszer, vagyis hatással van sokak életére, és ez most két másik úton erősödik: kicsi és független könyvesboltot nyitott, illetve elindította könyvkiadóját is Peller Mariann első regényével. 

“Egy konyhai üzleti modellt készítettem, amiben segített a közgazdász párom, aki a dobozon kívül is tud gondolkodni”

- eleveníti fel az első lépéseket Szabados, aki az elmúlt fél évben céget alapított, kitalálta a könyvesbolt koncepcióját, kiadókkal tárgyalt és közben egy könyvet is kiadott. A sok kockázatra csak azt mondja, hogy most kellett megpróbálnia, mert az jobban zavarná, ha ezt a lehetőséget kihagyta volna: “A megtakarításaimat egy álomba fektettem”. 

Tavasszal kezdett azon gondolkodni, hogy szeretne egy könyvesboltot. Nyáron kezdett el a könyvkiadó indításán gondolkozni, aminek előzménye, hogy olvasónaplóját saját kiadásban adja ki. Évente négy cím kiadásával számol, az ötlettől a borítón át a marketingig mindenben szeretne benne lenni, így minden könyv megkapja tőle a kellő figyelmet.

A nyáron kérdezte meg Peller Mariann tévést, hogy nem írna-e könyvet, ha már “a spiritualitás az élete része, ezért hátha van benne egy történet is”. Később Szabados Ági szabadúszókkal vette körbe magát, és az akkor 80 százalékos állapotban lévő kéziratot még fejlesztették, megszerkesztették, közben megtanulta, hogy milyen “egy érzékeny szerzővel” dolgozni, de a végén Peller azt mondta, hogy “kifolyt belőle a történet, igazi spirituális élmény volt”. A végeredmény: a Végtelen kísértés című regény szerelmi történet, amit a fülszöveg szerint "átjár a spiritualitás, és amely megmutatja, mi is a karmikus összefonódáson alapuló szerelem". 

A másik friss kiadvány borítóján József Attila eredeti kézirata látható: ez az Időnyerő határidőnapló, "ami válogatott irodalmi szövegeken keresztül kalauzol el egy egész éven át tartó önismereti utazásra, miközben számos praktikus funkciója van, ami elősegíti a tudatos tervezést". 

A kiadói modell szerint a saját kiadású könyvei nem kerülnek be a nagy könyvkereskedelmi láncok polcaira, a nagy, 50-55 százalékos kereskedelmi árrést kiküszöbölendő kizárólag a boltjában vagy a webshopjában vásárolható meg. 

Hány könyvhöz tud kapcsolódni Szabados Ági?

“Én is szorongok egy több ezer négyzetméteres boltban” - és ez szerinte annak köszönhető, hogy iszonyatos túltermelés van, rengeteg cím jelenik meg és az olvasó el van veszve.

Szerinte a könyves influenszervilág is azért működik ennyire, mert segít tájékozódni az olvasóknak. “Itt csak annyi könyv van, amihez tudok még kapcsolódni” - teszi hozzá Szabados, akit az évek során sokszor kerestek meg kiadók, hogy 40-50 ezer forintért ajánlja a könyveiket, de ő mindig nemet mondott, mert csak olyan könyvekkel foglalkozott, amelyekbe beleszeretett. A Libertine ebből a szempontból is izgalmas kísérleti terep, hiszen “saját ízlésem alapján válogatok könyveket”. 

A saját ízlést a könyvespolcokon próbáltam megvizsgálni: megtalálhatók a 21. Század, a Libri-csoport, az Európa, a Bookline könyvei és egy-egy címmel a Magvető (Grecsó Krisztián: Vera) és a Cser Kiadó (Maja Lunde: A méhek története) is. A polcon találkoztam Kepes András, Rubik Ernő, Péterfy-Novák Éva, Szentesi Éva, Margaret Atwood, Carlos Ruíz Zafón, Háy János, Mucsi Zoltán, Paul Auster, Dezső András és Szabó Magda könyveivel is. A lista nem teljes, és folyamatosan bővül, de csak azzal, amit Szabados Ági megszeret.

Az árral szemben: a függetlenség ára

A Libertine-projekt legérdekesebb része ugyanis a függetlenség, ami a könyvpiacon elég speciális dolog, mert kevés olyan kereskedelmi szektor van, ami bizományosi alapon működik. 

Ez a látszólag szárazabb rész a cikkben fontos ahhoz, hogy megértsük, mennyire bevállalós dolog, amibe Szabados belekezdett. Szóval: a kiadó nem eladja, hanem átadja a könyvét a kereskedőnek, aki mondjuk bekér 1000 példányt egy címből. Eddig nem történt pénzmozgás, a kiadó a tulajdonát bizományba adta a kereskedőnek, és innentől abban bízhat csak, hogy a kereskedő jó helyre rakja ki a boltjában és el tudja adni. A nagy verseny miatt a jó helyekért, a kiemelésekért komoly pénzeket kell fizetni. Eltelik negyedév, a kereskedő elkészíti az elszámolást, a kiadó megkapja, hogy az adott kereskedő eladott 100 példányt. A 100 példány borítóra írt árából levonnak 50-55 százalékot és elutalják a fennmaradó összeget, valamint visszaküldik a 900 példányt, mert nem tudták eladni. A kereskedő nem vállal nagy kockázatot, a kiadó meg gondolkozhat azon, mit csináljon azzal a 900 példánnyal, amit három hónap után már nehezen lehet eladni. Oké, ez egy pesszimista szcenárió volt, hogy érzékeltetni tudjam, mi ebben a szívás.

Ezzel szemben Szabados Ági nem bizományba veszi át a könyveket, hanem megvásárolja. Egy-egy címből 3-5 darabot vesz, és ezt adja tovább. Azt mondja, hogy ez indulásnál nagy költség, de ez a függetlensége ára. Ez azt jelenti, hogy kereskedőként ő kockáztat és a kiadó nem, viszont ezért lesz szuperfontos a könyvesbolt és az üzleti modell tételmondata:

“Azt fogom megvenni, amiben hiszek”.

Mert ha valamelyik könyvbe beleszeret, akkor abból lehet, hogy nemcsak 3-5 példányt fog eladni, hanem sokkal többet, mert influenszerként hat a követőire, a NIOK-közösségre. Vagyis a személyes márkaépítés visszahathat az eladásokra is. (Pontatlan a példa, de Amerikában Oprah Winfrey könyvklubja nemcsak egy könyv életét, hanem egy íróét is meg tudja változtatni, annyira erős marketingeszköz, ha egy influenszer beleszeret egy könyvbe és még kommunikációs csatornái is vannak hozzá).

Szabados Ági édesanyja kalauz, édesapja mozdonyvezető, így a vállalkozói pálya elég messze esett tőle, de belevágott. A járvány idején a könyveladások a TÁRKI felmérése szerint 20-30 százalékkal estek vissza, az online kereskedelem sokkal hangsúlyosabb lett. Szabados kockáztat, de ennek a személyes történetnek pont azért lehet sikere, mert fenntarthatónak látszik ekkora méretben: egy erős és létező közösséget épített, hatékonyak a kommunikációs csatornái, a boltnak normális a mérete. Ide eleve csak akkor térsz be, ha tudsz a titkos könyvesboltról, mert az utcáról még nem nagyon látszik, és ha Szabados valamelyik platformjáról egyszer eljössz ide, akkor az elköteleződésed miatt biztosan vásárolni fogsz. Hosszú távon érdekes, milyen gyorsan és mennyi új cím kerülhet a rendszerbe, illetve az is, hogy például a NIOK működésére hogyan hat vissza ez a könyvesbolt.