Spiró György: Azért nem lettem sznob, mert nem mondták meg, mi a jó

Spiró György: Azért nem lettem sznob, mert nem mondták meg, mi a jó

Spiró György Mikor szabad ölni? című új esszékötetének (olvass bele ITT) bemutatóján  a szerzővel Dés László beszélgetett a Margó szombat esti programján sznobizmusról, a Színművészetiről és még egy nagyon kevés előadást megélt színpadi műről is, melyek mind az esszékötet témái között kaptak helyet. 

Fotó: Posztós János/ Margó Irodalmi Fesztivál

Rátkai Zsófi | 2021. június 13. |

Dés László mutatta be Spiró György új esszékötetét, a szerinte a dermesztő Mikor szabad ölni? címmel ellátott művet. A bemutató felolvasással kezdődött, az Olvasni jó című írást Dés László előadásában hallhattuk, mely a szerző olvasáshoz fűződő kapcsolatának gyökereihez nyúlt vissza. Dés ezután felhívta rá a figyelmet, hogy az esszék alcím ellenére a könyvben nagyon sok történet van, melyeket Spiró a barátairól, ismerőseiről és a saját életéről írt,  például a színházaknál tapasztaltakról, amelyek rendkívül élvezetesek. “Az esszék nagyon jól vannak megírva, sokat lehet belőlük tanulni, és nagyon eredeti szempontok szerint nézi a dolgokat”, teszi hozzá Dés és elárulja, hogy a címadó írás a Hamletről szól. 

SPIRÓ GYÖRGY
Mikor szabad ölni?
Magvető, 2021, 168 oldal
-

A beszélgetés következő részében Dés László tetszését fejezte ki az iránt, hogy Spiró György a sok olvasás ellenére nem vált sznob olvasóvá, mindent olvas, emellett sokat ír színházba is, majd feltette a kérdést, hogyan élte meg Spiró a covidos időszakot. A szerző a sznobizmus jelentésével indította válaszát (sine nobilitate), amely hajdanán nem volt dehonesztáló, és hozzátette, hogy szerinte sznobizmus nélkül nincs művészet. Sőt, attól még lehet valaki nagyon tehetséges, mert nem nemesi származású. Ezután elmesélte, hogy gyerekkorában náluk nem voltak otthon könyvek, édesapja műszaki értelmiségi, édesanyja színésznő volt - utóbbiak “nem arról voltak híresek, hogy agyon olvasták volna magukat”, mondta Spiró és kiemelte, a 30-as évek bestsellerei és 1945 után néhány szocreál mű volt az, amelyeket ő először elolvasott. 

-

Spiró szerint nem a nemes emberek, hanem a sznobok tartják el a kultúrát, azok, akik szerettek volna értelmiségiek lenni, és ez a 20-as, 30-as években a munkás elitre  is igaz volt. A sznob kifejezés tehát kicsit furcsán hat a magyarban, jegyezte meg. “Én azért nem lettem sznob, mert nem mondták meg, mi a jó. Ahol a gyereket okítják, megmondják, mi a jó, azt elraktározzák az agyukban. Én meg nem raktároztam el, mert nekem nem mondták meg”, mesélte a szerző, majd egy kötetről beszélt, amely édesanyja szerint értékes könyv volt, de utóbb Spiró György számára kiderült, hogy a könyv érdektelen színikritikák tömege csupán. 

Dés azzal folytatta, hogy ő például abszolút sznobként kezdett el jazz zenét hallgatni, de nem értette. “De abbéli dühömben hallgattam, hogy én, aki zenét tanultam tiszta forrásból, nem értem azt a zenei nyelvet. Tudtam viszont, hogy ez valami nagy dolog a távoli New Yorkból, de egyszer csak  nem hogy elkezdtem élvezni ezt a zenei nyelvet, hanem csinálni is. Ennyit a sznobizmusról”. Majd beszélgetőtársa felé fordult azzal, hogy az íráshoz fenék kell és kitartás, és ismét kérte Spirót, hogy meséljen arról, a covid alatt mit csinált. Elhangzott, hogy teljesen ugyanazt csinálta szinte, amit a korábbi évtizedekben, gyűjtötte az anyagokat és írt. Hozzátette, “az nem volt rossz, hogy kevesebb este kellett elmenni színházba”. Bár rettenetesen tud örülni, ha egy előadás nagyszerű, volt 7-8 olyan előadás is az életében, amelynek örült, de olyan is volt, hogy kevésbé. 

-

Ekkor felolvasás következett, Az én főiskolám című írásból egy részletet olvasott fel Dés, amely őt a mai mostoha viszonyokra, a mai oktatásra (néha kréta sincs) és az SZFE-s diákokkal történtekre emlékeztette, majd megjegyezte, a kormánymédiában miként minősítették a hallgatókat, hogy hogyan voltak képesek ezekben a kollégiumi szobákban élni, mintha disznók lennének - mintha ők tehetnének róla. Dés szerint ez az esszé az SZFE-s diákokról szól, pedig egy kikacsintás sincs benne. Ekkor arról beszélt a szerző, hogy mikor Ascher Tamás idejében óraadóként dolgozott ott, milyen körülmények voltak: levegőtlen termek, nem volt elég szék, és ma is van olyan terem, ahol eleve nincs fűtés a Vas utcában és az Uránia-házban is. Ennek oka nem az, hogy a tanárok és a mindenkori vezetők nem akarták felújítani, hanem az, hogy nem volt pénz. “Mindeközben pedig működött a dolog, iszonyatos meló folyt végig és általában hajnalig próbáltak a körülmények ellenére”, jelentette ki a szerző.

Majd az épületről beszélt, mikor adták át a Színművészetinek, és milyen hatalmas előny volt a kollégium közelsége ezeknek a gyerekeknek. Egyik esszéjében írt Bálint Lajosról, akit nem hívtak meg tanítani a Színművészetire, lehet, épp ezért tarthatta úgy, hogy nem mindenki tudott jól tanítani ott,  de Spiró szerint óriási művészek és pedagógus egyéniségek voltak a színművész oktatók között és áldozatos munkát végeztek. 

-

Továbbá hajdani oktatókat emlegetett (Márton László, Kerényi Imre, stb) és dicsérte a tutori szemléletet, mely során a diákkal személyesen megvitatva tudtak fejlődést elérni. Dés egyetértett ezzel, majd a kint leszakadó eső zajától kísérve felolvasás következett Spiró Györgytől, egy színházi esszét hallhattunk, amelyet Dés László zenei produkciója követett. Majd elhangzott egy történet Fellini Nők városa című filmjének színpadi adaptációjáról, Lukács Andor rendezésében, Dés László zenéjével, Spiró dalszövegeivel, amely kevés előadást élhetett csak meg, mivel Fellini ügynöksége nem adott színházi jogot. A filmről megtudtuk, hogy a már leforgatott filmanyagot egy tűzvész elpusztította, ám a kevesebb pénzből újra leforgatott film már nem lett ugyanolyan dús. Ez volt Dés és Spiró első közös munkája, amit Dés bukásként élt meg a fiaskó miatt. Abban bíztak egyébként, hogy bemutatják a darabot és utólag csak megadják a jogokat, de nem így történt. 

Dés ezután a kaposvári színház pénzügyi nehézségeit vázolta fel kiemelve a Fellininek végül nem fizetett jogdíj arányát a színház éves költségvetéséhez. Majd visszatért a kötethez, méltatott további esszéket, említette a két Kertész Imréről és a Kertész első feleségéről, Vas Albináról szóló írást, ez utóbbiban szerinte benne van az egész 20. század. Albina 1995-ben meghalt, de Kertész Imre nem írt róla halála után sem, amit Dés furcsállott. A kérdés úgy szólt, hogy Spiró nem gondolkodott-e azon, hogy ő megírja ezt a történetet. A válaszból megtudtuk, hogy valóban változatos fordulatok voltak a hölgy életében, és említést is tett róla valamelyik írásában, majd áttért Kertész Imre életére, amelyről ő is új dolgokat tudott meg egy egykori rádióinterjúból, például, hogy Kertész börtönőr volt a Fő utcában. Ezt nem írta meg Kertész, se a budapesti alvilágot, ami érdekesség szerintük. Ezután Spiró György Sorstalanságról írt hajdani ÉS-beli kritikájáról és annak körülményeiről, majd a Kertész Imre Nobel-díját megelőző időkről esett szó. Spiró Hajnóczy javaslatára olvasta a regényt és akkor ismerte meg Kertészt egy alkalommal Szigligeten. A szerző elmesélte, hogy találkozott Kertész Imrével, aki akkor érdeklődött csak Spiró véleménye iránt a könyvről, amikor ő kritikai megjegyzéssel élt, “a vége el van szúrva”, idézte fel Spiró. A programot Dés László zenei produkciója zárta.   

Hírlevél feliratkozás

 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Podcast

Vékony, de súlyos Spiró új esszékötete

Tavasszal jelent meg Spiró György esszékötete, a Malaccal teljes éveink (olvass bele ITT), amelyben többek között az Eötvös Collegiumról olvashatunk szubjektív visszaemlékezést. A kötetet a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be, ahol a szerzővel Margócsy István beszélgetett. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

...
Nagy

Spiró az Eötvös Collegium évei alatt érezte először otthon magát Budapesten

Egy vékony, de annál súlyosabb esszékötetben gondolkodott Spiró György, aki a Malaccal teljes éveinkben az Eötvös Collegiumban töltött éveket idézi meg, de reflektál a rendszerváltás időszakára is.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Nagyon jól hozza a varázslóvilág hangulatát a Harry Potter és a bölcsek köve-film bemutatásának huszadik évfordulójára megálmodott kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája. Bár a kérdésekre egy vérbeli Harry Potter-rajongónak nem olyan nehéz válaszolni, a meglepetésvendégek és a nosztalgiázás miatt mindenképpen érdemes megnézni.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Polc

Ali Smith: a világ kizökkent, de nincs veszve minden

...

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

...

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

...

A Keresztutak az eddigi legnagyobb kísérlet arra, hogy Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat

...
A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Szórakozás

Székely Kriszta 8 évesen egy Offenbachban játszott, most rendezett egyet

Több mint 25 év után tűzte ismét műsorra a Magyar Állami Operaház Jacques Offenbach operáját, a Hoffmann meséit. Székely Kriszta rendezővel a próbafolyamat kihívásairól, a kettős szereposztás különlegességéről, és saját Offenbach-kötődéseiről is beszélgettünk.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

Zalán Tibor személyében november 27-én új kulcsőrt avatnak a Mesemúzeumban.

...
Szívünk rajta

Mourlevat a fekete humort franciás könnyedséggel elegyíti

Jean-Claude Mourlevat könyveiben nem riad vissza a szokatlan vagy épp meghökkentő témaválasztástól, a Szívünk rajtában a hónap könyvének választott Putifár tanár úr visszavág is egy nyugdíjba vonult tanár bosszújáról szól. A kötet László Kinga fordításában és Rofusz Kinga illusztrációival jelent meg magyarul – a fordítót a könyvről és az íróról, az illusztrátort pedig a Putifár képi világáról faggattuk.