Sosem dőlhetünk hátra – Érzelmi próbatételeink egy életen át

Sosem dőlhetünk hátra – Érzelmi próbatételeink egy életen át

Dr. Belső Nóra pszichiáter könyve azt mutatja be, milyen kihívásokkal és rizikótényezőkkel találhatjuk szembe magunkat az életünk különböző szakaszaiban. A születéstől, sőt, a születés előttől az időskorig és a halálig folyton újabb és újabb feladatokkal szembesülünk, ezek pedig az érzelmi életünket is próbára teszik. Az Életciklusok és hangulatzavarok arról szól, hogy az egyes életkorokban mik járulhatnak hozzá a hangulatzavarok kialakulásához, és mit tehetünk annak érdekében, hogy a lehető leginkább kiküszöböljük az előfordulásukat.

Jakobovits Kitti | 2021. november 17. |

Az ismeretterjesztő könyveknek nincs könnyű dolguk. Ahhoz, hogy felkeltsék az emberek ismeretek iránti igényét és kíváncsiságát, megkapó, nekik/róluk szóló címet kell kapniuk, viszont az ismeretek, amiket terjesztenek, gyakran közel sem olyan egyszerűek, mint a hívószavak, amikkel hirdetik őket. Mindezek miatt gyakran túl sok mindennek kellene megfelelniük, olyan elvárásoknak/elképzeléseknek is, amiknek szinte lehetetlen feladat. Ha a Hogyan küzdjünk meg életünk hullámvölgyeivel? alcímet vesszük példának: reálisan nézve képtelenség, hogy kétszáz oldalnyi szöveg egyértelmű, pontos, és mindannyiunk számára működő válaszokat adjon egy ilyen kérdésre, mégis, sok olvasó saját asszociációi és prekoncepciói alapján talán ezt várja majd.

Dr. Belső Nóra
Életciklusok és hangulatzavarok
Hvg Könyvek, 2020, 208 oldal
Dr. Belső Nóra: Életciklusok és hangulatzavarok

Személy szerint örülök, hogy a kérdés-válasz alapú önsegítő jelleg mögött aztán mégsem ezzel találtam szemben magam. Sokkal inkább mindazzal, amit fejlődéslélektan, személyiség-, kognitív és affektív pszichológia, pszichopatológia kurzusokon hallottunk, ráadásul egy tapasztalt pszichiáter meséli el. A páciensei és saját élete példáit gyakran illeszti az elméleti keretek közé, de egyszer sem szedi pontokba, hogy mi magunk itthon mit és hogyan tegyünk az életünk bizonyos fordulópontjain, hogy gondtalanul és papírforma szerint haladjunk rajtuk végig. Inkább óvatosságra intő táblákat helyez el, hogy tudjuk, mikor milyen veszélyre számíthatunk.

Normatív krízisek, normatív hangulatzavarok

A normatív jelző itt arra utal, hogy válságok és általuk hangulatzavarok kialakulhatnak “természetes úton”, a normál életfolyamatok változásaiból adódóan is, nem kell hozzájuk kifejezett baleset, trauma, vagy más nem szükségszerűen bekövetkező életesemény (amiket ezek váltanak ki, azokat akcidentális kríziseknek nevezzük). A normatív krízisek olyan helyzetek, amikkel a legtöbb ember szembesül élete során, és amik megoldásához a korábbi eszköztárunk már nem bizonyul elégnek, ezért új megoldásmódokat kell kialakítanunk – tulajdonképpen ez maga a felnövés. Az ilyen helyzetek lehetőséget adnak a fejlődésre, a szintlépésre, a tapasztalatszerzésre. Ugyanakkor, ha a krízissel való megküzdés nem sikeres, akkor benne is ragadhatunk egy életszakaszban, vagy bizonyos kritikus részeit vagy a korábbi megküzdési repertoárunkat visszük tovább a következőbe, ahol velük annyira sem fogunk boldogulni, mint az előzőben.

Ezért fontos, hogy minden életszakaszban megéljük, és a lehető legjobb módon kezeljük az adott feladatot,

hiszen a további szintek mind arra az alapra épülnek majd, amit ezekben a helyzetekben döntéseink és megoldásmódjaink által megalkotunk.

Az emberi fejlődés szakaszos jellegét hangsúlyozza Erik Erikson, aki pszichoszociális fejlődéselméletével az első volt, aki a fejlődést az egész életen át tartó folyamatként írta le (korábban már Freudnál is megjelent a szakaszos elképzelés, az ő pszichoszexuális fejlődéselmélete azonban csak a serdülőkor végéig, a felnőtté válásig foglalkozott a kérdéssel). Erikson nyolc fő szakaszt jelölt ki a születéstől a halálig, és azóta újabb kutatók természetesen már ezeket is árnyalják, vagy újabb szakaszokat próbálnak beilleszteni, de az alapszerkezet kétségkívül még a mai napig meghatározza azt, ahogy az emberi életútról gondolkodunk. Dr. Belső Nóra könyve is többé-kevésbé ezt a felosztást követi, bár megjegyzi, hogy klinikusi tapasztalataira jelentősen alapozva inkább saját megállapításait osztja meg.

Valahogy, főleg itthon, még mindig nem tudjuk normálisan kezelni a pszichés témákat és a hangulatzavarokat. Vagy túl könnyen dobálózunk velük másokra (minden ex nárcisztikus, ugye) és diagnosztizáljuk magunkat (“napok óta depis vagyok”, “úgy beszorongtam”), vagy túl ritkának tartjuk, olyan szerencsétlenségeknek, amik velünk úgysem történhetnek meg, de ha hallottunk valakiről, aki látott valakit, akkor még azt is messziről elkerüljük, aki ezt az egészet mesélte nekünk. Pedig, ahogy a könyv is említi, mindezek előfordulása gyakoribb, mint gondolnánk: “Nemzetközi és hazai adatok szerint a felnőtt lakosság csaknem 20%-a legalább egy depressziós fázison keresztülmegy élete során, és az ismétlődően zajló vagy krónikus depressziók prevalenciája is meghaladja a 10%-ot. Ez Magyarországon körülbelül két-, illetve egymillió embert jelent! Fontos megjegyezni, hogy a depresszió nem azonos a rossz társadalmi és szociális viszonyok okozta, többnyire jogos rossz közérzettel, hiszen az igen nehéz körülmények között élők többsége nem depressziós, míg a depresszióban szenvedők jelentős hányada az átlagnál lényegesen jobb körülmények között él. Téves az a nézet, amely a depressziót csupán a hangulati élet indokolatlan és tartós negatív irányú eltolódásával azonosítja.”

Ennek a 20 és 10 százaléknak a nagy része normatív (bár ez lehet, hogy önkényes elnevezés, a könyv inkább életciklus vagy életesemény által provokált hangulatzavarnak nevezi) hangulatzavar, és ha ezt megértjük, talán közelebb juthatunk ahhoz, hogy megismerjük saját működésünket és elfogadóbbak legyünk másokéval szemben.

Nincs pihenés

Az életszakaszok jönnek egymás után, ha akarjuk, ha nem.

Velük együtt pedig minden újabb és újabb kihívás is, amivel meg kell küzdenünk. Bármilyen idősek vagyunk és bármilyen élethelyzetben vagyunk, mindig van feladatunk, amit át kell gondolnunk és valamilyen megoldást találnunk arra, hogyan tovább. A könyv abban kíván nekünk segíteni, hogy ezt tudatosítva nagyobb szerepet vállalhassunk életünk irányításában, így pedig felkészültebben és erősebben állhassunk a következő akadály elé:

“Ebben a könyvben szeretnék segítséget nyújtani az olvasónak, hogy megismerje azokat a jellegzetes életszakaszokat, amelyeken áthaladva – a kézzelfoghatóbb biológiai változások mellett, mindenkinél más és más hangsúlyokkal – lelki, érzelmi és személyiségbeli fejlődés, személyiségváltozás következik be. Ha megismerjük életünk állomásait, amelyek talán félelmeket, de mindenképpen új életérzéseket és tapasztalatokat tartogatnak számunkra, könnyebben tudunk megbirkózni velük. A különböző életciklusokban bekövetkező jellegzetes változásokat nem kell passzívan elviselnünk, aktív részesei is lehetünk saját fejlődésünknek.”

Természetesen ez a tudatos vagy aktív jelenlét nem azt jelenti, hogy karóránkra pillantva könnyedén konstatáljuk, hogy "ma délután 3-kor gyermekkorból a serdülőkorba léptünk, gyerünk, nézzük meg, milyen új feladatok érkeztek". Ezekben a korai szakaszokban különösen nem, de a határok később sem lesznek sokkal élesebbek. 

Egyrészt a szakaszokat és változásaikat az életkor mellett sok egyéb tényező is meghatározza, úgy, mint a történelmi kor, a hely, a kultúra, a neveltetés, a vallás, illetve az események maguk, amikkel találkozik az ember, ezek pedig hatalmas egyéni különbségeket eredményeznek az életutak történeteiben. Dr. Belső Nóra a könyv bevezetőjében a nagymamája példáját hozza, akinek a története jól szemlélteti mindezt: “Nagymamám életében pár év alatt lezajlott szinte minden, ami a gyermekkor után következik: munkába állás, házasság, szülés…”. Mai fejjel gondolkodva ezeket simán elosztjuk akár több évtizedre is, néhány generációval ezelőtt viszont sokkal természetesebb volt, hogy ezek a jelentős életesemények ilyen szorosan követték egymást.

Másrészt a változás leggyakrabban egy átmeneti állapot formájában jelentkezik,

és nem lehet egy adott szülinaphoz vagy hivatalos papírhoz kötni, ezért nehéz is tetten érni. Érezni viszont ekkor is érezzük, és a tudatosság inkább erre vonatkozik: hogy tudjuk észrevenni a bennünk és/vagy körülöttünk elinduló változást, és az ahhoz kapcsolódó hangulati, érzelmi összetevőket is. Tudjunk nyitottan és megértően, ugyanakkor ha szükséges, segítséget kérve fordulni feléjük.

Érzelmi próbatételeink

A könyv egyszerűen és érthetően adja át azt is, mit értünk hangulatzavar alatt és milyen különböző típusait különíthetjük el.

Hangulatunk változása alapvetően egy természetes folyamat, aminek természetes része az is, hogy időnként negatív érzelmeket, szomorúságot, félelmet, szorongást élünk meg. Vannak azonban olyan kritikus időszakok, amikor ezek előfordulásának esélye különösen megnő: “Az életciklusváltások szinte mindig lelkiállapot-változással járnak; az viszont egyedi, ki hogyan tud együtt élni lelkiállapotának természetes hullámzásaival. Van, aki hamar kialakítja új lelki egyensúlyát, másoknál az életciklus-változások hangulati labilitáshoz, szorongáshoz vagy hangulatzavarokhoz vezetnek”. A hangulat definíció szerint “az ember látásmódját, gondolkodását, tudatát és magatartását viszonylag tartósan befolyásoló érzelmi állapot”. A hangulat tehát olyan, mint egy szűrő, amin keresztül érzékelem és feldolgozom a bennem és körülöttem zajló történéseket. Zavarról akkor beszélünk, amikor ez a tartósan fennálló állapot bizonyos egyensúlyvesztést okoz, és negatív következménnyel jár mind az egyénre, mind a környezetére. “A pszichésen kiegyensúlyozott, egészséges ember képes arra, hogy felismerje az aktuális hangulati beállítódását, és kontroll alatt tartsa a hangulat által elindított reakcióit, érzelmi kifejezéseit, netán indulatait. Hangulatzavarok esetén az egyensúly megbomlik, és a hangulat tartósan valamely irányba – ez lehet negatív és pozitív is – tolódik el.” Azt, hogy valóban mennyi mindenre kihat az aktuális hangulatunk, biztosan sokan tapasztaltuk már. Gondoljunk csak arra, hogyan befolyásolja a jó- vagy rosszkedvünk a belső energiaszintünket, a produktivitásunkat, az étkezésünket, az alvási ritmusunkat, a másokkal való kommunikációnkat, az életről vallott nézeteinket és még számos egyéb dolgot. 

Hangulatzavar esetén ezek a területek mindegyike érintetté válhat, és az egyensúly visszaszerzéséhez ilyenkor szakember segítségére lehet szükség.

A könyv által beleláthatunk abba, milyen szorongáskeltő helyzetekkel találkozhat például egy csecsemő, egy felnőttkor küszöbén, a “kapunyitásnál” álló fiatal felnőtt, egy az életközéphez, a “kapuzáráshoz” érő felnőtt, egy nagyszülő, vagy tulajdonképpen bárki más. Ha valahol, akkor ebben a könyvben tényleg mindannyian megtaláljuk magunkat – legalábbis annak az életszakasznak a leírását mindenképp, amiben mi magunk járunk.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A férfiak érzelmi tere az irodalom – Négy mű válaszul Steve Biddulph Férfilét című könyvére

A férfiak számára nincs elég tér és lehetőség az érzelmeik megélésére és kifejezésére. Többek között erről beszél Steve Biddulph Férfilét című könyvében is. Ez sajnos valóban így van, az irodalom terén mégis mintha bővelkednének mindabban, amit a való életben nem tapasztalhatnak meg. 

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

“Nem minden nő anya, de minden nő lánya egy másik nőnek” – Három szöveg az Anyaseb című könyvhöz

Nemrég írtunk  Bethany Webster Anyaseb című könyvéről, ebből származik a címbeli idézet is. Most három olyan szépirodalmi szöveget mutatunk, ami hasonló témákkal foglalkozik.

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

...
Könyvtavasz

A macskák profik abban, hogy aggódás helyett inkább a valóságos dolgokkal foglalkozzanak

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Polc

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

...

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

...

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

...

Bruck Edith regénye a tanúságtétel és az újrakezdés könyve

...
...
Kritika

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

„Még élhet valódi életet az ember, még mindig csinálhat valódi dolgokat!” – mondogatja magának mantraként Patricia Lockwood rendhagyó regényének elbeszélője, aki – csakúgy, mint mindannyian – az internet foglya lett. Az Erről nem beszélünk az elvesztegetett időről, a testnélküliségről, a hírfolyamban töltött, mémekké redukálódott életről és egy újfajta zsarnokságról szól.

Szerzőink

...
vl

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...
Sándor Anna

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

...
Valuska László

Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.