Sosem dőlhetünk hátra – Érzelmi próbatételeink egy életen át

Sosem dőlhetünk hátra – Érzelmi próbatételeink egy életen át

Dr. Belső Nóra pszichiáter könyve azt mutatja be, milyen kihívásokkal és rizikótényezőkkel találhatjuk szembe magunkat az életünk különböző szakaszaiban. A születéstől, sőt, a születés előttől az időskorig és a halálig folyton újabb és újabb feladatokkal szembesülünk, ezek pedig az érzelmi életünket is próbára teszik. Az Életciklusok és hangulatzavarok arról szól, hogy az egyes életkorokban mik járulhatnak hozzá a hangulatzavarok kialakulásához, és mit tehetünk annak érdekében, hogy a lehető leginkább kiküszöböljük az előfordulásukat.

Jakobovits Kitti | 2021. november 17. |

Az ismeretterjesztő könyveknek nincs könnyű dolguk. Ahhoz, hogy felkeltsék az emberek ismeretek iránti igényét és kíváncsiságát, megkapó, nekik/róluk szóló címet kell kapniuk, viszont az ismeretek, amiket terjesztenek, gyakran közel sem olyan egyszerűek, mint a hívószavak, amikkel hirdetik őket. Mindezek miatt gyakran túl sok mindennek kellene megfelelniük, olyan elvárásoknak/elképzeléseknek is, amiknek szinte lehetetlen feladat. Ha a Hogyan küzdjünk meg életünk hullámvölgyeivel? alcímet vesszük példának: reálisan nézve képtelenség, hogy kétszáz oldalnyi szöveg egyértelmű, pontos, és mindannyiunk számára működő válaszokat adjon egy ilyen kérdésre, mégis, sok olvasó saját asszociációi és prekoncepciói alapján talán ezt várja majd.

Dr. Belső Nóra
Életciklusok és hangulatzavarok
Hvg Könyvek, 2020, 208 oldal
Dr. Belső Nóra: Életciklusok és hangulatzavarok

Személy szerint örülök, hogy a kérdés-válasz alapú önsegítő jelleg mögött aztán mégsem ezzel találtam szemben magam. Sokkal inkább mindazzal, amit fejlődéslélektan, személyiség-, kognitív és affektív pszichológia, pszichopatológia kurzusokon hallottunk, ráadásul egy tapasztalt pszichiáter meséli el. A páciensei és saját élete példáit gyakran illeszti az elméleti keretek közé, de egyszer sem szedi pontokba, hogy mi magunk itthon mit és hogyan tegyünk az életünk bizonyos fordulópontjain, hogy gondtalanul és papírforma szerint haladjunk rajtuk végig. Inkább óvatosságra intő táblákat helyez el, hogy tudjuk, mikor milyen veszélyre számíthatunk.

Normatív krízisek, normatív hangulatzavarok

A normatív jelző itt arra utal, hogy válságok és általuk hangulatzavarok kialakulhatnak “természetes úton”, a normál életfolyamatok változásaiból adódóan is, nem kell hozzájuk kifejezett baleset, trauma, vagy más nem szükségszerűen bekövetkező életesemény (amiket ezek váltanak ki, azokat akcidentális kríziseknek nevezzük). A normatív krízisek olyan helyzetek, amikkel a legtöbb ember szembesül élete során, és amik megoldásához a korábbi eszköztárunk már nem bizonyul elégnek, ezért új megoldásmódokat kell kialakítanunk – tulajdonképpen ez maga a felnövés. Az ilyen helyzetek lehetőséget adnak a fejlődésre, a szintlépésre, a tapasztalatszerzésre. Ugyanakkor, ha a krízissel való megküzdés nem sikeres, akkor benne is ragadhatunk egy életszakaszban, vagy bizonyos kritikus részeit vagy a korábbi megküzdési repertoárunkat visszük tovább a következőbe, ahol velük annyira sem fogunk boldogulni, mint az előzőben.

Ezért fontos, hogy minden életszakaszban megéljük, és a lehető legjobb módon kezeljük az adott feladatot,

hiszen a további szintek mind arra az alapra épülnek majd, amit ezekben a helyzetekben döntéseink és megoldásmódjaink által megalkotunk.

Az emberi fejlődés szakaszos jellegét hangsúlyozza Erik Erikson, aki pszichoszociális fejlődéselméletével az első volt, aki a fejlődést az egész életen át tartó folyamatként írta le (korábban már Freudnál is megjelent a szakaszos elképzelés, az ő pszichoszexuális fejlődéselmélete azonban csak a serdülőkor végéig, a felnőtté válásig foglalkozott a kérdéssel). Erikson nyolc fő szakaszt jelölt ki a születéstől a halálig, és azóta újabb kutatók természetesen már ezeket is árnyalják, vagy újabb szakaszokat próbálnak beilleszteni, de az alapszerkezet kétségkívül még a mai napig meghatározza azt, ahogy az emberi életútról gondolkodunk. Dr. Belső Nóra könyve is többé-kevésbé ezt a felosztást követi, bár megjegyzi, hogy klinikusi tapasztalataira jelentősen alapozva inkább saját megállapításait osztja meg.

Valahogy, főleg itthon, még mindig nem tudjuk normálisan kezelni a pszichés témákat és a hangulatzavarokat. Vagy túl könnyen dobálózunk velük másokra (minden ex nárcisztikus, ugye) és diagnosztizáljuk magunkat (“napok óta depis vagyok”, “úgy beszorongtam”), vagy túl ritkának tartjuk, olyan szerencsétlenségeknek, amik velünk úgysem történhetnek meg, de ha hallottunk valakiről, aki látott valakit, akkor még azt is messziről elkerüljük, aki ezt az egészet mesélte nekünk. Pedig, ahogy a könyv is említi, mindezek előfordulása gyakoribb, mint gondolnánk: “Nemzetközi és hazai adatok szerint a felnőtt lakosság csaknem 20%-a legalább egy depressziós fázison keresztülmegy élete során, és az ismétlődően zajló vagy krónikus depressziók prevalenciája is meghaladja a 10%-ot. Ez Magyarországon körülbelül két-, illetve egymillió embert jelent! Fontos megjegyezni, hogy a depresszió nem azonos a rossz társadalmi és szociális viszonyok okozta, többnyire jogos rossz közérzettel, hiszen az igen nehéz körülmények között élők többsége nem depressziós, míg a depresszióban szenvedők jelentős hányada az átlagnál lényegesen jobb körülmények között él. Téves az a nézet, amely a depressziót csupán a hangulati élet indokolatlan és tartós negatív irányú eltolódásával azonosítja.”

Ennek a 20 és 10 százaléknak a nagy része normatív (bár ez lehet, hogy önkényes elnevezés, a könyv inkább életciklus vagy életesemény által provokált hangulatzavarnak nevezi) hangulatzavar, és ha ezt megértjük, talán közelebb juthatunk ahhoz, hogy megismerjük saját működésünket és elfogadóbbak legyünk másokéval szemben.

Nincs pihenés

Az életszakaszok jönnek egymás után, ha akarjuk, ha nem.

Velük együtt pedig minden újabb és újabb kihívás is, amivel meg kell küzdenünk. Bármilyen idősek vagyunk és bármilyen élethelyzetben vagyunk, mindig van feladatunk, amit át kell gondolnunk és valamilyen megoldást találnunk arra, hogyan tovább. A könyv abban kíván nekünk segíteni, hogy ezt tudatosítva nagyobb szerepet vállalhassunk életünk irányításában, így pedig felkészültebben és erősebben állhassunk a következő akadály elé:

“Ebben a könyvben szeretnék segítséget nyújtani az olvasónak, hogy megismerje azokat a jellegzetes életszakaszokat, amelyeken áthaladva – a kézzelfoghatóbb biológiai változások mellett, mindenkinél más és más hangsúlyokkal – lelki, érzelmi és személyiségbeli fejlődés, személyiségváltozás következik be. Ha megismerjük életünk állomásait, amelyek talán félelmeket, de mindenképpen új életérzéseket és tapasztalatokat tartogatnak számunkra, könnyebben tudunk megbirkózni velük. A különböző életciklusokban bekövetkező jellegzetes változásokat nem kell passzívan elviselnünk, aktív részesei is lehetünk saját fejlődésünknek.”

Természetesen ez a tudatos vagy aktív jelenlét nem azt jelenti, hogy karóránkra pillantva könnyedén konstatáljuk, hogy "ma délután 3-kor gyermekkorból a serdülőkorba léptünk, gyerünk, nézzük meg, milyen új feladatok érkeztek". Ezekben a korai szakaszokban különösen nem, de a határok később sem lesznek sokkal élesebbek. 

Egyrészt a szakaszokat és változásaikat az életkor mellett sok egyéb tényező is meghatározza, úgy, mint a történelmi kor, a hely, a kultúra, a neveltetés, a vallás, illetve az események maguk, amikkel találkozik az ember, ezek pedig hatalmas egyéni különbségeket eredményeznek az életutak történeteiben. Dr. Belső Nóra a könyv bevezetőjében a nagymamája példáját hozza, akinek a története jól szemlélteti mindezt: “Nagymamám életében pár év alatt lezajlott szinte minden, ami a gyermekkor után következik: munkába állás, házasság, szülés…”. Mai fejjel gondolkodva ezeket simán elosztjuk akár több évtizedre is, néhány generációval ezelőtt viszont sokkal természetesebb volt, hogy ezek a jelentős életesemények ilyen szorosan követték egymást.

Másrészt a változás leggyakrabban egy átmeneti állapot formájában jelentkezik,

és nem lehet egy adott szülinaphoz vagy hivatalos papírhoz kötni, ezért nehéz is tetten érni. Érezni viszont ekkor is érezzük, és a tudatosság inkább erre vonatkozik: hogy tudjuk észrevenni a bennünk és/vagy körülöttünk elinduló változást, és az ahhoz kapcsolódó hangulati, érzelmi összetevőket is. Tudjunk nyitottan és megértően, ugyanakkor ha szükséges, segítséget kérve fordulni feléjük.

Érzelmi próbatételeink

A könyv egyszerűen és érthetően adja át azt is, mit értünk hangulatzavar alatt és milyen különböző típusait különíthetjük el.

Hangulatunk változása alapvetően egy természetes folyamat, aminek természetes része az is, hogy időnként negatív érzelmeket, szomorúságot, félelmet, szorongást élünk meg. Vannak azonban olyan kritikus időszakok, amikor ezek előfordulásának esélye különösen megnő: “Az életciklusváltások szinte mindig lelkiállapot-változással járnak; az viszont egyedi, ki hogyan tud együtt élni lelkiállapotának természetes hullámzásaival. Van, aki hamar kialakítja új lelki egyensúlyát, másoknál az életciklus-változások hangulati labilitáshoz, szorongáshoz vagy hangulatzavarokhoz vezetnek”. A hangulat definíció szerint “az ember látásmódját, gondolkodását, tudatát és magatartását viszonylag tartósan befolyásoló érzelmi állapot”. A hangulat tehát olyan, mint egy szűrő, amin keresztül érzékelem és feldolgozom a bennem és körülöttem zajló történéseket. Zavarról akkor beszélünk, amikor ez a tartósan fennálló állapot bizonyos egyensúlyvesztést okoz, és negatív következménnyel jár mind az egyénre, mind a környezetére. “A pszichésen kiegyensúlyozott, egészséges ember képes arra, hogy felismerje az aktuális hangulati beállítódását, és kontroll alatt tartsa a hangulat által elindított reakcióit, érzelmi kifejezéseit, netán indulatait. Hangulatzavarok esetén az egyensúly megbomlik, és a hangulat tartósan valamely irányba – ez lehet negatív és pozitív is – tolódik el.” Azt, hogy valóban mennyi mindenre kihat az aktuális hangulatunk, biztosan sokan tapasztaltuk már. Gondoljunk csak arra, hogyan befolyásolja a jó- vagy rosszkedvünk a belső energiaszintünket, a produktivitásunkat, az étkezésünket, az alvási ritmusunkat, a másokkal való kommunikációnkat, az életről vallott nézeteinket és még számos egyéb dolgot. 

Hangulatzavar esetén ezek a területek mindegyike érintetté válhat, és az egyensúly visszaszerzéséhez ilyenkor szakember segítségére lehet szükség.

A könyv által beleláthatunk abba, milyen szorongáskeltő helyzetekkel találkozhat például egy csecsemő, egy felnőttkor küszöbén, a “kapunyitásnál” álló fiatal felnőtt, egy az életközéphez, a “kapuzáráshoz” érő felnőtt, egy nagyszülő, vagy tulajdonképpen bárki más. Ha valahol, akkor ebben a könyvben tényleg mindannyian megtaláljuk magunkat – legalábbis annak az életszakasznak a leírását mindenképp, amiben mi magunk járunk.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A férfiak érzelmi tere az irodalom – Négy mű válaszul Steve Biddulph Férfilét című könyvére

A férfiak számára nincs elég tér és lehetőség az érzelmeik megélésére és kifejezésére. Többek között erről beszél Steve Biddulph Férfilét című könyvében is. Ez sajnos valóban így van, az irodalom terén mégis mintha bővelkednének mindabban, amit a való életben nem tapasztalhatnak meg. 

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

“Nem minden nő anya, de minden nő lánya egy másik nőnek” – Három szöveg az Anyaseb című könyvhöz

Nemrég írtunk  Bethany Webster Anyaseb című könyvéről, ebből származik a címbeli idézet is. Most három olyan szépirodalmi szöveget mutatunk, ami hasonló témákkal foglalkozik.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...
...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.