Mi van a férfiak álarca mögött?

Mi van a férfiak álarca mögött?

Az ausztrál pszichológus könyve már régóta várakozott a polcomon, és régóta terveztem, hogy egyszer cikket is írok róla. Mivel az előző hónap témái Bethany Webster Anyaseb című könyvéből kiindulva a női életutak, transzgenerációs mintázatok és anya-lánya kapcsolatok voltak, nem is találhattam volna a Férfilétnek alkalmasabb teret és időt. A női szeptember után legyen most az október a férfiaké!

Jakobovits Kitti | 2021. október 19. |
Steve Biddulph
Férfilét – A modern kor csapdái
Ford.: Novák Petra, Partvonal, 2016, 238 oldal
-

A könyv kiindulópontja, hogy a mai férfiak jelentős része nincs jól. Álarcokat viselnek, “ketrecbe zárt tigrisként” élik életüket és amit nem mutathatnak kifelé, azt befelé fordítják, ezzel megbetegítve önmagukat és a környezetüket is. Biddulph innen több irányba indul, egyrészt feltárja a lehetséges okokat, amik ide vezettek, másrészt megoldásmódokat és célokat kínál a változás érdekében. Sokszor személyes hangvételű, még többször határozottan segítő és buzdító, ugyanakkor rengeteg szakmai megfigyelésről és kutatásról számol be, így egész jól egyensúlyba hozza a téma tudományos megközelítését és az önsegítő könyvek műfaját.

Gerinc és szív

Biddulph ezzel a két szóval foglalja össze, mit is jelent valódi férfinak lenni. A gerinc utal a kitartásra, a szavahihetőségre, a magabiztosságra, a megbízhatóságra, az erőre és a sebezhetetlenségre. A gerinc az, amit az évek során társadalmi, kulturális, családi és mindenféle intézményes rendszerben túlzásba vittünk, és aminek az eredménye az, hogy

a férfiak jelentős része nemcsak nem mutatja, de meg sem éli az érzelmeit,

elfojtja őket, merevvé, zárkózottá, nehezen kiismerhetővé és érzelemmentessé válik. Biddulph a 60-as évek közepe táján jelöli meg annak a fajta változásnak a kezdetét, amely a férfiak érzelmi életére való odafigyelést hirdeti: “Az 1960-as évek közepe táján, amikor a vietnami háború borzalmai sokakat megviseltek, az emberek lassan felismerték, hogy a hatalmon lévő férfiak gyakran hazugok és csalók. Ebben az időben kezdtek rádöbbenni, hogy a tekintélyelvű férfimodell álságos, megbízhatatlan és a legkevésbé sem csodálatra méltó. A férfiasságról alkotott kép hirtelen megváltozott. A feminizmus előretört és elsöpörte a nemek szerepének merev szabályait. A férfiak fiatal nemzedéke fokozatosan ráébredt, hogy számtalan lehetőség áll előttük.”

Ekkor került előtérbe a szív,

ami a melegségre, a szeretetre, az érzelmek kimutatására, a meghitt és gyengéd kapcsolatok kialakításának képességére, a baráti kapcsolatok ápolásárára és a nők tiszteletére utal. “Az egész a háborúellenes és természetközeliséget hirdető mozgalommal kezdődött, majd széles körben elterjedt. A sportpályákon, a filmeken és a reklámokban (a reklám mindig is a társadalmi folyamatok legmegbízhatóbb tükre volt) a férfiak egyre emberibbek lettek.” De hát az ember jellemzően az a faj, amelyik mindent túlzásba visz, így természetesen megjelent a “tisztán” szív típusú férfi is, akit a változékony érzései vezettek, ezáltal gyakran megbízhatatlan, ingadozó és nárcisztikus volt, gyakran kilépett egy-egy kapcsolatból – “az érzékeny New Ages-es fickó gyakran nem volt elég gerinces”. Hamar kiderült, hogy ahhoz, hogy a férfiak mentálisan egészségesek legyenek, és ugyanígy a környezetük is, arra van szükség, hogy

a szív és a gerinc értékei egyaránt meglegyenek bennük.

Valójában ettől a felismeréstől sem lett könnyebb a férfiak dolga annál, mint amikor rendíthetetlen kősziklának kellett látszaniuk, vagy amikor meg kellett tanulniuk, hogyan fejezzék ki (újra) az érzelmi oldalukat. A társadalmi elvárások szerint most mindezekre egyszerre kell törekedniük. A következő megfogalmazás árnyalja ezt az egyensúlykeresést: “A beavatás lényege az volt, hogy a fiatalemberek vadságát, kreativitását és erejét kiszélesítsék ahelyett, hogy letörnék a szarvukat. [...] Azt akartuk, hogy bátrak legyenek, de okkal, energikusak legyenek, de céllal, és szenvedélyesek legyenek, de oltalmazón.

Érzelmes kősziklák, de hogyan?

A könyv sokszor hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a fiúk férfivá – és kiegyensúlyozott, érzelmileg egészséges férfivá – váljanak, mindig szükség van külső segítségre, elsősorban más felnőtt férfi – kiegyensúlyozott, érzelmileg egészséges felnőtt férfi – szerepében. Ez a szerep passzív és aktív felelősséget is ruház a felnőttekre. (Természetesen a nőkre is, és a könyv is többször említi az anyák és más, a gyerek környezetében fontos nők helyzetét, azonban kiemeli, hogy sok dolog van, amihez elengedhetetlen a férfiak jelenléte.) Passzívat abból a szempontból, hogy mivel a gyerek sok mindent modellkövetés alapján tanul meg és sajátít el, fontos, hogy milyen példát mutatunk neki azzal, amilyenek mi magunk vagyunk és ahogyan a saját életünket éljük. Ha azt akarjuk, hogy a fiainkból, unokáinkból, diákjainkból, sportolóinkból érett férfiak legyenek, akkor

az apáknak, nagypapáknak, tanároknak, edzőknek és a többieknek is érett férfiaknak kell lenniük körülöttük.

A gyerekek sokkal több mindent észrevesznek rajtunk, mint hinnénk, ezért oda kell figyelnünk magunkra, hogy jó dolgokat lássanak. De a passzív példamutatás nem mindig elegendő, gyakran szükség van az aktív felelősségvállalásra, például beszélgetések, közös cselekvések, célzott programok formájában. Biddulph szerint például nagyon hasznos, ha az apák felnőtt barátaik körébe is bevonják a fiaikat, mert így lehetőségük van arra, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatot a felnőtt férfiak kommunikációjáról, dinamikájáról, viselkedéséről. A szerző sok iskolai programot, apa-fia cserkésztábor jellegű foglalkozást és más beavatás-szertartást említ, amik kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a fiúk idősebb férfiak jelenléte és segítsége mellett ismerjék meg a felnőttek világát.

A számtalan jó gyakorlat mellett azonban sajnos általános jelenségként fogalmazza meg a könyv ezeknek a modelleknek a hiányát és e hiány következményeit: “Gyakran nem adjuk meg azt a férfias törődést a fiúknak, amelyből megtanulhatnák, miként legyenek ők maguk is gondoskodó emberek. Ha egy fiú nem tudja pontosan, hogyan éljen egy férfi testében, ha nincs előtte kézzelfogható példa, milyen egy férfi, nehéz kialakítania a saját személyiségét. Csak félig-meddig tud felnőni. [...] Ha egy fiatalember számára nincs megfelelő információ arról, hogyan válhat jóravaló férfivá, könnyen bezárkózik, és ostobaságokat tesz.” Az ostobaságok alatt Biddulph az erőszakot, a háborút, a terrorizmust, a bűncselekményeket, a mai üzleti életet és a nők elleni erőszakot érti. Úgy érvel, hogy mindezek nem gonoszságból jönnek létre, hanem ostobaságból, hiszen a bűn szó görög eredetije sem a gonoszt jelenti, hanem az íjászatból származik, és azt jelenti, célt téveszteni vagy rossz célra lőni. Így tehát még fontosabbá válik az érzelmileg érett férfiak nevelése, hiszen jelentős társadalmi problémák kiküszöbölésében is a segítségünkre lehet.

Van apaseb is – természetesen

Ha már a bevezetőben visszautaltam Bethany Webster könyvére, akkor különösen érdemes kiemelni ennek a könyvnek a 4. fejezetét, amelynek a címe Az apaseb gyógyítása.

A férfiak sem ússzák meg a transzgenerációs hatásokat,

és nekik is érdemes tisztában lenniük azzal, milyen a kapcsolatuk saját édesapjukkal, mert az nagyban befolyásolja, hogy ők maguk milyen férfivá és milyen apává válnak. Biddulph az apasebet egy természetesebb jelenségnek mutatja be, mint Webster az anyasebet – vagy legalább nem hibáztat érte olyan vehemensen senkit. Olyan, gyakran szükségszerű és nagyon is emberi működésmódok eredményének tekinti a sérülést, mint hogy a gyermekekre jellemző egocentrikus világképet, és a szülőkről alkotott szeretetteljes, tökéletes és omnipotens (mindenható, hatalmas) elképzelést egy idő után felváltja a valóság realisztikus észlelése – a szüleink nem is mindig olyan jók, nem is olyan hibátlanok, nem is tudnak mindent megoldani, ráadásul más vélemény is van a világon a miénken kívül. Vagy például hogy az apa-fiú kapcsolat minden társadalomban bizonyos ciklikus folyamatot követ, aminek fontos része az eltávolodás, csak jól kell belőle visszatalálni. “A kisfiúk eleinte szorosan kötődnek az apjukhoz, majd jönnek a kamaszkori nehézségek, végül a fiú önállósodik, hogy a maga életét élje. Később, ha a fiatalember biztos önmagában, újra közel kerül az apjához, aki immár sokkal inkább egyenrangú barát.” Mindehhez pedig természetesen hozzáadódik az a sok társadalmi elvárás és szerepkijelölés, amit a korábbiakban megismertünk.

A könyv egyértelműen

az apával való beszélgetést hangsúlyozza

mint elsődleges gyógyírt az apaseb begyógyítására, olyannyira, hogy egy 6 lépésből álló tervet is ad hozzá, hogyan tegyük ezt.

Biztosan sokak számára segítség lehet a Férfilét, személy szerint viszont inkább úgy mondanám, hogy a segítség első lépése. Kétségtelenül szeretetteljesen és elfogadóan fordul az apák, a fiúk, a férfiak, és természetesen a nők felé, és könnyed stílusban tálal egyáltalán nem könnyű témákat, és ez mind fontos. Átfogó és figyelemfelkeltő könyv a férfiak lelki világáról, de egyik kérdésben sem megy túlságosan mélyre. Valószínűleg szinte minden egyes fejezetet önálló kötetté lehetne duzzasztani, és de jó is lenne, ha akár Biddulph, akár mások egyszer így tennének.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

“Nem minden nő anya, de minden nő lánya egy másik nőnek” – Három szöveg az Anyaseb című könyvhöz

Nemrég írtunk  Bethany Webster Anyaseb című könyvéről, ebből származik a címbeli idézet is. Most három olyan szépirodalmi szöveget mutatunk, ami hasonló témákkal foglalkozik.

...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

...
Nagy

Újratervezés - 4 szépirodalmi mű James Hollis Az élet második fele című könyvéhez

Függetlenül attól, hogy pánikként, krízisként, könyörtelen számvetésként értelmezzük és éljük-e meg, az életközép meghatározó időszak mindannyiunk számára. Négy olyan könyvet ajánlunk, amiben a szereplők a középkorúságban való boldogulást keresik.

Olvass!
...
Beleolvasó

A maszkviselés és a bezártság is megjelenik Krusovszky Dénes gyerekverseiben

Krusovszky Dénes ezúttal gyerekversekkel jelentkezett - a kötetben olyan témákat is érint, mint az iskolai maszkviselés, a gyerekszobai rendrakás vagy épp a középsőgyerek-lét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

Hírek
...
20/21

20/21

...
Hírek

Einstein, Ottlik és Fekete István kézírását őrző ritkaságok kerülnek kalapács alá

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

...
Hírek

Ted Hughes műveit fordította németre a leendő miniszter

...
Szórakozás

Van, amivel George R.R. Martint is meg lehet lepni

...
Hírek

Meghalt Urbánszki László

...
Hírek

Parti Nagy Lajos kapta az első Bertók László Költészeti Díjat

...
Hírek

A Harry Potter szereplői visszatérnek Roxfortba

...
Hírek

Meghalt Kóbor János

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt, és működött

Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.

...
Kritika

Richard Osman nyugdíjas nyomozói ahová lépnek, ott hulla terem

Richard Osman azt ígérte, hogy A férfi, aki kétszer halt meg című krimijében mindenki visszatér, aki az első rész, A csütörtöki nyomozóklub végén életben maradt. Most kiderül, tartotta-e a szavát.

...
Kritika

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.