Mi van a férfiak álarca mögött?

Mi van a férfiak álarca mögött?

Az ausztrál pszichológus könyve már régóta várakozott a polcomon, és régóta terveztem, hogy egyszer cikket is írok róla. Mivel az előző hónap témái Bethany Webster Anyaseb című könyvéből kiindulva a női életutak, transzgenerációs mintázatok és anya-lánya kapcsolatok voltak, nem is találhattam volna a Férfilétnek alkalmasabb teret és időt. A női szeptember után legyen most az október a férfiaké!

Jakobovits Kitti | 2021. október 19. |
Steve Biddulph
Férfilét – A modern kor csapdái
Ford.: Novák Petra, Partvonal, 2016, 238 oldal
-

A könyv kiindulópontja, hogy a mai férfiak jelentős része nincs jól. Álarcokat viselnek, “ketrecbe zárt tigrisként” élik életüket és amit nem mutathatnak kifelé, azt befelé fordítják, ezzel megbetegítve önmagukat és a környezetüket is. Biddulph innen több irányba indul, egyrészt feltárja a lehetséges okokat, amik ide vezettek, másrészt megoldásmódokat és célokat kínál a változás érdekében. Sokszor személyes hangvételű, még többször határozottan segítő és buzdító, ugyanakkor rengeteg szakmai megfigyelésről és kutatásról számol be, így egész jól egyensúlyba hozza a téma tudományos megközelítését és az önsegítő könyvek műfaját.

Gerinc és szív

Biddulph ezzel a két szóval foglalja össze, mit is jelent valódi férfinak lenni. A gerinc utal a kitartásra, a szavahihetőségre, a magabiztosságra, a megbízhatóságra, az erőre és a sebezhetetlenségre. A gerinc az, amit az évek során társadalmi, kulturális, családi és mindenféle intézményes rendszerben túlzásba vittünk, és aminek az eredménye az, hogy

a férfiak jelentős része nemcsak nem mutatja, de meg sem éli az érzelmeit,

elfojtja őket, merevvé, zárkózottá, nehezen kiismerhetővé és érzelemmentessé válik. Biddulph a 60-as évek közepe táján jelöli meg annak a fajta változásnak a kezdetét, amely a férfiak érzelmi életére való odafigyelést hirdeti: “Az 1960-as évek közepe táján, amikor a vietnami háború borzalmai sokakat megviseltek, az emberek lassan felismerték, hogy a hatalmon lévő férfiak gyakran hazugok és csalók. Ebben az időben kezdtek rádöbbenni, hogy a tekintélyelvű férfimodell álságos, megbízhatatlan és a legkevésbé sem csodálatra méltó. A férfiasságról alkotott kép hirtelen megváltozott. A feminizmus előretört és elsöpörte a nemek szerepének merev szabályait. A férfiak fiatal nemzedéke fokozatosan ráébredt, hogy számtalan lehetőség áll előttük.”

Ekkor került előtérbe a szív,

ami a melegségre, a szeretetre, az érzelmek kimutatására, a meghitt és gyengéd kapcsolatok kialakításának képességére, a baráti kapcsolatok ápolásárára és a nők tiszteletére utal. “Az egész a háborúellenes és természetközeliséget hirdető mozgalommal kezdődött, majd széles körben elterjedt. A sportpályákon, a filmeken és a reklámokban (a reklám mindig is a társadalmi folyamatok legmegbízhatóbb tükre volt) a férfiak egyre emberibbek lettek.” De hát az ember jellemzően az a faj, amelyik mindent túlzásba visz, így természetesen megjelent a “tisztán” szív típusú férfi is, akit a változékony érzései vezettek, ezáltal gyakran megbízhatatlan, ingadozó és nárcisztikus volt, gyakran kilépett egy-egy kapcsolatból – “az érzékeny New Ages-es fickó gyakran nem volt elég gerinces”. Hamar kiderült, hogy ahhoz, hogy a férfiak mentálisan egészségesek legyenek, és ugyanígy a környezetük is, arra van szükség, hogy

a szív és a gerinc értékei egyaránt meglegyenek bennük.

Valójában ettől a felismeréstől sem lett könnyebb a férfiak dolga annál, mint amikor rendíthetetlen kősziklának kellett látszaniuk, vagy amikor meg kellett tanulniuk, hogyan fejezzék ki (újra) az érzelmi oldalukat. A társadalmi elvárások szerint most mindezekre egyszerre kell törekedniük. A következő megfogalmazás árnyalja ezt az egyensúlykeresést: “A beavatás lényege az volt, hogy a fiatalemberek vadságát, kreativitását és erejét kiszélesítsék ahelyett, hogy letörnék a szarvukat. [...] Azt akartuk, hogy bátrak legyenek, de okkal, energikusak legyenek, de céllal, és szenvedélyesek legyenek, de oltalmazón.

Érzelmes kősziklák, de hogyan?

A könyv sokszor hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a fiúk férfivá – és kiegyensúlyozott, érzelmileg egészséges férfivá – váljanak, mindig szükség van külső segítségre, elsősorban más felnőtt férfi – kiegyensúlyozott, érzelmileg egészséges felnőtt férfi – szerepében. Ez a szerep passzív és aktív felelősséget is ruház a felnőttekre. (Természetesen a nőkre is, és a könyv is többször említi az anyák és más, a gyerek környezetében fontos nők helyzetét, azonban kiemeli, hogy sok dolog van, amihez elengedhetetlen a férfiak jelenléte.) Passzívat abból a szempontból, hogy mivel a gyerek sok mindent modellkövetés alapján tanul meg és sajátít el, fontos, hogy milyen példát mutatunk neki azzal, amilyenek mi magunk vagyunk és ahogyan a saját életünket éljük. Ha azt akarjuk, hogy a fiainkból, unokáinkból, diákjainkból, sportolóinkból érett férfiak legyenek, akkor

az apáknak, nagypapáknak, tanároknak, edzőknek és a többieknek is érett férfiaknak kell lenniük körülöttük.

A gyerekek sokkal több mindent észrevesznek rajtunk, mint hinnénk, ezért oda kell figyelnünk magunkra, hogy jó dolgokat lássanak. De a passzív példamutatás nem mindig elegendő, gyakran szükség van az aktív felelősségvállalásra, például beszélgetések, közös cselekvések, célzott programok formájában. Biddulph szerint például nagyon hasznos, ha az apák felnőtt barátaik körébe is bevonják a fiaikat, mert így lehetőségük van arra, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatot a felnőtt férfiak kommunikációjáról, dinamikájáról, viselkedéséről. A szerző sok iskolai programot, apa-fia cserkésztábor jellegű foglalkozást és más beavatás-szertartást említ, amik kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a fiúk idősebb férfiak jelenléte és segítsége mellett ismerjék meg a felnőttek világát.

A számtalan jó gyakorlat mellett azonban sajnos általános jelenségként fogalmazza meg a könyv ezeknek a modelleknek a hiányát és e hiány következményeit: “Gyakran nem adjuk meg azt a férfias törődést a fiúknak, amelyből megtanulhatnák, miként legyenek ők maguk is gondoskodó emberek. Ha egy fiú nem tudja pontosan, hogyan éljen egy férfi testében, ha nincs előtte kézzelfogható példa, milyen egy férfi, nehéz kialakítania a saját személyiségét. Csak félig-meddig tud felnőni. [...] Ha egy fiatalember számára nincs megfelelő információ arról, hogyan válhat jóravaló férfivá, könnyen bezárkózik, és ostobaságokat tesz.” Az ostobaságok alatt Biddulph az erőszakot, a háborút, a terrorizmust, a bűncselekményeket, a mai üzleti életet és a nők elleni erőszakot érti. Úgy érvel, hogy mindezek nem gonoszságból jönnek létre, hanem ostobaságból, hiszen a bűn szó görög eredetije sem a gonoszt jelenti, hanem az íjászatból származik, és azt jelenti, célt téveszteni vagy rossz célra lőni. Így tehát még fontosabbá válik az érzelmileg érett férfiak nevelése, hiszen jelentős társadalmi problémák kiküszöbölésében is a segítségünkre lehet.

Van apaseb is – természetesen

Ha már a bevezetőben visszautaltam Bethany Webster könyvére, akkor különösen érdemes kiemelni ennek a könyvnek a 4. fejezetét, amelynek a címe Az apaseb gyógyítása.

A férfiak sem ússzák meg a transzgenerációs hatásokat,

és nekik is érdemes tisztában lenniük azzal, milyen a kapcsolatuk saját édesapjukkal, mert az nagyban befolyásolja, hogy ők maguk milyen férfivá és milyen apává válnak. Biddulph az apasebet egy természetesebb jelenségnek mutatja be, mint Webster az anyasebet – vagy legalább nem hibáztat érte olyan vehemensen senkit. Olyan, gyakran szükségszerű és nagyon is emberi működésmódok eredményének tekinti a sérülést, mint hogy a gyermekekre jellemző egocentrikus világképet, és a szülőkről alkotott szeretetteljes, tökéletes és omnipotens (mindenható, hatalmas) elképzelést egy idő után felváltja a valóság realisztikus észlelése – a szüleink nem is mindig olyan jók, nem is olyan hibátlanok, nem is tudnak mindent megoldani, ráadásul más vélemény is van a világon a miénken kívül. Vagy például hogy az apa-fiú kapcsolat minden társadalomban bizonyos ciklikus folyamatot követ, aminek fontos része az eltávolodás, csak jól kell belőle visszatalálni. “A kisfiúk eleinte szorosan kötődnek az apjukhoz, majd jönnek a kamaszkori nehézségek, végül a fiú önállósodik, hogy a maga életét élje. Később, ha a fiatalember biztos önmagában, újra közel kerül az apjához, aki immár sokkal inkább egyenrangú barát.” Mindehhez pedig természetesen hozzáadódik az a sok társadalmi elvárás és szerepkijelölés, amit a korábbiakban megismertünk.

A könyv egyértelműen

az apával való beszélgetést hangsúlyozza

mint elsődleges gyógyírt az apaseb begyógyítására, olyannyira, hogy egy 6 lépésből álló tervet is ad hozzá, hogyan tegyük ezt.

Biztosan sokak számára segítség lehet a Férfilét, személy szerint viszont inkább úgy mondanám, hogy a segítség első lépése. Kétségtelenül szeretetteljesen és elfogadóan fordul az apák, a fiúk, a férfiak, és természetesen a nők felé, és könnyed stílusban tálal egyáltalán nem könnyű témákat, és ez mind fontos. Átfogó és figyelemfelkeltő könyv a férfiak lelki világáról, de egyik kérdésben sem megy túlságosan mélyre. Valószínűleg szinte minden egyes fejezetet önálló kötetté lehetne duzzasztani, és de jó is lenne, ha akár Biddulph, akár mások egyszer így tennének.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

“Nem minden nő anya, de minden nő lánya egy másik nőnek” – Három szöveg az Anyaseb című könyvhöz

Nemrég írtunk  Bethany Webster Anyaseb című könyvéről, ebből származik a címbeli idézet is. Most három olyan szépirodalmi szöveget mutatunk, ami hasonló témákkal foglalkozik.

...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

...
Nagy

Újratervezés - 4 szépirodalmi mű James Hollis Az élet második fele című könyvéhez

Függetlenül attól, hogy pánikként, krízisként, könyörtelen számvetésként értelmezzük és éljük-e meg, az életközép meghatározó időszak mindannyiunk számára. Négy olyan könyvet ajánlunk, amiben a szereplők a középkorúságban való boldogulást keresik.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.