A férfiak érzelmi tere az irodalom – Négy mű válaszul Steve Biddulph Férfilét című könyvére

A férfiak érzelmi tere az irodalom – Négy mű válaszul Steve Biddulph Férfilét című könyvére

Folyton azt halljuk, hogy a férfiak számára nincs elég tér és lehetőség az érzelmeik megélésére és kifejezésére, ez pedig súlyos problémákat okoz saját maguk és a környezetük számára is Többek között erről beszél Steve Biddulph Férfilét című könyvében is. Ez sajnos valóban így van, az irodalom terén mégis mintha bővelkednének mindabban, amit a való életben nem tapasztalhatnak meg. 

Jakobovits Kitti | 2021. november 11. |

Persze ezer különböző magyarázatot találunk arra, miért volt az egyes történelmi korokban (és van ma is) sokkal több férfi szerző, meg arra is, hogy miért van olyan kevés lány főhős a mesékben. Az is érthető és jó dolog, hogy ezek megváltoztatására rengeteg mozgalom indul, igyekszünk több figyelmet irányítani a női szerzőkre, és átírni a klasszikus meséket úgy, hogy lányokról (is) szóljanak. Nem akarok hosszas fejtegetésbe kezdeni a feminizmusról, de mint minden más kérdésben, itt is az lenne a szerencsés, ha ezek mellett fel- és elismernénk a férfiak részét is: ez esetben azt, hogy számukra az irodalom talán éppen egyike azon kevés világoknak, ahol megfogalmazhatják az érzelmeiket, gondolataikat, tapasztalataikat, megismerhetik egymásét, és így kapcsolódhatnak önmagukhoz és másokhoz.

Mi van a férfiak álarca mögött?
Mi van a férfiak álarca mögött?

Az ausztrál pszichológus könyve már régóta várakozott a polcomon, és régóta terveztem, hogy egyszer cikket is írok róla. Mivel az előző hónap témái Bethany Webster Anyaseb című könyvéből kiindulva a női életutak, transzgenerációs mintázatok és anya-lánya kapcsolatok voltak, nem is találhattam volna a Férfilétnek alkalmasabb teret és időt. A női szeptember után legyen most az október a férfiaké!

Tovább olvasok

Etgar Keret: Hét bő esztendő

Etgar Keret
Hét nő esztendő
Ford.: Simon Márton, Jelenkor, 2017, 217 oldal
Etgar Keret: Hét bő esztendő

– Én nem haragszom rád, amiért nem sírsz – mondja Lev, a karomra téve a kezét, mintha csak érezné, milyen kényelmetlen helyzetbe hozott. – Én csak próbálom megérteni, hogy miért. Miért sír anya, ha te nem.” 

Ez egy részlet az elbeszélő apa és az ő fia közti párbeszédből A fiúk nem sírnak című fejezetben. A könyv néhány oldalas, önmagukban is egész történetekből áll, amiket az apa (maga Keret, aki a fülszövegben is “emlékiratoknak” nevezi a kötetét) mesél el a fia születésétől addig, míg hétéves lesz. Ez alatt az idő alatt nagyon sok minden történik a világban és a családjukban is, és a fejezetek ezekre az eseményekre is reflektálnak az apa-fiú szemszögén keresztül. A komoly témákról is gyakran humorral beszélő, őszinte szöveg segítségünkre lehet abban, hogy belelássunk egy apa érzelmi világába és belülről követhessük a kettőjük fejlődését.

Max Porter: Lanny

Max Porter
Lanny
Ford.: Falcsik Mari, Jelenkor, 2021, 288 oldal
Max Porter: Lanny

Az egyik legfrissebb olvasmányélményem, és talán a Biddulph-könyv miatt még elő is volt hangolva bennem a férfi szál, ezért élesebben érzékeltem az ide kapcsolható részeket. Az első és legszembetűnőbb természetesen a főszereplő kisfiú, Lanny, akiről nem sokat tudunk, és a végére se tudunk meg sokkal többet, ráadásul mindent, amit megtudunk, a többi szereplő szemüvegén keresztül látjuk – ha jól emlékszem, nincs is benne olyan fejezet, amiben Lanny lenne az elbeszélő (mert alapvetően fejezetről fejezetre, sokszor bekezdésről bekezdésre változik a narratíva – ami egyébként egy kicsit nehezíti is az olvasást, de mindenképp célt ér a feszültségkeltő szándék). Lanny viszont egy különösen érzékeny, a világ rejtett vagy ki nem mondott dolgaira nagyon fogékony kisfiú, így annak rendje és módja szerint a legtöbb megszólaló szemében fura. Csak néhány szereplő ismeri fel, hogy a fiú különcsége nem hiba vagy rossz dolog, és közülük még annál is kevesebben fogadják el és tekintik ezt ritka, védelemre szoruló értéknek. 

És itt jön képbe fő témánk szempontjából a második kiemelendő rész: a Lanny környezetében élő felnőtt férfiak. Biddulph igen nagy felelősséget ruház a fiúkat körülvevő férfiakra, mert szerinte nekik kell segíteniük a fiatalokat abban, hogy érett felnőttekké válhassanak. A könyvben két fontos szereplő jelenik meg, Lanny édesapja, Robert, és Pete, a kétes, de kétségkívül híres múltú művész, aki rajzolni tanítja a fiút. Az izgalmas cselekményen túl érdemes lehet ilyen szemmel is olvasni a művet – akár a saját élettörténetben fontos szerepet játszó idősebb férfiakról is elkezdhetünk gondolkodni miatta.

Philip Roth: Apai örökség

Philip Roth
Apai örökség
Ford.: Nemes Anna, Helikon, 2018, 245 oldal
Philip Roth: Apai örökség

Az 1991-ben írt, de magyarul csak 2018-ban megjelent Apai örökség a híres amerikai író édesapjáról és az ő utolsó, súlyos betegségben telt éveiről szól. Az elmúláson, a halállal való szembenézésen túl fontos szerepet kap még az apa-fiú kapcsolat annak minden szépségével és nehézségével. A könyv segítségével megismerhetjük a különböző generációk férfitagjainak kommunikációját, ezáltal pedig a saját apánkkal való viszonyunkat is új nézőpontokból vizsgálhatjuk meg. Minderről Biddulph is sokat ír, ő természetesen szakmai szempontok mentén értelmezi a férfiak, apák és fiúk kapcsolatát, de az általa felvetett gondolatok többször is visszaköszönnek az Apai örökségben.

“ Így, egymagamban az érzelmeimnek is szabadon átadhattam magam, nem kellett se férfias, sem érett, se bölcs álarcot öltenem. Mivel egyedül voltam, ha sírhatnékom támadt, sírtam – és még sose volt olyan sírhatnékom, mint amikor kivettem a borítékból az apám agyáról készült képsorozatot. És nem azért, mert feketén-fehéren láttam az agyára rátörő daganatot, hanem egyszerűen azért, mert ez az ő agya, az apám agya, amivel olyan nyersen gondolkodik, olyan nyomatékosan beszél, olyan indulatosan érvel, olyan ötletszerűen dönt. Ez a szövet termelte ki aggodalmainak végtelen sorát, ez tartja fenn csökönyös önfegyelmét több mint nyolc évtizede, ez itt a forrása mindannak, ami kamaszként engem annyira frusztrált, ez kormányozta a sorsunkat annak idején, amikor apám mindenható volt, és ő szabta meg nekünk, mi legyen.”

Singer Magdolna: Érző férfiak – 18 személyes történet veszteségekről és feldolgozásról

Singer Magdolna
Érző férfiak
Hvg Könyvek, 2017
Singer Magdolna: Érző férfiak

Nem kifejezetten szépirodalom, de szinte “alapmű” a férfiak érzelmi világáról szóló diskurzusban. Singer Magdolna tréner, mentálhigiénés szakember és gyásztanácsadó sok más könyvében is foglalkozik a veszteségélményekkel, ebben az interjúkötetben viszont a férfiakra fordít különös figyelmet. Az ő személyes beszámolóikra, és arra, hogyan tudják elmesélni akár a legnehezebb történeteiket is.

A könyv egy rövid szakmai bevezetővel kezdődik (amelyben a szerző szintén idézi Biddulph-ot), aztán következnek a személyes történetek. Ezek a fejezetek különösen alkalmasak az önreflektív olvasáshoz, az egyes szám első személyű elbeszélők az érzelmi tartalmon túl tovább fokozzák a szövegek intimitását, így megkönnyítik a hozzájuk való kapcsolódást, és azt, hogy meg tudjuk fogalmazni a hasonló tapasztalatainkat. Néhány részletével már én is dolgoztam irodalomterápiás folyamatok során, de úgy gondolom, hogy szakmai keretek nélkül is nagyon fontos olvasmány. Megmutatja, hogy a nehézségekről  – betegségekről, veszteségekről, rossz döntésekről – lehet beszélni, és példákat is hoz arra, hogy mindezt hogyan lehet.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

“Nem minden nő anya, de minden nő lánya egy másik nőnek” – Három szöveg az Anyaseb című könyvhöz

Nemrég írtunk  Bethany Webster Anyaseb című könyvéről, ebből származik a címbeli idézet is. Most három olyan szépirodalmi szöveget mutatunk, ami hasonló témákkal foglalkozik.

...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Byung-Chul Han az árnyékliliomokban gyönyörködve fejti meg, hogy a lét elbeszélés, nem számszerűsítés

...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

...
Könyvtavasz

A macskák profik abban, hogy aggódás helyett inkább a valóságos dolgokkal foglalkozzanak

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

Egressy Zoltán dráma- és regényíró új gyerekregényében egy csapat gördeszkás zavarja meg a lakótelep nyugalmát, az ellentétek viszont nem feloldhatatlanok.

...
Gyerekirodalom

Pavlova kisasszonytól Petunia néni lazacáig - 3+1 gasztrokönyv gyerekeknek

Az ételekkel és ízekkel való tudatos ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni, éppen ezért most összeszedtünk néhány kimondottan gyerekeknek szóló könyvet, amelyek szemléletesen mesélnek a gasztronómiáról, és még recepteket is tartalmaznak.

...
Gyerekirodalom

A zseniális kópé azt üzeni a gyerekeknek, hogy minden jóra fordulhat

A Világszép Alapítvány kísérleti bábelőadása Zalka Csenge Virág meséit dolgozza fel, Nagy Zsolt és Karafiáth Orsolya közreműködésével. Nézzetek bele!

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről