A férfiak érzelmi tere az irodalom – Négy mű válaszul Steve Biddulph Férfilét című könyvére

A férfiak érzelmi tere az irodalom – Négy mű válaszul Steve Biddulph Férfilét című könyvére

Folyton azt halljuk, hogy a férfiak számára nincs elég tér és lehetőség az érzelmeik megélésére és kifejezésére, ez pedig súlyos problémákat okoz saját maguk és a környezetük számára is Többek között erről beszél Steve Biddulph Férfilét című könyvében is. Ez sajnos valóban így van, az irodalom terén mégis mintha bővelkednének mindabban, amit a való életben nem tapasztalhatnak meg. 

Jakobovits Kitti | 2021. november 11. |

Persze ezer különböző magyarázatot találunk arra, miért volt az egyes történelmi korokban (és van ma is) sokkal több férfi szerző, meg arra is, hogy miért van olyan kevés lány főhős a mesékben. Az is érthető és jó dolog, hogy ezek megváltoztatására rengeteg mozgalom indul, igyekszünk több figyelmet irányítani a női szerzőkre, és átírni a klasszikus meséket úgy, hogy lányokról (is) szóljanak. Nem akarok hosszas fejtegetésbe kezdeni a feminizmusról, de mint minden más kérdésben, itt is az lenne a szerencsés, ha ezek mellett fel- és elismernénk a férfiak részét is: ez esetben azt, hogy számukra az irodalom talán éppen egyike azon kevés világoknak, ahol megfogalmazhatják az érzelmeiket, gondolataikat, tapasztalataikat, megismerhetik egymásét, és így kapcsolódhatnak önmagukhoz és másokhoz.

Mi van a férfiak álarca mögött?
Mi van a férfiak álarca mögött?

Az ausztrál pszichológus könyve már régóta várakozott a polcomon, és régóta terveztem, hogy egyszer cikket is írok róla. Mivel az előző hónap témái Bethany Webster Anyaseb című könyvéből kiindulva a női életutak, transzgenerációs mintázatok és anya-lánya kapcsolatok voltak, nem is találhattam volna a Férfilétnek alkalmasabb teret és időt. A női szeptember után legyen most az október a férfiaké!

Tovább olvasok

Etgar Keret: Hét bő esztendő

Etgar Keret
Hét nő esztendő
Ford.: Simon Márton, Jelenkor, 2017, 217 oldal
Etgar Keret: Hét bő esztendő

– Én nem haragszom rád, amiért nem sírsz – mondja Lev, a karomra téve a kezét, mintha csak érezné, milyen kényelmetlen helyzetbe hozott. – Én csak próbálom megérteni, hogy miért. Miért sír anya, ha te nem.” 

Ez egy részlet az elbeszélő apa és az ő fia közti párbeszédből A fiúk nem sírnak című fejezetben. A könyv néhány oldalas, önmagukban is egész történetekből áll, amiket az apa (maga Keret, aki a fülszövegben is “emlékiratoknak” nevezi a kötetét) mesél el a fia születésétől addig, míg hétéves lesz. Ez alatt az idő alatt nagyon sok minden történik a világban és a családjukban is, és a fejezetek ezekre az eseményekre is reflektálnak az apa-fiú szemszögén keresztül. A komoly témákról is gyakran humorral beszélő, őszinte szöveg segítségünkre lehet abban, hogy belelássunk egy apa érzelmi világába és belülről követhessük a kettőjük fejlődését.

Max Porter: Lanny

Max Porter
Lanny
Ford.: Falcsik Mari, Jelenkor, 2021, 288 oldal
Max Porter: Lanny

Az egyik legfrissebb olvasmányélményem, és talán a Biddulph-könyv miatt még elő is volt hangolva bennem a férfi szál, ezért élesebben érzékeltem az ide kapcsolható részeket. Az első és legszembetűnőbb természetesen a főszereplő kisfiú, Lanny, akiről nem sokat tudunk, és a végére se tudunk meg sokkal többet, ráadásul mindent, amit megtudunk, a többi szereplő szemüvegén keresztül látjuk – ha jól emlékszem, nincs is benne olyan fejezet, amiben Lanny lenne az elbeszélő (mert alapvetően fejezetről fejezetre, sokszor bekezdésről bekezdésre változik a narratíva – ami egyébként egy kicsit nehezíti is az olvasást, de mindenképp célt ér a feszültségkeltő szándék). Lanny viszont egy különösen érzékeny, a világ rejtett vagy ki nem mondott dolgaira nagyon fogékony kisfiú, így annak rendje és módja szerint a legtöbb megszólaló szemében fura. Csak néhány szereplő ismeri fel, hogy a fiú különcsége nem hiba vagy rossz dolog, és közülük még annál is kevesebben fogadják el és tekintik ezt ritka, védelemre szoruló értéknek. 

És itt jön képbe fő témánk szempontjából a második kiemelendő rész: a Lanny környezetében élő felnőtt férfiak. Biddulph igen nagy felelősséget ruház a fiúkat körülvevő férfiakra, mert szerinte nekik kell segíteniük a fiatalokat abban, hogy érett felnőttekké válhassanak. A könyvben két fontos szereplő jelenik meg, Lanny édesapja, Robert, és Pete, a kétes, de kétségkívül híres múltú művész, aki rajzolni tanítja a fiút. Az izgalmas cselekményen túl érdemes lehet ilyen szemmel is olvasni a művet – akár a saját élettörténetben fontos szerepet játszó idősebb férfiakról is elkezdhetünk gondolkodni miatta.

Philip Roth: Apai örökség

Philip Roth
Apai örökség
Ford.: Nemes Anna, Helikon, 2018, 245 oldal
Philip Roth: Apai örökség

Az 1991-ben írt, de magyarul csak 2018-ban megjelent Apai örökség a híres amerikai író édesapjáról és az ő utolsó, súlyos betegségben telt éveiről szól. Az elmúláson, a halállal való szembenézésen túl fontos szerepet kap még az apa-fiú kapcsolat annak minden szépségével és nehézségével. A könyv segítségével megismerhetjük a különböző generációk férfitagjainak kommunikációját, ezáltal pedig a saját apánkkal való viszonyunkat is új nézőpontokból vizsgálhatjuk meg. Minderről Biddulph is sokat ír, ő természetesen szakmai szempontok mentén értelmezi a férfiak, apák és fiúk kapcsolatát, de az általa felvetett gondolatok többször is visszaköszönnek az Apai örökségben.

“ Így, egymagamban az érzelmeimnek is szabadon átadhattam magam, nem kellett se férfias, sem érett, se bölcs álarcot öltenem. Mivel egyedül voltam, ha sírhatnékom támadt, sírtam – és még sose volt olyan sírhatnékom, mint amikor kivettem a borítékból az apám agyáról készült képsorozatot. És nem azért, mert feketén-fehéren láttam az agyára rátörő daganatot, hanem egyszerűen azért, mert ez az ő agya, az apám agya, amivel olyan nyersen gondolkodik, olyan nyomatékosan beszél, olyan indulatosan érvel, olyan ötletszerűen dönt. Ez a szövet termelte ki aggodalmainak végtelen sorát, ez tartja fenn csökönyös önfegyelmét több mint nyolc évtizede, ez itt a forrása mindannak, ami kamaszként engem annyira frusztrált, ez kormányozta a sorsunkat annak idején, amikor apám mindenható volt, és ő szabta meg nekünk, mi legyen.”

Singer Magdolna: Érző férfiak – 18 személyes történet veszteségekről és feldolgozásról

Singer Magdolna
Érző férfiak
Hvg Könyvek, 2017
Singer Magdolna: Érző férfiak

Nem kifejezetten szépirodalom, de szinte “alapmű” a férfiak érzelmi világáról szóló diskurzusban. Singer Magdolna tréner, mentálhigiénés szakember és gyásztanácsadó sok más könyvében is foglalkozik a veszteségélményekkel, ebben az interjúkötetben viszont a férfiakra fordít különös figyelmet. Az ő személyes beszámolóikra, és arra, hogyan tudják elmesélni akár a legnehezebb történeteiket is.

A könyv egy rövid szakmai bevezetővel kezdődik (amelyben a szerző szintén idézi Biddulph-ot), aztán következnek a személyes történetek. Ezek a fejezetek különösen alkalmasak az önreflektív olvasáshoz, az egyes szám első személyű elbeszélők az érzelmi tartalmon túl tovább fokozzák a szövegek intimitását, így megkönnyítik a hozzájuk való kapcsolódást, és azt, hogy meg tudjuk fogalmazni a hasonló tapasztalatainkat. Néhány részletével már én is dolgoztam irodalomterápiás folyamatok során, de úgy gondolom, hogy szakmai keretek nélkül is nagyon fontos olvasmány. Megmutatja, hogy a nehézségekről  – betegségekről, veszteségekről, rossz döntésekről – lehet beszélni, és példákat is hoz arra, hogy mindezt hogyan lehet.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

“Nem minden nő anya, de minden nő lánya egy másik nőnek” – Három szöveg az Anyaseb című könyvhöz

Nemrég írtunk  Bethany Webster Anyaseb című könyvéről, ebből származik a címbeli idézet is. Most három olyan szépirodalmi szöveget mutatunk, ami hasonló témákkal foglalkozik.

...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Különös alakok jönnek-mennek Dániel András meg persze az olvasók fejében

Dániel András azt mondja, a fejében időnként elég nagy a jövés-menés, és ezt most már egy könyv is bizonyítja. A Mindenki mászkál akár böngészőként is működik, a kép ugyanis egyértelműen vonzza a szemet.

...
Gyerekirodalom

A Szoba kilátással hősnője egy olyan lázadó, aki nem privilégiumot, hanem egyenlőséget kíván

E. M. Forster 1908-as regénye egy igazi angolszász klasszikus, ami a popkultúrában is megtalálta a maga helyét, és bár a Szoba kilátással első ránézésre hamisítatlan romantikus regény, a társadalomkritikai szálat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

Olvass!
...
Könyvtavasz

Miri olyan óvodás kislány, akinek hétköznapjaiban mindig ott a varázslat

Fenyvesi Orsolya legújabb, Miri című mesekönyvének főhőse egy ovis kislány, kinek kalandjait Miklya Emese illusztrációi keltik életre. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

A Fő utcában Sinclair Lewis szatirikus tükröt mutat a kisvárosi Amerikának

Az 1910-es években játszódó történet középpontjában Carol Milford, a fiatal, tanult, haladó szellemű nő áll, aki nagy terveket dédelgetve, világjobbító szándékkal vág bele az életbe. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

A Petőfi bicentenáriumi évhez kapcsolódva jelent meg a Költővel nem járnék, melynek novellái nem a megszokott módon beszélnek Petőfi Sándorról, a minket körülvevő világról és rólunk, emberekről.