Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt

Az írott szövegek YouTube-ja - bemutatkozott a Margón a Panodyssey projekt

Milyen lehetőségei vannak a szerzőknek publikálásra és bevételi forrásokra a hagyományos könyvkiadás-folyóiratpublikáció tengelyen túl? Koldulás-e ha a szerző az olvasói hozzájárulásra épít? Létre lehet-e új közösségi médiaplatformot hozni úgy, hogy az kiegészítse és ne felülírja a bevett kiadói rendszert? Mit tehet a szerző, hogy megőrizze függetlenségét, ne adja el magát és meg is éljen abból, hogy szövegeket ír? Ezekre a kérdésekre adható válasz a francia Panodyssey projekt, amelynek magyarországi bevezető rendezvényén jártunk a Magón és ahol parázs vita alakult ki a fenti kérdésekben is. Beszámolónk.

Fotó: Kováts Zsófia

Laborczi Dóra | 2022. október 14. |

A 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár első eseményeként mutatkozott be Magyarországon a francia Panodyssey projekt, melynek célkitűzése egy olyan nemzetközi közösségi oldal létrehozása, ahol a felhasználóknak lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására és akár monetizálására is - azaz az írók pénzt kereshetnek vele.

A Panodyssey a fikciós és a nem-fikciós szövegek íróit egyaránt megcélozza, így bárkinek teret ad saját szövegeinek publikálására, legyen szó hivatásos újságíróról, kutatóról vagy novellaíróról. Amellett, hogy a felületen igyekeznek összekötni az írókat az olvasókkal, a felhasználók közös műveken is szabadon dolgozhatnak együtt, saját közösségeket alakíthatnak ki az érdeklődési köreik mentén.

Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók
Panodyssey - Nemzetközi közösségi felületen publikálhatnak az írók

A 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatkozik be a Panodyssey projekt: ennek fő célkitűzése egy olyan nemzetközi közösségi oldal létrehozása, amelyen a felhasználóknak lehetőségük van saját írásaik közvetlen megosztására és akár monetizálására is - azaz az írók pénzt kereshetnek vele.

Tovább olvasok

A projekt Franciaországból indult, a Creative Room European Alliance konzorcium feladata pedig az, hogy a Panodysseyt Európa más részein is megismerjék. Az együttműködésben öt országból kilenc szervezet vesz részt. 2023 decemberéig összesen hat népszerű magyar szerző, a Panodyssey nagykövetei mutatják meg az érdeklődőknek, legyenek azok szakmabeliek vagy amatőr szerzők, milyen lehetőségeket rejt magában a platform. Egyúttal ők választják ki a projekt keretében kiírt pályázatok nyerteseit is, akik lehetőséget kapnak rá, hogy írásukkal a Könyves Magazin hasábjain és a nemzetközi platformon is bemutatkozzanak.

A projekről és lehetőségeiről október 13-án egy workshop keretében együtt gondolkodhattak a résztvevők, Petrányi Barna, a Panodyssey projekt magyarországi felelősével, Simon Márton költővel, Antal Nikolettel, a Fiatal Írók Szövetsége társelnökével, Czinki Ferenccel, a Szépírók Társaságának elnökével és Alcser Norberttel, a közösségi alapon működő digitális szöveggyűjtemény, a nuuvella.hu ügyvezetőjével. 

 

Az írott szöveg YouTube-ja

Az első panelban Valuska László, a Margó fesztiváligazgatója és Petrányi Barnával tárták közönség elé a Panodyssey projekt magyarországi lehetőségeit. Petrányi elmondta, hogy a francia alapítókat az motiválta a projekt három évvel ezelőtti indulásakor, hogy olyan közösségi felületet hozzanak létre, ahol a minőséget helyezhetik előtérbe. Nemcsak irodalmi szövegeket lehet a felületen publikálni, hanem mindenféle írott szöveget a szépirodalmon keresztül a politikai újságírástól a tanulmányokig bármit, így „az írott tartalmak YouTube”-jaként érdemes rátekinteni: egy kereshető, szűrhető felületre, amely bárki számára nyitott, a csatlakozás feltételeit tekintve azonban szigorúbb, mint a Facebook, hogy a kamuprofilok kiszűrhetők legyenek.

-

Valuska László és Petrányi Barna

Petrányi elmondta, hogy a kezdeményezés nem titkolt célja az is, hogy a közösségi médiafelületek alapításának amerikai egyeduralmát megtörjék kicsit, a Panodyssey projekt merít ezekből a példákból – mint a YouTube, a Spotify vagy a Patreon –, ám 

kifejezetten európai és kulturális közegre szeretné szabni az ismert social mediafelületek lehetőségeit.

Valuska László azért látna nagy lehetőséget ebben a projektben, mert őt olvasóként az érdekli, „mi van a két kötet között”. A szerzők könyveinek kiadása között sokszor évek telnek el, addig a szerzőnek sincs miből élnie, az olvasó pedig a jelenlegi könyvkiadási rendszer és kulturális ipar működési rendjében nem feltétlenül jut tartalomhoz a szerzőjétől, ha és amennyiben az a megszokott felületeken – irodalmi folyóiratokban – publikál.

Amellett, hogy nemzetközi közösséghez csatlakozás lehetőségét is kínálja a Panodyssey, a Patreonhoz hasonlóan lehetőséget nyújt a szerzők támogatására. A szerzőkben pedig annak tudatosítást is elő szeretné segíteni, hogy a közösségük nem láthatatlan, és megismerhetik annak igényeit úgy, hogy közben nem kell eligényteleníteni a tartalmaikat. Végső soron pedig mindennek

az lenne az értelme, hogy az olvasó megfizethesse az író idejét ahhoz, hogy írhasson és ne kelljen más munkakörben gályáznia.

Bármennyire nem ez volt az eredeti célja az eseménynek, hamar előtérbe került a hagyományos könyvkiadás és az online tér lehetőségei között húzódó a feszültség, és végig lehetőséget adott a dinamikus vitára.

 

„Miért nem vagy még ennél is csóróbb?”

A workshop során parázs vita alakult ki a közösségi médiafelületek és az internetes publikációs lehetőségek, közösségépítés szempontjából elsődleges – és nem elhanyagolható szempontból a szerzőknek bevételi forrás lehetőségét jelentő – újfajta social médafelületek (vagy egyáltalán: az internetes publikálás) és a hagyományos könyvipar működési elvét illetően a résztvevők között, amely a folyóirat-publikációk, könyvkiadók, sokszor elnyerhetetlen állami pályázatok tengelyén húzódik.

-

Simon Márton

Ahogyan Simon Márton a vita egy pontján megfogalmazta: bár mindenki tudja, hogy a könyvkiadásból ma nem lehet megélni, mégis alapelvárás, hogy „miért nem vagy még ennél is csóróbb”. Pedig,

ha nincs állami támogatás és közösségi finanszírozás sincs, akkor „fölszámolja magát az irodalom”.

Simon Márton egyike volt azoknak a kortárs szerzőknek, akik kihasználták a 2010-es évek elején berobbanó Facebook-kultúra lehetőségeit, és még mielőtt megjelent volna a könyve, létrehozott egy rajongói oldalt. Mint mondta, nála ez vélhetően alkati kérdés is, nem mindenki tud és nem is mindenkinek kell ennyire nyitni a közössége felé. Ő mindenesetre a facebookos eseményszervezésekből és instaposztok gyártásán túl a Patreon oldalát is fel tudta futtatni úgy, hogy most szabad szemmel látható bevételhez jut azon keresztül, ám a teljes megélhetését ez önmagában nem biztosítja. Viszont el tudja mondani magáról, hogy

piacról élő szerző lett, bár – tette hozzá – az is igaz, hogy nem nagyon van más választása.

Szerinte fel lehet építeni működőképes modelleket, lehet a közösségi médiafelületek lehetőségével élni, ha „megugrod magadban azt a fájdalmat, hogy ez most koldulásnak számít-e avagy sem”.

 

A vállalkozó író és a mecénás olvasó

Alcser Norbert, a nuuvella.hu, az első magyar írói támogatói platform és közösségi oldal ügyvezetője. A Nuuvella lehetővé teszi, hogy az olvasók közvetlenül támogathassák kedvenc íróikat, aktív részesei legyenek az írói munkájának havi támogatásért cserébe, exkluzív tartalomhoz juthassanak és bepillanthassanak az alkotás folyamatába. Az olvasói támogatásért cserébe az író pedig szabadon dolgozhat és csak az írásra koncentrálhat, ígylehetősége nyílik kiépíteni saját, független, kreatív írói karrierjét. A beszélgetésen Alcser Norbert elmondta, hogy úgy látja,

az írókból hiányzik a vállalkozói szellem és koldulásként élik meg, ha pénzt kell kérniük közvetlenül az olvasóiktól.

-

Alcser Norbert

Závada Péter költő a közösség soraiból ezen a ponton hozzászólt:

mindez azért van, mert az írók nem vállalkozók.

Szerinte „nem véletlen, hogy a kiadó reklámozza a szerzőt, mert a szerzőnek az a dolga, hogy írjon. Más az, ha az ember a követőinek ír, vagy ha a könyvkiadás belső működéséhez szeretne kapcsolódni, mert más rendszer a kettő. Ez nem kisujj-eltartás, hanem annak ismerete, hogy miben vagyok jó, jó vagyok-e az önmarketingre, jónak tartom-e annyira a saját munkámat, hogy promotáljam?” Valuska László erre reagálva mondta: számára inkább az a kérdés, hogy 

„ha én olvasóként finanszírozni szeretném, hogy te tudj írni, azt hogyan tudom megtenni."

Hiszen nem mindenki megy el az újságárushoz irodalmi folyóiratokat vásárolni – habár kétségkívül az a legerősebb elköteleződést mutató olvasó, aki ezt megteszi –, a közösségi médiafelületeken ott vannak az (irodalmat) olvasók is.

- Závada Péter

 

Az internetes publikálás az első gondolat

Az utolsó blokkban éppen ezért kerültek fókuszba a fiatal írók Antal Nikolett (FISZ) és Czinki Ferenc (Szépírók Társasága) részvételével. Antal elmondta, hogy bár ők hagyományos – főként pályázatokból működő – könyvkiadással is foglalkozó szervezet, volt arra példa, hogy instán ismertté vált szerző – Kemény Gabriella – első kötetét adták ki. Antal elismerte, hogy feladata kellene legyen azoknak, akik fiatal írókkal foglalkoznak, hogy az insta-költészetet is monitorozzák, ugyanakkor, akik FISZ-es programokhoz, táborokhoz kapcsolódnak, akár már ginmazista koruktól kezdve, a hagyományos publikációs rendszer felé teszik meg az első lépést. Czinki Ferenc elmondta, hogy a 400 tagot számláló szervezet elnökeként úgy látja, életkort tekintve is kisebbségben vannak azok, akik közösségi médiafelületeket használnak, ám ha fiatal szerzőkkel érintkezik, ők szinte kivétel nélkül internetes publikációkkal kezdenek, és „nem azért, mert ne lehetne bekerülni a folyóiratokba, hanem azért, mert ez az első gondolatuk”. 

Borítóképünkön: Valuska László, Antal Nikolett és Czinki Ferenc

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Vonnák Diána kapta a 2022-es Margó-díjat!

Látlak című könyvével Vonnák Diána nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. 

...
Nagy

Veres, Kemény, Darvasi, Garaczi - ezek a magyar könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Október 13. és 16. között ismét vár a Margó Irodalmi Fesztivál könyvbemutatókkal és koncertekkel, ezúttal a Nemzeti Táncszínházban. A külföldi szerzők után most megmutatjuk, milyen magyar írókkal és könyvújdonságokkal találkozhattok!

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Október 13. és 16. között ismét vár a Margó Irodalmi Fesztivál könyvbemutatókkal és koncertekkel, ezúttal a Nemzeti Táncszínházban. Íme, ezekkel a külföldi szerzőkkel és könyvekkel találkozhatsz!

Hírek
...
Szórakozás

Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

...
Panodyssey

Vajsenbek Péter: Immigrant story / Akik még hisznek / Magyarok és értelmiségiek [Panodyssey]

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Szórakozás

Tarr Béla, Fekete István, ChatGPT-féle Godot és a Műanyag égbolt [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Alkotótárs

Vonnák Diána: A nyelv nagyon demokratikus dolog, mindenki használja

...
Zöld

Peter Wohlleben elmagyarázza, hogyan erősödik meg az erdő, ha békén hagyjuk

...
Hírek

Elhunyt Kipke Tamás Táncsics Mihály-díjas újságíró, író

...
Hírek

Összeállt a Magyar Könyvtervezés díj shortlistje

...
Zöld

Magyar mesterséges intelligencia segíthet a depresszió szűrésében

...
Podcast

20 éves A Da Vinci-kód: Jézus feleségétől a 80 millió eladott példányig

2003-ban jelent meg angolul A Da Vinci-kód, a kötet sikerére pedig jellemző, hogy abban az évben az eladásokat tekintve csak egy másik giga-bestseller, a Harry Potter és a Főnix Rendje tudta túlszárnyalni. De mit tudott és mit tud a regény most? Podcastben kibeszéltük.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Nádas szerint elkerülhetetlen az összeomlás, de muszáj tennünk a dolgunkat

...
Valuska László

Iamyank: Ki akartam mondani, hogy mind meg fogunk halni

...
Ruff Orsolya

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Nádas szerint elkerülhetetlen az összeomlás, de muszáj tennünk a dolgunkat

A Nádas Péterről készült dokumentumfilm, a Saját erdő egyszerre portré- és természetfilm, meditatív alkotás, mely a világról és önmagunkról alkotott tudásunk átgondolására késztet. Kárpáti György Mór alkotása megállásra késztet, kiléptet a mindennapok zajából és felületességéből, és bevezeti a nézőt az író gondolatainak terébe.