Németh Gábor: Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell

Németh Gábor: Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell

A Zsidó vagy? nagy siker volt a magyar kortárs irodalomban két évtizeddel ezelőtt, és azóta sem vesztett szinte semmit a relevanciájából. Németh Gábor életműkiadásának első darabja a mai napig fontos tapasztalatokat tartalmaz kirekesztésről, idegenségről és emlékezésről. Az újrakiadás margós bemutatóján a kulisszatitkok mellett például azt is megtudhattuk, hogy az író szerint hogyan kapcsolódik trauma és emlékezet, illetve hogy miért szereti annyira a rókákat.

Szabolcsi Alexander | 2025. április 07. |

Németh Gábor Zsidó vagy? című regénye 21 évvel ezelőtt jelent meg, idén pedig a Kalligram Kiadónak hála a szerző életműkiadásának első darabjaként kerül újra kiadásra. A kötet anno nagy port kavart, azóta klasszikussá nőtte ki magát. Alapját az idegenség érzet, a kitaszítottság és az otthontalanság adja, miközben gyerekkori emlékeken keresztül próbáljuk megérteni, miért is ilyen elutasító a világ. A szerzőt Bódis Kriszta író, pszichológus kérdezte a Tavaszi Margón

Németh Gábor
Zsidó vagy? 
Kalligram, 2025, 269 oldal

A róka, ami visszavág

Bódis egy könnyed bevezetővel indította, amiben elmesélte, hogy az egyik saját kötetének szerkesztése miatt már több éve munkakapcsolatban állnak Németh Gáborral, továbbá, hogy a Zsidó vagy? számára mindig is egy fontos olvasmány volt és lesz. Az újrakiadás miatt egyből rá is tért a lényegre. „Ugye fogsz még írni?” – kérdezte a szerzőtől, utalva ezzel arra, hogy az életmű nem egy lezárt, hanem egy folyamatban lévő munka gyümölcse.

Az életmű kapcsán Németh frappánsan ennyit válaszolt:

Egy rendes ember meghal, mielőtt ilyen történne. Kulturáltan távozik”,

ezt pedig egy temetés-hasonlattal is kiegészítette, miszerint nem szeretné, ha másoknak kellene szenvednie azzal, hogy összerendezik a szövegeit, jobb, ha önmaga tudja le. Persze az irónián túllépve inkább úgy gondol erre a projektre, mint egy önkritikai kiadásra, amiben valami pluszt tud hozzátenni korábbi írásaihoz.

-

Az új kiadásnak két érdekessége is van, a borító és a jegyzetek. Akárcsak 21 évvel ezelőtt, a borítót most is Roskó Gábor készítette, és az életmű további kiadásait is ő tervezi majd. Németh elmesélte, hogy az új borítóhoz az volt az alapötlet, hogy találjanak ki egy lényt, ezért Roskónak azt a kérdést tette fel, hogy: „Mi volt az első olyan lény, ami többnek látszott mint egy állat?”. Vagyis, ami mitikusnak tűnt.

Roskó válasza pedig a róka volt, aminek az író különösen örült, mert ehhez egy fontos esemény kötődik. Még 1964-ben történt, amikor egy vasárnap büntetésből szülinapozás helyett az írásfüzetébe kellett jegyzetelnie azt a mondatot, hogy: „a róka kárt okoz”. Ami azért is esett nehezére, mert nem szereti leírni a „k” betűt. A tanár ezért a munkájára csak annyit mondott később: „ez nem munka”.

Németh pedig sok évvel később úgy érezte, a róka tökéletes szimbólum lesz az életműkiadáshoz, amivel ennyi év után visszavághat a tanárának.  

Ha kínozni kell, az ember ösztönösen cselekszik

A gyerekkori emlékek kapcsán Bódis át is kötött a könyvben szereplő gyerekkori élményekre, traumákra, szerinte ugyanis a kiszolgáltatott gyerek motívuma gyakran szembejön a regényben. Németh szerint ezek mindig emblematikus helyzetek, ahol az ember inkább szeretne nézője, mint résztvevője lenni az eseményeknek. Az író elmesélte a regény egyik jelenetét, amelyben egy csapat fiatal egy vízaknában talált békát kínoz meg egy táborban, ennek pedig a főhős szemtanúja lesz.

„Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell” – mondta Németh. Kiemelte, hogy ez a tapasztalat, ahol hirtelen az ember kívül kerül, idegenné válik, jelenti ezeknek a jeleneteknek és akár az egész regénynek az alapját.

Ehhez kapcsolódik a kötet másik újdonsága is, vagyis a jegyzetek. Bódis arról érdeklődött, hogy hogyan lehet újra hozzáférkőzni egy régi szöveghez, mit jelent azt jegyzetekkel kiegészíteni, egyáltalán abba lehet-e hagyni. Németh szerint

abbahagyni igen, befejezni nem lehet a jegyzetelést”,

mert mindig valami új jut eszébe a korábbi dolgokról. Szerinte ez nem is annyira az olvasónak fontos, hanem az írónak, mivel azt tapasztalja, hogy egyes szavak sok év után kiüresednek, elvesztik a jelentésüket vagy éppen átalakulnak. Ezért „a szavakat folyton újra kell hangolni”, mondta. Innen jött számára az ötlet, hogy a régi szöveget újabb részletekkel egészítse ki, ami helyreállítja vagy továbbgondolja az üressé vált szavakat.

-

„A legnagyobb sérüléseid kincstárként működnek”

A beszélgetés egyik kiemelt témája az emlékezés és a trauma elbeszélhetőségének kérdése volt. Németh elmesélte, hogy a kötetet anno még több megrendelésre született részből állította össze, amikben számára is váratlan módon kirajzolódott egy személyes szál, mintegy a háttérben.

Ez addig így lesz, ameddig szembe nem nézek vele”

– mondta a szerző.

De ez nem feltétlen jelenti (vagy jelentette) az írónak a kiteljesedést, mivel úgy érzi, ha valamit megír, akkor az bezárul, nem lesz többé felidézhető, hozzáférhető, legalább is nem olyan elemi módon, ahogyan azelőtt. A megformálással az emlékezet mintegy megszűnik, magyarázta, hiszen már nem az emléket, az akkori tudást idézzük fel, hanem azt a leírt, megformált szöveget (gondolatot), ami arról eszünkbe jutott.

Ez pedig párhuzamba állítható a regény történetével és struktúrájával. Németh egyfajta bolyongásként gondol erre a regényre, amelyben a főhős folyamatosan keres, de nem egy bizonyos cél érdekében, hanem azért, mert sosem akar megérkezni. A keresés mintegy önmagára irányul, sosem ér véget. A megformált emlékek ebben az értelemben mintha mégis újra hozzáférhetővé válnának, hiszen Németh jegyzetekkel egészíti ki korábbi írását.

Bolyong ő is, ahogyan főhőse, korábbi sérülései, gondolatai között.

„A legnagyobb sérüléseid kincstárként működnek” – fogalmazott a szerző arra utalva, hogy ez az írónak tökéletes alapanyag, mégis emberként sokat veszít vele. Az író számára ugyanis fontos, hogy amit (még) nem írt le, az még otthonosan átélhető, az a sajátja, de amint szöveggé formálja, kiadja a keze közül, már maga számára sem lesz ugyanolyan, mint azelőtt.

Senki sem szeret aludni az óvodában

Bódis Kriszta felvetette, hogy vajon ennyi év után milyen hatása lehet a könyvnek, van-e egy bizonyos generáció, aki jobban hozzáfér a szöveghez. Németh ismét egy találó mondattal válaszolt: „Úgy gondolom, rátaláltam valamifajta univerzális ősélményre: nem szeretünk aludni az óvodában”. Persze a vicc mögött ott rejlik a mondanivaló, hogy a könyv tartalma mindenkihez szól, és ezt nem lehet behatárolni egy bizonyos korszakra. Bár a szerző szerint van egy olyan generáció, aki a ’60-as években született és valószínűleg hasonló módon tapasztalta meg az életet, azért nem sok minden változott.

-

Sokan dolgoznak azon, hogy ez ne múljon el nyomtalanul”

– jelentette ki Németh Gábor, amit úgy is érthetünk, hogy az írók folyamatosan azon dolgoznak, hogy megörökítsék ezt a korszakot, de úgy is, hogy a szenvedés ma ugyanúgy jelen van a világban, mint akkor.

Végezetül pedig Bódis Kriszta a kötet atmoszférateremtő jellegét emelte ki, vagyis hogy a szerző bármennyire is saját emlékekből dolgozik, azt mindenki számára átélhetővé teszi a szövegben. Németh ezzel kapcsolatban két anekdotát, részletet is elmesélt a regényből. Megemlítette, 1956-ban a vele terhes édesanyját majdnem lelőtték, mert a vörös pulóvere miatt azt gondolták, hogy kommunista. A másik pedig a születése előtti pár órában történt: a mentőautót, amelyik az édesanyját szállította a kórházba, több helyről lőtték az oroszok, mert azt hitték, ellenforradalmárok menekülnek benne.

Ha már életműkiadás, akkor azt is megtudhattuk, hogy a következő darabja az életműnek ősszel érkezik majd, amiben az első három írása jelenik majd meg egyben.

Fotó: Kováts Zsófi/Margó Fesztivál 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Németh Gábor gyönyörű kiadvánnyal hajt fejet Esterházy Péter előtt

Csak egy szó – emlék-mű címmel, a Fehérvári Irodalmi Napok Írók a nyomdában sorozata részeként jelenik meg hamarosan a Németh Gábor Esterházy Péterről szóló írásaiból válogató kötet.

...

Németh Gábor: Vedd példának, avagy a nem kívánt törlendőről 

A Könyves Magazin és a Bookline Zöld rovata szervezésében irodalmi stand up volt a Margón. Fellépett Litkai Gergely, Ráskó Eszter, Tóth Edu, valamint Erdős Virág, Simon Márton. És persze Németh Gábor is elmondta a magáét, mi pedig most megosztjuk, hogy elolvashassátok.

...

Az író folyamatos melléknévi igenév - Németh Gábor 60

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Vajon mire gondolt a költő? A Margón az AI-t is megkérdezték

Az utca embere vagy az AI érti jobban a verseket?

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Vajon mire gondolt a költő? A Margón az AI-t is megkérdezték

Az utca embere vagy az AI érti jobban a verseket?

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

Olvass!
...

Mi a teendő, ha a férjed otthagy egy lövöldözésben? – Olvass bele Bruck Edith új regényébe!

Nina nem tud szabadulni a férjétől, aki a saját függetlenségét minden emberi kapcsolat fölé helyezi. 

...

A balatoni gyilkos mögött ott rejtőzik az igaz gonosz: a kapuzárási pánik - Olvass bele Dorosz Dávid krimijébe!

Egy baráti társaság kibérel egy balatoni villát, hogy megbeszéljék, hogy haladt az életünk az egyetem óta, másnap a rendőrség egy hulla után nyomoz a villa alatti partszakaszon. Mi történt?

...

A cancel culture olyan, mint egy nyilvános kivégzés – Olvass bele Szécsi Noémi feminista esszékötetébe!

Milyen világban is élünk manapság? Gondolkodjunk erről Szécsi Noémivel! 

A pokol nem egy fekete vizű tó alján, hanem az emberi lélek legmélyén rejtőzik

A pokol nem egy fekete vizű tó alján, hanem az emberi lélek legmélyén rejtőzik

Az 1977-es bukaresti földrengés hullámai nemcsak egy város összeomlását idézik elő, de a tektonikus erők megnyitják az emlékezés tereit is. A Pokoltó a hét könyve. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Németh Gábor: Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell

Bakó Sára
Bakó Sára

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr