Az évszázadok során csaták menetét, birodalmak sorsát dönthette el az időjárás

Az évszázadok során csaták menetét, birodalmak sorsát dönthette el az időjárás

Évek óta nem tapasztalt erővel kitört az Etna, Amszterdam csatornáin pedig pár napja koriztak az emberek – csak két példa az elmúlt napok híreiből, amik önmagukban is érdekesek lennének, de az időjárással összefüggésben még izgalmasabbak. A vulkánkitörések ugyanis minden korban borzasztóan nagy hatással voltak az időjárás alakulására, a szokatlan időjárási jelenségek pedig az évszázadok folyamán nem mindig a szórakozást szolgálták (bár a németalföldi festészetben ez egy vissza-visszatérő téma, az egyik nagy klasszikus például Hendrick Avercamp téli képe), hanem komoly történelemformáló erejük is volt: így történhetett, hogy térben sokszor távoli események vagy jelenségek is nagyban meghatározhatták egy-egy csata vagy hódítás kimenetelét. Marcus Rosenlund könyve, a popkulturális utalásokban gazdag Az időjárás és a történelem számos példán keresztül mutatja meg, hogy Földünk időjárása egy olyan mátrix, amelyben egy-egy komponens megváltozása birodalmak, civilizációk és kultúrák felemelkedését vagy hanyatlását okozhatja. (Olvass bele ITT!)

Ruff Orsolya | 2021. február 19. |
Marcus Rosenlund
Az időjárás és a történelem
Ford.: Patat Bence, Cser, 2021, 288 oldal
-

Ez az egyik legfontosabb tétel: ami a Föld egyik pontján példátlan és felfoghatatlan tragédia, a másikon egy új kezdet lehetősége. Egy úgynevezett vihardagálynak köszönhetjük például magának Amszterdamnak is a létrejöttét, és ez a jelenség okozta egy másik kereskedőváros, Rungholt pusztulását. Utóbbi nevét kevesen ismerik, nem csoda, hiszen a 14. század közepén egy iszonyú vihar elsöpörte a föld színéről. A város a mai Németország területén feküdt, az Északi-tenger partján, és egy akkori dán grófság része volt. Nagyjából ez volt az az időszak, amikor Európában beköszöntött a kis jégkorszak, a hőmérséklet-különbségek pedig csak fokozták a kontinens felé tartó viharok erősségét. 1362-ben aztán be is következett a katasztrófa: a vihar cunamiszerű dagályt tolt maga előtt, és elpusztította a nyüzsgő kikötővárost, ezzel együtt pedig átrajzolta az Északi-tenger partvonalát. Az 1362-es vihardagály a Németalföldön is átalakította a tájat: kimosta a beltengerből a tőzeget és tengeröböllé vájta; a partján emberek telepedtek le, akik idővel halászni, majd kereskedni kezdtek. Az egyik ilyen település lett Amszterdam , amely fontos kereskedelmi útvonalakat épített ki a világ minden – akkor ismert – tájával.

„Mindebből tehát semmi sem valósult volna meg, ha a 13. és 14. században nem lett volna néhány vihar, amely vízi utat alakított ki a tengertől Amszterdamig.

(…)

Amszterdamban megvoltak a siker feltételei, Rungholtban nem. A kis jégkorszakot felvezető viharok, többek között a Grote Mandrenke Amszterdamnak használtak, Rungholtnak viszont ártottak.

Az időjárás megváltoztatta a világot.”

Ez csak egy a számtalan példa körül, melyeket Marcus Rosenlund végigvesz a könyvében: a dinoszauruszok korától kezdve a neandervölgyiek felbukkanásán és eltűnésén át a grönlandi vikingekig (akik amúgy nagy eséllyel a világ első megtévesztő reklámkampányának köszönhetően kerekedtek fel) folyamatosan ide-oda ugrálunk az időben és az időjárási jelenségek között. A sok-sok évig rádiózó Rosenlund könnyed és a laikusok számára is érthető stílusban ír arról, hogyan faragott rá sokszor az emberiség az időjárás változékonyságára. Ennél viszont sokkal fontosabb, hogy az emberi faj hogyan tudott alkalmazkodni a változásokhoz. És ez talán a másik fontos állítása a könyvnek, hiszen jöhetett bármi, évszázadokig tartó lehűlés, extrém szárazság vagy özönvíz, maga a faj valahogy mindig tudott akklimatizálódni, idomulni – igaz, ha minden kötél szakadt, akkor fogta magát és odébb állt.

A nagy vándorlások mögött ugyanis általában mindig egy olyan jelenség állt, amely végeredményben az időjárás következményeire vezethető vissza. Ez állt például az írek Amerikába irányuló tömeges kivándorlása mögött, de Rosenlund elmélete szerint a népvándorláskori mozgások rugója is itt keresendő. A gleccserekből vett fúrásminták vulkánkitöréseket tesznek meg minden baj okozójának, és az egyik fő gyanúsított egy pápua-új-guineai vulkán. A folyamat nagyjából így ábrázolható:

vulkánkitörés → ettől nagy mennyiségű vulkanikus anyag és aeroszol kerül a sztratoszférába → ez leárnyékolja a napfény jelentős részét → évtizedekre lecsökken a hőmérséklet → beköszönt a „vulkáni tél”.

Mindez azzal a következménnyel járt, hogy rossz lett a termés, az emberek éheztek, és útnak indultak, hogy olyan földet találjanak, ahol jobban boldogulnak. A népmozgások végeredményben megpecsételték Róma sorsát is: „Kissé leegyszerűsítve tehát az éghajlat romlásának és az abból következő népvándorlásnak tudható be a Nyugatrómai Birodalom bukása, ami pedig a középkor startlövésének számít.” Az időjárás következményei, az éghajlatváltozás miatt napjainkban is rengeteg ember kényszerül elhagyni a lakhelyét, Rosenlund egy friss világbanki becslésre hivatkozva például azt írja, hogy a következő évtizedekben a felmelegedés miatt 143 millió ember hagyhatja maga mögött az otthonát.

A világtörténelem során természetesen nem pusztán az időjárás miatt indultak útnak az emberek, legalább ilyen fontos motiváció volt a hatalomszerzés, a hódítás is – melynek sikerét vagy sikertelenségét aztán szintén nagyban befolyásolta az időjárás alakulása. Ott volt kapásból Julius Caesar sikertelen doveri partraszállása i.e. 55-ben, aki hiába várta a muníciót, a lovasokkal és hadianyaggal teli hajói viharba keveredtek a La Manche-csatornán, és visszafordultak Galliába. Ez persze maximum csak elodázta a brit sziget római megszállását: Britannia utóbb provincia lett egészen 410-ig, amikor is – és itt visszakanyarodunk az előző bekezdésben taglaltakra – minden legionáriusra szükség lett a barbárok rohamára készülő Rómában. Rosenlund könyve kitér egy másik hódításra is: a mongolok a 13. század közepén indultak meg Európa belseje felé. A Magyarországon tatárjárásként ismert történelmi esemény tragikus következményekkel járt az országra nézve, 1242-es váratlan visszavonulásukra ugyanakkor többféle elmélet is létezik, ezek egyike, hogy a nagykán halála miatt fordultak vissza. Rosenlund szerint az egyik lehetséges magyarázat a szeszélyes időjárásban keresendő: a rendkívüli hideg kezdetben még kedvezett is a tatároknak (át tudtak kelni a befagyott Dunán), az olvadás viszont sártengerré változtatta a magyar vidéket, ami nemcsak a mozgást nehezítette, de a lovaiknak sem találtak elég füvet.

Hogy így volt-e vagy sem, persze nem tudjuk, de Rosenlund nem is akar úgy tenni, mintha zsebében lenne a bölcsek köve. Eszmefuttatásaiban meg-megjelennek spekulatív elemek, amelyek sokszor eléggé szórakoztatóak – például arról, hogy mi lett volna, ha Rómának sikerül megtartania Britanniát és nem omlik össze a birodalom (csak néhány adalék: elmaradt volna a reneszánsz, megmaradt volna a rabszolgaság, és Skóciától Barcelonáig mindenki valamilyen helyi latint beszélne).

-

A történelmi folyamatok alakulásában meglepően sokszor játszott szerepet valamilyen vulkánkitörés. Abban, hogy Napóleon alulmaradt a waterlooi csatában, nem kizárt, hogy szintén egy vulkán volt a ludas. Az összecsapás előtti napon és éjjel rengeteg eső esett, a hajnali támadásról így le kellett tennie a hadvezérnek, de a sártenger így is megnehezítette a dolgukat. Wellington szerint nagyon kevésen múlt a győzelmük, így utólag talán nem túlzás kijelenteni, hogy minden kisebb-nagyobb tényező igenis szerepet játszott a csata kimenetelében, így az időjárás is. Egy friss tanulmány szerint a vacak időt vulkánkitörés okozhatta, az indonéziai Tamboráé két hónappal korábban. Rosenlund persze nem állítja tényként, hogy valóban így is történt, hiszen bizonyítéka nincs, mindenesetre megjegyzi, hogy nem ez volt az egyetlen eset, amikor Napóleon tervei dugába dőltek az időjárás miatt: elég csak az 1812-es kudarcos oroszországi hadjáratra gondolni. A vulkánkitörések hatása amúgy a művészetben is tetten érhető: Edvard Munch A sikoly című festményének narancsosan vöröslő háttere nem a festői fantázia terméke. Abban az időben a nem mindennapi naplementéket az indonéz Krakatau vulkán kitörése okozta, akkor elképesztő mennyiségű hamu és vulkáni por került a sztratoszférába. Munch ezt írta a jelenségről a naplójába:

„Az ég hirtelen vérvörös lett. A kékesfekete fjord és a város fölött véres felhők és lángnyelvek lógtak, megálltam, és reszkettem az ijedtségtől. Úgy éreztem,

végtelen sikoly hasít bele a természetbe.”

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Az időjárás már nem egyszer átformálta a világtörténelmet

Marcus Rosenlund új könyvében azzal foglalkozik, milyen drámai eseményeket okozott az időjárás a történelmünkben. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mindig az a legérdekesebb, ami a történelemkönyvekből ki szokott maradni

30 újabb meglepő történet a magyar történelem vérzivataros századaiból. Olvass bele!

...
Kritika

A történelem nem sokáig engedi boldogan élni az embert

A hét könyve
Kritika
Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?
...
Nagy

Totth Benedek: Rövid feljegyzés egy hosszú és gyötrelmes évtized margójára

A tízéves Margót ünnepelve Totth Benedek is megosztotta emlékeit és gondolatait a Margóról, írásról, szlengről, cápákról. Olvasd el!

Polc

A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

...

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

...

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

...

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

...
Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Reverendában és Luther-kabátban a nyilasterror idején: séta egy gyilkos és egy embermentő nyomában

...
Hírek

Elhuny Lucinda Riley, A hét nővér-sorozat szerzője

...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

...
Hírek

Babiczky a megszólalás szabadságát fedezte fel Szapphóban

...
Hírek

Itt Az utolsó szerelmes levél első előzetese!

...
Hírek

Filmre vele! - Hat kortárs magyar művet ajánlanak a filmeseknek

...
Hírek

Nem lehet vitatkozni, hogy az áldozatok leszármazottai számára a turul mit jelent

...
Nagy

Spiró György: Azért nem lettem sznob, mert nem mondták meg, mi a jó

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

A valódi utazás ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút véget ér

...
Hírek

Quentin Tarantino Hollywood-regényében a titokzatos kaszkadőr múltja is feltárul

...
Nagy

Vajon a falusi szuperhősök megmenthetik Erdélyt?