Szinte már közhely, hogy Kafka személye, regényei és elbeszélései hány és hány szerzőt és művet inspiráltak. Mi most három olyan szerzőt választottunk ki, akik műveikben közvetve vagy közvetlenül Kafka előtt tisztelegnek, vagy éppen az írót teszik meg írásuk főalakjának.
Ki más kezdené a sort, mint Philip Roth, aki mindig is szoros kapcsolatot ápolt a cseh irodalmi körökkel, és még a hidegháború idején olyan írók amerikai megjelenését segítette és egyengette, mint Ivan Klíma és Milan Kundera. Kafka iránti rajongását pedig mi sem mutatja jobban, minthogy számos művében, például A prágai orgia című kisregényében is, fel-felemlegeti Kafkát:
„– Kérem – szabadkozik –, a kettőnk könyvét ne is említsük egy napon. Az öné zseniális mű, az enyém egy nagy nulla. Amikor Kafkával foglalkoztam, olyan érzésem támadt, hogy a kutatók kezén a Kafka-könyvek sorsa még Josef K. sorsánál is abszurdabb. Gyanítom, ez önre is igaz. Ez a botrányos reakció újabb abszurd dimenziót ad, és most már ugyanúgy hozzátartozik a könyvhöz, ahogy a kafkológiai hülyeségek Kafkához. Még az én könyvem betiltása is olyan dimenziót teremt, amilyet egyáltalán nem szántam neki.
– Miért tiltották be?
– A hülyeség súlyát nehezebb elviselni, mint a betiltásét.”
The Breast című 1972-es kisregényét Az átváltozás szatirikus átirataként tartják számon (amikor egy reggel David Kepesh professzor felébredt, női mellé változva találta magát ágyában), Kafka iránti tiszteletéről pedig a legvilágosabban az az előadása tanúskodik, melyet pennsylvaniai egyetemisták előtt tartott ugyancsak 1972-ben.
Ez a Kafka nem az a Kafka, a névadás mégis egyértelmű, színtiszta hommage, riszpekt, főhajtás. A tizenöt éves Tamura Kafka szökéséről és belső útkereséséről szóló Kafka a tengerparton kétségtelenül több kérdést vet fel, mint amennyire választ ad. Az olvasók fantáziáját annyira megmozgatta Murakami Haruki regénye, hogy a japán kiadó egy külön honlapot hozott létre, ahová három hónap alatt nyolcezer kérdés futott be, ezekből Murakami 1200-at személyesen megválaszolt. Murakami számára a legnagyobb tanulság ebből az volt, hogy a regény megértésének kulcsa a többszöri elolvasásban rejlik. És hogy mi a helyzet Kafkával? Kétségtelenül ő az egyik kedvenc írója, nyilatkozta Murakami egy interjúban, ám szerinte közvetlenül nem befolyásolta sem a regényeit, sem a karaktereit. Szerinte ugyanis Kafka világa annyira teljes, hogy az ő nyomát követni, őt utánozni nem csak értelmetlen, de eléggé kockázatos vállalkozás is lenne. Ezzel szemben Murakami olyan író szeretne lenni, aki úgy mesél történeteket, mint senki más.
Franz Kafka és Dora Diamant szerelméről szól Michael Kumpfmüller Az élet gyönyörűsége című, nemrég magyarul is megjelent regénye. A történetben ráadásul egy magyar szál is akad, a nagybeteg író ugyanis a tüdőszanatóriumban megismerkedik a dombóvári születésű Klopstock Róberttel, akivel azután Kafka életének utolsó heteiben igazán szorossá válik a barátságuk. Kumpfmüller az összes elérhető naplót, levelezést és dokumentumot felkutatta és felhasználta a regénye írásához, amely az eddig megszokotthoz képest merőben más Kafka-képet tár olvasói elé. Magyar fordítója, Nádori Lídia szerint a regényben még „a legfinnyásabb Kafka-szakértők sem találtak (…) semmi kivetnivalót”. Szerinte Kumpfmüller úgy „simítja rá a fikció rétegét a dokumentarista hűséggel megírt történetre, olyan arányérzékkel, eleganciával, hogy nem érzed a billegést a hitelesség és a regényszerűség között. Talán mert olyan elfogulatlan és szeretetteljes az attitűdje, mármint Kumpfmüllernek, mint Doráé lehetett, amikor megismerte Kafkát.”
