A Határok különös példákon keresztül mutatja be, mitől olyan izgalmas az országokat elválasztó vonalak kérdése. Hogyan keletkeztek az enklávék és exklávék? Melyik az a Magyarország határától csak néhány kilométerre fekvő, vitatott státuszú senkiföldje, ahol egy európa-parlamenti képviselő önálló, papíron ma is létező államot alapított? Hogyan keletkeztek a gyarmati időkben vonalzóval meghúzott határok miatt a legfurcsább alakú országok? Hány olyan ország létezik, amely egy másik országon belül fekszik? Melyik az az állam Dél-Amerikában, amelynek ma sincsenek konkrét határai, és miért? És vannak-e olyan részei a Földnek, amelyekre egyetlen ország sem tart igényt? Milo van Bokkum alaposan szemügyre vette ezt a bennünket másoktól elválasztó vonalat és annak létrejöttét. A határok egyrészt kilométermilliók alkotta identitást teremtenek, másrészt izgalmasabbnál izgalmasabb történetek forrásait jelentik. A könyvet térképek sokasága teszi még szemléletesebbé.
Az európaiak egyfolytában arra panaszkodnak, mennyire megosztott, nehézkes és erőtlen az Európai Unió. Csakhogy a Habsburg Birodalomban az időhúzás, a konfliktuskerülés, a reformok véget nem érő csiszolgatása, a rút kompromisszumok elfogadása mind kormányzati stratégia kulcsfontosságú összetevője volt. Így tudták mintegy hatszáz éven keresztül egy fedél alatt tartani a megannyi nemzetet, nyelvcsoportot és kultúrát. Caroline de Gruyter Európa-szakértő újságíró Bécsben, Budapesten, Triesztben, Oslóban, Londonban és Brüsszelben ered a Habsburg Birodalom és az Európai Unió működésbeli hasonlóságainak és különbözőségeinek nyomába. Császári leszármazottakkal ebédel, elámul egy magyar nagykövet könnyein, egy ukrán hetman-utód szalonjában élvezi egy Brahms-koncert szépségeit, cseh arisztokratákkal és brüsszeli eurokratákkal kávézik, Habsburg bútorraktárakba éppúgy bejáratos, mint a Hofburg barokk báltermeibe, vagy az Unió bürokratikus intézményeibe.
A kötet az elmúlt fél évszázad hazai és nemzetközi roma emancipációs törekvéseinek egyik legjelentősebb személyiségét, Daróczi Ágnest mutatja be Kóczé Angéla interjúsorozatára támaszkodva, fényképekkel és a korszak néhány markáns, ritkán látott szöveges dokumentumával illusztrálva. Daróczi Ágnes személyes története összefonódik a roma politikai követelések mozgalmával. Versmondó, népművelő, kultúraszervező, aktivista, újságíró-szerkesztő, kisebbségkutató és legfőképpen emberjogi harcos, aki gyengeségeivel és tévedéseivel együtt a különböző ideológiai rezsimeken keresztül következetesen küzdött a romák "nemzetiségi elnyomása" ellen. Életműve, politikai hagyatéka megkerülhetetlen azok számára, akik meg akarják érteni a rendszerváltó roma értelmiség évtizedes ellenállását és megpróbáltatásait, önéletrajza pedig újabb adalék és reflexió a rendszerváltás roma szempontú társadalomtörténetének megértéséhez.
Két különleges és hazájában kimagaslóan sikeres ember kutat évszázadokra visszanyúló ősi családi kapcsolataik után. Szegedy-Maszák Marianne és Fritz Péter családja a második világháború borzalmait bizarr módon túlélve a kommunizmus elől menekült a világ két távoli pontja, az USA és Ausztrália irányába. Zsidóságuk, arisztokrata gyökereik, maguk mögött hagyott múltjuk azonban végigkísérték útjukat. Ahogy a kötet lapjain kirajzolódik a két párhuzamos élet, úgy értjük meg mindennapos küzdelmeiket egy idegen országban és a hajtóerőt, ami az útkeresésüket táplálja.
Csodaszarvas, turul, bányarém, markoláb, garabonciás vagy prikulics. Ikonikus alakok a magyar mese- és mondavilágból vagy azokból a rémtörténetekből, amelyekkel dédszüleink ijesztgették a rosszalkodó gyerekeket. Ezeket a lényeket gyűjti össze a Bestiarium Hungaricum, amely első ízben kísérli meg áttekinteni a magyar népi kultúra vonatkozó hagyományait, bemutatva annak legjellemzőbb szegmenseit. Az album 31 fejezete megannyi külön világ, sajátos, hiedelmekkel átszőtt népköltészeti univerzum. A magyar hiedelemvilág lényeit Németh Gyula színes grafikái, P. Szathmáry István fekete-fehér linómetszetei és Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásai jelenítik meg. A Bestiarium Hungaricum e két kulturális közelítés: kép és szöveg szimbiózisa által válik igazán különlegessé.
Lehet-e még hely a végtelen szállodában, ha minden szoba foglalt? Hogyan viselkednek a skizofrén nullák? Mi történt Steve Jobs garázsában? Miért volt fontos Leonard Digges műszere? Mi a különbség a Notre Dame és egy nanoűrhajó között? Van-e közös vonás Newton fluxióelméletében és a Mona Lisában? Nem kell matematikusnak lennünk ahhoz, hogy mindezeket megértsük. A könnyed, világos stílusban megírt könyv érdekes paradoxonokon, fontos tudományos felfedezéseken és izgalmas problémákon keresztül világítja meg: az emberiség története szétválaszthatatlanul összefonódik a matematikával.
Mitől lesz egy film érzéki? Elsőre talán azt gondolnánk, hogy mindenekelőtt az izzó erotikától vagy a szenvedélyes romantikától, pedig a fogalom ennél jóval gazdagabb. A film érzékisége tulajdonképpen a mozgókép esszenciáját jelenti: azt a különleges képességét, amellyel érzékeinket elvarázsolja és tudatunkat hipnotizálja, vagyis amellyel megteremti a moziélmény semmihez sem fogható, zsigeri tapasztalatát. Ez a gyűjtemény arra vállalkozik, hogy a korábbi "52-es könyvek"-hez (52 kultfilm, 52 hátborzongató film, 52 humoros film) hasonlóan szubjektív módon mutassa be a filmnyelvben rejlő érzékiség széles spektrumát, a pszichedelikus absztrakt filmektől a látványos akcióorgiákon és gótikus horrorokon át az erotikus filmekig.
Hatvany Helga könyve megrázó tanúbizonyság a viharos 20. századról egy család történetén keresztül, és izgalmas memoár arisztokrata gyökerekről, apai örökségről és a szeretet erejéről. Deutsch Ábrahám aradi vegyesboltjából három generáció alatt egy óriási gabona- és cukoripari nagyvállalkozás fejlődött ki az Osztrák-Magyar Monarchia idején. A 20. század elején bárói rangra emelt Hatvany-Deutsch család tagjai haladó politikusokként, tehetséges festőkként, írókként, és legendás hírű, többek között Ady Endrét, József Attilát támogató mecénásokként vonultak be a történelembe. Az 1938-as zsidótörvények érvénybelépése után azonban a család több tagja az emigrációt választotta, a Magyarországon maradt Hatvanykra bujkálás, üldözés és nem egyszer halál várt. A szerző édesapja, Hatvany József 1947-ben hazatért egy új világ építésének reményében, hamarosan egy rémálom közepében találta magát, és 1952-ben, a Rákosi-korszak legsötétebb időszakában koholt vádak alapján börtönbe zárták. A szabadulását követő évtizedekben nemzetközi hírnévre tett szert a számítógépes tervezés és gyártás egyik kiemelkedő úttörőjeként.
Az Ame Panzh öt harmincas roma fiatalból álló kollektíva, akiknek mondanivalójára érdemes odafigyelni mindannyiunknak: Fedorkó Boglárka, Farkas László, Ignácz Judit, Márton Joci és Suha Nikolett. Formabontó és tabudöntögető beszélgetéseket szerveztek a barátaikat is bevonva. Saját életélményeiket globális társadalmi és erkölcsi összefüggésekbe helyezve, szokatlan éleslátással elemzik a velünk élő rendszerszintű anticiganizmus, rasszizmus, szexizmus, LMBTQ+-ellenesség és megannyi más előítéletesség mindennapi hazai és nemzetközi jelenségeit. Teszik ezt azért, hogy a többség szemét felnyissák és a sztereotípiák helyett egy pozitív önreprezentációt alakítsanak ki. Kritikus hangjukat aktivizmus fűti, melynek célja, hogy diskurzust építsenek és konstruktív vitákat generáljanak, ahogy a közelmúltban például a roma reprezentáció témáját radikálisan új módon feldolgozó Háromezer számozott darab című film tette.
Gyaloglás közben, körülvéve az élet nyersanyagától, mikor a legelevenebb övez, mikor átcsúszik a természet az én határán, akkor elérhetünk egy pillanatnyi kapcsolatot azzal, ami vad, és nem emberi. Ez a vadság, ez az életelv mindenhol ott van, bennünk is, a városainkban is, a társadalmunkban is. Az élő utat tör magának, és lerombol mindent; nem ismer szabályt és hierarchiát, csak magát az életet. Thoreau három klasszikus szövege a gyaloglásról és a vadságról először olvasható magyarul Nádasdy Ádám virtuóz fordításában.
Várhegyi Éva a magyar bankrendszert közvetlen közelségből ismerve tárja fel közérthető stílusban, ugyanakkor mégis alapos szakmaisággal, hogyan vonta a magyar kormány szoros irányítása alá a bankrendszert és az azt irányító intézményeket 2010-től egészen napjainkig. A kormány szabályozási eszközökkel, nyomásgyakorlással, államosításokkal megteremtett annak feltételét, hogy a bankrendszerben egy arra kijelölt baráti-üzleti kör jelentős tulajdonosi részesedéshez jusson. Várhegyi Éva átvilágítja és érthetővé teszi ezt a szövevényes drámát, továbbá bemutatja a főszereplőket és a fontosabb mellékszereplőket - így az olvasó végigkövetheti többek között Spéder Zoltán felemelkedésének és bukásának történetét is.
Adam Kay (Ez fájni fog, Mert szülni karácsonykor kell) legújabb könyve, a Sokkterápia szórakoztató és olykor szívfájdítóan személyes sztorijai arról szólnak, mi történik, amikor egy orvos szögre akasztja a fehér köpenyt, de a szakma fogva tartja. Továbbá arról is, hogy milyen volt orvostanhallgatónak lenni a 21. század elején, mi történik, ha feltépjük a régi sebeket, és megvizsgáljuk az újakat, és hogy az orvosi diagnózis olykor önvallomás is. A Sokkterápia Nagy-Britannia kedvenc mesélőjének legviccesebb és egyúttal legmeghatóbb könyve.
