„Az elsőkötetes író a széléről indul a kánonba, és mindent felforgathat – ezért nevezzük Margó-díjnak”

„Az elsőkötetes író a széléről indul a kánonba, és mindent felforgathat – ezért nevezzük Margó-díjnak”

Minden egy fehér lappal kezdődik, és a vággyal, hogy elmondjunk valamit a világról. Vagy hozzátegyünk valamit a világhoz, amivel talán az egy picit jobb hely lehet – megjelent a Margó-díj 10 évét ünneplő Könyves Magazin különszáma! Listák, interjúk, novellák kerültek bele, ezekből pedig a következő hetekben online is ízelítőt adunk. Elsőként íme Valuska László gondolatai a díjról, ismeretlen ismerős szerzőkről, Hrabalról és Messiről. 

Valuska László | 2024. november 27. |

A Könyves Magazin különszámmal a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat ünnepeljük. Összefoglaljuk benne az eddigi nyertesekkel egy hónapon át tartott közös levelezést, megmutatjuk, mi volt a díj 10 éves történetének 30 legemlékezetesebb könyve, de magyar és világirodalmi példák segítségével igyekszünk bemutatni azt is, hogy milyen nehéz megtenni az első lépést.

Bookazine-unkban két jelentős külföldi íróval, Sofi Oksanennel és Jón Kalman Stefánssonnal beszélgettünk a pályakezdésről, de megkérdeztük Késely Ajna olimpikon úszót, Ráskó Eszter standupost és Szimler Bálint filmrendezőt is, ők hogyan élték meg a szakmai elindulást.  

Könyves magazin - Különszám
KÖNYVES MAGAZIN KFT, 2024, 98 oldal

Ezekből a tartalmakból a következő hetekben itt, a Könyves Magazin oldalán is ízelítőt adunk. 

A Margó-díj 10 éve

Az elmúlt tíz évben legalább 500 kötetet neveztek a Margó-díjra, amelyet 2015-ben adtunk át először. 

Egy díj szerepét sok apró tényező befolyásolja: a szakmai függetlensége, a hosszú- és a rövidlistára kerülő könyvek és elsősorban a díjazottak. A legfontosabb mégis a döntések utóhatása volt, ahogyan a listán szereplő könyveket vagy kiemelten a győzteseket olvasni kezdték az emberek, illetve a felelősségérzet, hogy ezt jól kell csinálnunk.

Egy díj története nem ott ér véget, amikor átadjuk, hiszen valójában akkor kezdődik. 

A Margó-díjjal minden írót ünneplünk, akik éves, sőt – a cikkeinkből kiderül – akár évtizedes távlatban arra készülnek, hogy elmeséljenek egy történetet, amelyhez nyelvet és világot teremtenek, és mindent egy lapra feltéve vállalják, hogy az olvasók elé lépnek. Gondoljunk bele, milyen bátorságra, hitre és munkára van szükség ehhez!

Már le vagyok maradva – nagyon sokat gondoltam erre tizenévesen, amikor sorra derült ki a kedvenc szerzőimről, milyen gazdag az életművük, és bebizonyosodott, hogy mindent visszafelé kell olvasni. 

Kész, sikeres szerzők műveit kezdtem forgatni, mondjuk Bohumil Hrabalt, Milan Kunderát vagy Kurt Vonnegutot a középiskolában. Mindenkinek megvolt már a nagy története, hiszen az évtizedes munkásságuk alatt a média, a könyvpiac és az olvasók már kialakították azt. A tutiba kellett belépnem olvasóként, és így minden alkalommal elveszítettem valamit: a felfedezés örömét. Ha csak a kanonizált, legjobb műveket olvassuk, akkor lemaradunk valamiről.

De ha ilyen gazdag életművekről van szó, miért akarnánk a kevésbé fontosakat elolvasni?

Az ismeretlen szerzőből ismerős

Kobe Bryant kosárlabdázó, Lionel Messi futballista, Reisz Gábor filmrendező vagy Jón Kalman Stefánsson író az enyémek: az első pályára lépésüktől, az első kisfilmjüktől vagy könyvüktől kísérem a karrierjüket, megláttam bennük valamit, amit szerettem. Nem egy meglévő sikersztoriba kapcsolódtam be, nem a siker felől visszanézve láttam őket valamilyennek, hanem az ártatlanságuk elvesztésével együtt, a kezdeti útkereséseikkel, sőt sebezhetőségükkel. 

A kultúra folyamatos mozgásban van, az ismeretlen íróból, filmesből, színházasból az elvégzett munkát követően ismerős lesz, majd lehet, hogy a pályája során mindent felforgat. Ezért is nevezzük Margó-díjnak:

az író a széléről, első kötetesként elindul a fősodorba, a kánonba.

A kultúra a találkozásokról is szól. Olvasóként vagy nézőként nagyon szeretem, ha először találkozhatok egy történettel, mindenféle előzetes elvárás, tudás vagy értelmezés nélkül. 

A Margó-díjra jelentkező szerzőkről és műveikről jórészt alig tudunk valamit: egyszerre kíváncsi, nyers és őszinte találkozások ezek minden esetben, és éppen ezért felejthetetlenek.

A piaci logika soha, sehol nem kedvezett a pályakezdőknek. A vásárló miért kockáztasson, ha egyébként megvásárolhatja a népszerű, kanonizált író könyveit is? Pedig a válasz egyszerű.

A jó olvasó ugyanis nyitott és kíváncsi, szeret kísérletezni, próbálgatni a határait.

Minden első könyv pedig hordozza annak a lehetőségét, hogy felforgassa az irodalmi hagyományt. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Kemény Lili a 10. Margó-díjas

Nem című autofikciós regényével Kemény Lili nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat pedig Kovács Dominik és Kovács Viktor vihették haza.

...

Valuska László: Fontos cél, hogy ne csak egy, hanem sok könyvről beszéljünk [Margó-díj zsűri]

A tizedik Margó-díj átadása előtt a zsűri tagjai közül negyedikként Valuska László mesél a BKV áldásos hatásáról, első találkozásokról és a díjjal járó felelősségről.

...

Ott Anna: A könyvekből ismertem meg a világot és önmagamat is a legjobban [Margó-díj zsűri]

A tizedik Margó-díj zsűritagjai közül harmadikként Ott Anna mesélt interjúban az első kötetekkel létrejövő intim viszonyról és a zsűrizésről szerzett élményeiről. 

Ilyenek a mindennapok, ha valaki autizmussal él: olvass bele Andris Kalnozols naplóregényébe!

Ilyenek a mindennapok, ha valaki autizmussal él: olvass bele Andris Kalnozols naplóregényébe!

Autizmussal élni nem betegséget és nem is fogyatékosságot jelent, hanem egy egyedi agyműködésről van szó. Olvass bele!

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Olvass!
...

Mit tesz a rák a barátsággal? Olvass bele Helen Garner regényébe!

Meddig és hogyan érdemes küzdeni a rák ellen? Mutatunk egy részletet Helen Garner regényéből.

...

Ez történik, ha hívatlan vendég érkezik egy esküvőre – Olvass bele az abszurd humorral teli regénybe! 

Részlet az Indulhat a nászmenet című regényből.

...

A biciklizés szabadság – Olvass bele Marc Augé antropológus könyvébe!

Gondolkoztál már azon, hogy a bicikli nemcsak egy tárgy, hanem egy eszköz a szabadsághoz? 

A hét könyve
Kritika
Hány generációra hat egy trauma? - A Long Island-i kompromisszum
Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Megjelent Selyem Zsuzsa Kicsi kozmosz című regénye. Interjúnkban a humor felszabadító erejéről, áldozatiságról, valamint a nyelv és a fikció lehetőségeiről is kérdeztük. 

Kiemeltek
...

Hol rontottuk el? 3 könyv, ha foglalkoztat a Föld jövője

A Zöld könyv podcast könyvajánlója.

...

5 kihagyhatatlan könyv Mario Vargas Llosa életművéből

Meghalt Mario Vargas Llosa, a latin-amerikai irodalom világhírű szerzője. Mutatunk 5 könyvet tőle.

...

„Az elég jó utolsó mondat volna, hogy a mindiget javítom örökkére” – Esterházy Péter ma lenne 75 éves

Esterházy Péter a kortárs magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, a magyar posztmodern meghatározó alkotója. És ma lenne 75 éves. Portré.