„Az elsőkötetes író a széléről indul a kánonba, és mindent felforgathat – ezért nevezzük Margó-díjnak”

„Az elsőkötetes író a széléről indul a kánonba, és mindent felforgathat – ezért nevezzük Margó-díjnak”

Minden egy fehér lappal kezdődik, és a vággyal, hogy elmondjunk valamit a világról. Vagy hozzátegyünk valamit a világhoz, amivel talán az egy picit jobb hely lehet – megjelent a Margó-díj 10 évét ünneplő Könyves Magazin különszáma! Listák, interjúk, novellák kerültek bele, ezekből pedig a következő hetekben online is ízelítőt adunk. Elsőként íme Valuska László gondolatai a díjról, ismeretlen ismerős szerzőkről, Hrabalról és Messiről. 

Valuska László | 2024. november 27. |

A Könyves Magazin különszámmal a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat ünnepeljük. Összefoglaljuk benne az eddigi nyertesekkel egy hónapon át tartott közös levelezést, megmutatjuk, mi volt a díj 10 éves történetének 30 legemlékezetesebb könyve, de magyar és világirodalmi példák segítségével igyekszünk bemutatni azt is, hogy milyen nehéz megtenni az első lépést.

Bookazine-unkban két jelentős külföldi íróval, Sofi Oksanennel és Jón Kalman Stefánssonnal beszélgettünk a pályakezdésről, de megkérdeztük Késely Ajna olimpikon úszót, Ráskó Eszter standupost és Szimler Bálint filmrendezőt is, ők hogyan élték meg a szakmai elindulást.  

Könyves magazin - Különszám
KÖNYVES MAGAZIN KFT, 2024, 98 oldal

Ezekből a tartalmakból a következő hetekben itt, a Könyves Magazin oldalán is ízelítőt adunk. 

A Margó-díj 10 éve

Az elmúlt tíz évben legalább 500 kötetet neveztek a Margó-díjra, amelyet 2015-ben adtunk át először. 

Egy díj szerepét sok apró tényező befolyásolja: a szakmai függetlensége, a hosszú- és a rövidlistára kerülő könyvek és elsősorban a díjazottak. A legfontosabb mégis a döntések utóhatása volt, ahogyan a listán szereplő könyveket vagy kiemelten a győzteseket olvasni kezdték az emberek, illetve a felelősségérzet, hogy ezt jól kell csinálnunk.

Egy díj története nem ott ér véget, amikor átadjuk, hiszen valójában akkor kezdődik. 

A Margó-díjjal minden írót ünneplünk, akik éves, sőt – a cikkeinkből kiderül – akár évtizedes távlatban arra készülnek, hogy elmeséljenek egy történetet, amelyhez nyelvet és világot teremtenek, és mindent egy lapra feltéve vállalják, hogy az olvasók elé lépnek. Gondoljunk bele, milyen bátorságra, hitre és munkára van szükség ehhez!

Már le vagyok maradva – nagyon sokat gondoltam erre tizenévesen, amikor sorra derült ki a kedvenc szerzőimről, milyen gazdag az életművük, és bebizonyosodott, hogy mindent visszafelé kell olvasni. 

Kész, sikeres szerzők műveit kezdtem forgatni, mondjuk Bohumil Hrabalt, Milan Kunderát vagy Kurt Vonnegutot a középiskolában. Mindenkinek megvolt már a nagy története, hiszen az évtizedes munkásságuk alatt a média, a könyvpiac és az olvasók már kialakították azt. A tutiba kellett belépnem olvasóként, és így minden alkalommal elveszítettem valamit: a felfedezés örömét. Ha csak a kanonizált, legjobb műveket olvassuk, akkor lemaradunk valamiről.

De ha ilyen gazdag életművekről van szó, miért akarnánk a kevésbé fontosakat elolvasni?

Az ismeretlen szerzőből ismerős

Kobe Bryant kosárlabdázó, Lionel Messi futballista, Reisz Gábor filmrendező vagy Jón Kalman Stefánsson író az enyémek: az első pályára lépésüktől, az első kisfilmjüktől vagy könyvüktől kísérem a karrierjüket, megláttam bennük valamit, amit szerettem. Nem egy meglévő sikersztoriba kapcsolódtam be, nem a siker felől visszanézve láttam őket valamilyennek, hanem az ártatlanságuk elvesztésével együtt, a kezdeti útkereséseikkel, sőt sebezhetőségükkel. 

A kultúra folyamatos mozgásban van, az ismeretlen íróból, filmesből, színházasból az elvégzett munkát követően ismerős lesz, majd lehet, hogy a pályája során mindent felforgat. Ezért is nevezzük Margó-díjnak:

az író a széléről, első kötetesként elindul a fősodorba, a kánonba.

A kultúra a találkozásokról is szól. Olvasóként vagy nézőként nagyon szeretem, ha először találkozhatok egy történettel, mindenféle előzetes elvárás, tudás vagy értelmezés nélkül. 

A Margó-díjra jelentkező szerzőkről és műveikről jórészt alig tudunk valamit: egyszerre kíváncsi, nyers és őszinte találkozások ezek minden esetben, és éppen ezért felejthetetlenek.

A piaci logika soha, sehol nem kedvezett a pályakezdőknek. A vásárló miért kockáztasson, ha egyébként megvásárolhatja a népszerű, kanonizált író könyveit is? Pedig a válasz egyszerű.

A jó olvasó ugyanis nyitott és kíváncsi, szeret kísérletezni, próbálgatni a határait.

Minden első könyv pedig hordozza annak a lehetőségét, hogy felforgassa az irodalmi hagyományt. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Kemény Lili a 10. Margó-díjas

Nem című autofikciós regényével Kemény Lili nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat pedig Kovács Dominik és Kovács Viktor vihették haza.

...

Valuska László: Fontos cél, hogy ne csak egy, hanem sok könyvről beszéljünk [Margó-díj zsűri]

A tizedik Margó-díj átadása előtt a zsűri tagjai közül negyedikként Valuska László mesél a BKV áldásos hatásáról, első találkozásokról és a díjjal járó felelősségről.

...

Ott Anna: A könyvekből ismertem meg a világot és önmagamat is a legjobban [Margó-díj zsűri]

A tizedik Margó-díj zsűritagjai közül harmadikként Ott Anna mesélt interjúban az első kötetekkel létrejövő intim viszonyról és a zsűrizésről szerzett élményeiről. 

Könyvhét
...

Miket szereznek be a BookTok-rajongók a Könyvhéten? Kiderítettük!

Hogyan lesz valaki felkapott a BookTokon? És milyen kötetekre figyel fel ez a közösség a Könyvhéten? Utánajártunk.

...

Hamvas Bélától a romantikus könyvekig – könyvheti körkép a Z generáció olvasási szokásairól

Belevetettük magunkat az Ünnepi Könyvhét forgatagába, hogy megtudjuk, mit olvasnak szívesen a Z generációsok. 

...

Varró Dániel elképzelt egy könyv nélküli világot: az íbuk vagina nélküli nő

Mit adnak nekünk a könyvek? 

...

Piroska románca a vérfarkassal: a könyvhéten is tarol a romantikus fantasy

Mágia, sárkányok, sötét románcok a könyvhéten.

...

Mi változott a könyvhéten a kötött árak bevezetésével?

Maximum 10%-os akció lehet az új kiadású könyvekre. De ezzel ki jár jól és ki fizet rá? Kiadókat és vásárlókat kérdeztünk.

...

8 kortárs magyar könyv, amit a Könyvhéten szerintünk be kell szerezni

Összeszedtük azokat a friss megjelenéseket, amiket már olvastunk és nagyon szerettünk.

Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ

Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ

Izgalmas forma, felejthetetlen történet: Török Ábel második prózakötete elcsendesíti az olvasóját. A harmadik ég a hét könyve. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Az utolsó nagy felfedezés az óceánok mélyére visz – 5 érdekesség David Attenborough Óceán című könyvéből

Bakó Sára
Bakó Sára

Kiss Tibor Noé: Szeretni lehet, de felejteni nem

Olvass!
...

Mihez kezdünk a sorsunkat meghatározó családi mintákkal? – Olvass bele Kertész Edina új regényébe!

A Magda menekülése fontos történelmi események és családi titkok útvesztőjében kalauzolja az olvasót. Mutatunk egy részletet.

...

Miért ne írhatnánk át egy térképet, ha nem értünk egyet a határokkal? - Olvass bele Szeles Judit verseskötetébe!

Ezen a térképen biztos nem fogsz eltévedni, a versek biztosan fogják a kezed. 

...

„Az emberiségre elviselhetetlen szenvedések várnak” – Olvass bele Tamás Gáspár Miklós életműkiadásának utolsó kötetébe!

Miért nincs normális válasz a környezetvédelemre a politikában? Tamás Gáspár Miklós szerint ez egy mélyen gyökerező probléma. 

A hét könyve
Kritika
Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ
Kiss Tibor Noé: Szeretni lehet, de felejteni nem

Kiss Tibor Noé: Szeretni lehet, de felejteni nem

Kiss Tibor Noét kérdeztük honvágyról, személyességről és erőszakról, de nem kerültük ki a transzneműség témáját sem. Interjú.

Kiemeltek
...

5 regény a festők kalandos és kusza életéről

A festők élete nem mindennapi, főleg akkor, ha Nobel-díjas írók tollából születnek.

...

Apakeresés, szerelem, kultúrsokk és egyéb zűrök a Balkánon 

A bolgár Deljana Maneva Hatodik ujj című regényében a balkáni zűrzavarban egy fiú megkeresi apját, hogy lemondjon róla. Kritika.

...

Virginia Woolf szerette, Vonnegut kigúnyolta, mi az?

A 15. századi felbukkanása óta megosztja a társadalmat, főként az író embereket. Egy eltűnőben lévő írásjelről van szó.